A koalíciós ügynöktörvény-javaslat: És lőn világosság

szerző
Miklósi Gábor
publikálva
2002/27. (07. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Medgyessy-ügy egyetlen haszna az új "ügynöktörvényként" emlegetett jogszabály-együttes lehet, melyet várhatóan még a nyári rendkívüli ülésszak előtt elfogad az Országgyűlés. A Szabad Demokraták Szövetségének szakértői csoportja néhány óra alatt állította össze a törvényjavaslatot, ami később struktúrájában nem, csak részleteiben módosult a szocialistákkal folytatott egyeztetések során. Ma minden esély adott ahhoz, hogy a parlament a közeli hetekben végre kiegyenlítse a rendszerváltás talán legnagyobb adósságát, az információs kárpótlást.

A Medgyessy-ügy egyetlen haszna az új "ügynöktörvényként" emlegetett jogszabály-együttes lehet, melyet várhatóan még a nyári rendkívüli ülésszak előtt elfogad az Országgyűlés. A Szabad Demokraták Szövetségének szakértői csoportja néhány óra alatt állította össze a törvényjavaslatot, ami később struktúrájában nem, csak részleteiben módosult a szocialistákkal folytatott egyeztetések során. Ma minden esély adott ahhoz, hogy a parlament a közeli hetekben végre kiegyenlítse a rendszerváltás talán legnagyobb adósságát, az információs kárpótlást.Amúlt hétfői visszavonás után pénteken újra benyújtott törvényjavaslat valójában két törvényt takar. Az információs önrendelkezést biztosító "levéltári törvény" a titkosszolgálati tevékenység feltárását és az irategyesítést, a "listatörvény" pedig az érintett közszereplők körét és állambiztonsági múltjuk nyilvánosságra hozatalának módját szabályozza. "Az alapkérdésekben a két párt között egyetértés volt" - summázta lapunknak Gyekiczki András, a törvény kidolgozására az SZDSZ részéről felkért egyik szakértő a genezis szerencsés körülményeit. Az egész kodifikációs folyamatot jellemző sietség persze nem választható el a Medgyessy-ügy lezárásának mind sürgetőbb koalíciós igényétől. Ha az új jogszabályok - melyek kibővítik az érintett közszereplők körét, vizsgálják az egész III. főcsoportfőnökség tevékenységét, és automatikussá teszik az érintettség tényének nyilvánosságra hozatalát - hatályba lépnek, értelmetlenné válik és lezárul a korábbi átvilágítás: az 1994. évi XXIII. törvény vonatkozó rendelkezései érvényüket vesztik, az átvilágító bírák megbízatása megszűnik. A Narancs által megkérdezett jogászok egyöntetűen úgy foglaltak állást, hogy a törvényjavaslatok nem tartalmaznak alkotmányellenes kitételeket. A kormánykoalíció ezenfelül minden előzetes híresztelés ellenére nem fog kompromisszumra kényszerülni az ellenzéki pártokkal, mivel megalkotóik szerint az új levéltári és listatörvény hatálybalépése nem igényli a kétharmados - például az emlegetett adatvédelmi és a képviselők jogállásáról szóló - törvények módosítását.

Paradigmaváltás

A levéltári törvénytervezet értelmében a hatálya alá tartozó, 1990. február 14-e (a III/III. csoportfőnökség megszűnése) előtt keletkezett állambiztonsági iratokat fő szabályként a Történeti Hivatal jogutódaként létrehozandó Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁSZTL) kell elhelyezni. Az eredeti elképzelés szerint minden ilyen irat átkerült volna a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma felügyelete alá tartozó ÁSZTL-be, de nem mindegyik vált volna kutathatóvá, hozzáférhetővé. A szocialista tárgyalócsoport óhajának megfelelően viszont a levéltár az Országgyűlés elnökének felügyelete alatt fog működni, továbbá azok az iratok, amelyek nem veszítik el korábbi (titkos) minősítésüket, a végleges tervezet értelmében továbbra is a szolgálatok irattáraiban maradnak. Az MSZP részéről egyeztető Tóth András a Narancsnak cáfolta, hogy bármilyen iratot is dugdosni akarnának, ők, dehogy: a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint az irategyüttesek kezelésekor azt kell mérlegelni, hogy átadásuk "hogyan hatna a szolgálatok működésére, nem bizonytalanítaná-e el a munkatársakat". Így továbbra is a szolgálatok őrzik majd egyebek közt azokat a dokumentumokat, amelyek olyan személyekre vonatkoznak, akiket korabeli tevékenységük napvilágra kerülése miatt külföldön ma kiutasítás, a beutazás megtagadása vagy büntetőeljárás fenyegetne, továbbá akik a szervezett bűnözés, terrorcsoportok vagy külföldi titkosszolgálatok ellenében tevékenykedtek. Ugyanígy titkosak maradnának azok az iratok, amelyekre a szolgálatoknak "rendszeresen és elengedhetetlenül" szükségük van, valamint az 1990. február 15-től a törvényjavaslat megszületéséig, 2002. május 26-ig nemzetbiztonsági állományban lévőkre vonatkozók: ez utóbbi határidő kijelölésére azért volt szükség, hogy a tervezet ismeretében esetleg célzatosan belépőkre ne terjedjen ki a törvény védelme.

Az új jogszabály az ügynökmúlt eddigi megközelítéséhez képest valódi paradigmaváltást jelent, mivel nem csak preambulumának szavaival, de paragrafusaival sem a volt ügynökök védelmét, hanem az áldozatok, megfigyeltek információs kárpótlását tekinti elsődleges feladatának. Ennek köszönhető, hogy ha az áldozat és az ügynök érdekei ütköznek, mindig az áldozat élvez elsőbbséget. Amint átkerültek az ÁSZTL-be, az iratokhoz való hozzáférést csak a személyes adatok védelme korlátozza, és a megfigyeltek végre megismerhetik, sőt nyilvánosságra hozhatják a róluk jelentő ügynökök és hivatásosok adatait. Majtényi László, a volt adatvédelmi ombudsman ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy a teljes III/III. ügynöklista napvilágra kerülése azokat hozza előnyös helyzetbe, akik időközben kilopatták a dossziéjukat, és sérülhet a "nem tudáshoz való jog" is. Kolláth György, az ismert sport- és alkotmányjogász szerint viszont megengedhetetlen, hogy a személyes adatok védelmét nem jogállami eszközökkel korlátozzák. Az Alkotmánybíróság 60/1994-es határozata ugyanakkor kimondta, hogy a közszereplők korábbi, a jogállamisággal ellentétes tevékenységének adatai közérdekűek. Tudományos célból szabadon kutathatók lesznek az ÁSZTL-be átkerült iratok, kivéve a származásra, egészségi állapotra és szexuális szokásokra vonatkozó információkat. Megfelelően anonimizált iratokba egyébként bárki betekinthet majd.

Belső autonómia

Az iratleltár elkészítésére 1990-hez hasonlóan ismét civilekből és a titkosszolgálatok munkatársaiból álló iratfelmérő bizottság alakul: ha az összes irat nem is kerül át az új levéltárba, a bizottság által készített teljes iratjegyzék igen. Ez alapján az ÁSZTL a Fővárosi Bíróságon, egy ilyen ügyekre kijelölt bíró előtt megtámadhatja a szolgálatok egyes, az iratok titkosítását fenntartó döntését, és a bizonyítás terhe a titkosszolgálatokon lesz. Ez a bizottság vizsgálhatja majd továbbá azt is, hogy az iratmegsemmisítések (például a Dunagate) során minek kelt lába, és mi őrződött meg az irattárakban. A jogellenesen kikerült iratokat (lásd Medgyessy III/II. szt főhadnagyi kinevezését) a törvény hatálybalépését követően 30 napon belül vissza kell majd szolgáltatni az iratgazdának, ez esetben az irat birtoklója mentesül a lopás, a jogellenes adatkezelés és az államtitoksértés következményei alól. A határidő lejártával a be nem szolgáltatott irat elveszíti bizonyító erejét, például bíróságon nem lesz felhasználható.

A listatörvény legfontosabb újdonsága, hogy a meghatározott körű közéleti vagy közvélemény-formáló szerepet betöltő személyekről nyilvánosságra hozzák, hogy szolgáltak-e a BM III. főcsoportfőnökségénél és más szolgálatoknál hivatásos tisztként, szerepel-e a nevük a hálózati nyilvántartásban, vállaltak-e hálózati feladatokat, adtak-e le jelentést, és kaptak-e ellenszolgáltatást. Mindemellett bővül az átvilágítandó közszereplők köre: az eddig is vizsgáltakon felül kutakodnak majd többek között az egyházak, szakszervezetek, nagyobb pártok vezetőinek, a polgármestereknek és helyetteseiknek a múltjában, de nem marad ki a sajtó sem, egészen a főszerkesztő-helyettesi szintig. A koalíciós pártok között az egyik lényeges véleménykülönbség is éppen az átvilágítandó közszereplők körével kapcsolatban rajzolódott ki. A szocialisták kesztyűs kézzel bántak volna az egyházakkal: azok vezetőire bízták volna, hogy hajlandók-e alávetni egyházukat a lusztrációnak. Tóth András az egyházak belső autonómiájának biztosítása okán ma is jobb megoldásnak tartaná, ha az állam nem avatkozna bele az életükbe. Mint elmondta, engedtek az SZDSZ akaratának, mivel szerinte nem ütközne az alkotmányba, ha más elbírálás alá esnének az egyházak, mint mondjuk a szakszervezetek. Igaz, az említett alkotmánybírósági határozat ez ügyben is félreérthetetlenül fogalmaz: alkotmányellenes, ha a jogalkotók megkülönböztetik az azonos ismérveknek megfelelő személyi köröket. A benyújtott listatörvény-javaslat értelmében viszont az egyes egyházak vezetői maguk jelölhetik ki az átvilágítandók körét, mivel jogilag nem definiálhatók egységesen az egyházak ugyancsak különböző belső hierarchiái.

Eltérő súly

Az érintett közszereplők adatainak nyilvánosságra hozatalát is felügyelő tényfeltáró bizottság a véglegesnek tűnő verzió szerint kilenctagú lesz: a négy frakció mellett egy-egy főt delegálhat az igazságügyi és a kulturális tárca, a Legfőbb Ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság és az Országgyűlés elnöke. Jelenleg úgy tűnik, hogy e bizottság összetételén fog múlni a két repülőrajttal indult törvény további pályája: mivel a javaslatra az időhiány miatt végül rábólintottak, Tóth András lapunknak valószínűsítette, hogy a későbbiekben szocialista képviselők módosító javaslatot nyújtanak be "az egyes mandátumok eltérő súlya és tartalma miatt". Az óvatosság érthető: a bizottság döntése ellen az érintettek - köztük a dolgok mostani állása szerint a borítékját legkorábban az ősz vége felé kézhez kapó miniszterelnök - csak a Fővárosi Bírósághoz fordulhatnak majd jogorvoslatért, és a bíróság köteles lesz soron kívül, rövid időn belül meghozni azonnal jogerős döntését. A bizottság a Magyar Távirati Iroda útján a döntést közzéteszi.

Miklósi Gábor

szerző
Miklósi Gábor
publikálva
2002/27. (07. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra