Miközben a Nemzeti Sport arról cikkezik, hogy a tavalyi bajnok Újpest csődbe jutott focicsapatának megmentésére egy cég olcsó baromfit árul a pályán ("Az érdeklődők a Megyeri úti stadionban jelentkezhetnek újpesti csirkékért"), a sportminisztérium azzal a tervvel állt elő, hogy a klubok alkalmi megsegítése helyett magát a bajnokságot kellene eladni külföldi befektetőknek.
A parlamenti választások előtt nem sokkal a szocialista-liberális koalíció - bizonyos feltételek teljesítéséhez kötve - elengedte a sportklubok köztartozásainak jó részét, az egyesületeket pedig kötelezte, hogy alakuljanak át gazdasági társaságokká. Egy első osztályú focicsapatot fenntartó cég biztonságos működtetéséhez félmilliárd forint körüli alaptőkére van szükség - mondták a MaNcs által megkérdezett szakemberek. Ehhez képest sok "futball kft." az akkor hatályos törvényben megszabott minimális, egymilliós törzstőkével alakult meg. Nagy részük az eltelt jó fél év alatt rettenetes tartozásokat halmozott fel, és gyakorlatilag tönkrement: ilyen az Újpestet, az FTC-t, a Diósgyőri FC-t működtető "vállalkozás", hogy csak a leglátványosabb eseteket említsük.
A profi sportipar monopóliumként működik, nem lehet csapatszinten hatékonyan megszervezni, ezért magát a bajnokságot kell privatizálni - foglalta össze koncepciója lényegét Dénes Ferenc. A Közgáz vállalatgazdasági tanszékének halk szavú, ám határozott tanára szerint az alapprobléma az, hogy nincs pénz. A kormány szerepe az ügyben annyi lehet, hogy megteremti a feltételeket a befektetéshez. Vonzóvá kell tenni ezt a piacot a külföldiek számára - magyarázta a leendő államtitkár.
Könyvvizsgálók
labdaközelben
A privatizáció a minisztérium elképzelése szerint azzal kezdődne, hogy nemzetközi pályázatot írnának ki olyan - feltehetőleg főként könyvvizsgáló - cégek számára, amelyek már foglalkoztak bajnokságszervezéssel. A nyertes elvégezné a klubok, pontosabban a csapatokat fenntartó cégek teljes szervezeti és pénzügyi átvilágítását.
Bármilyen vonzóan hangzik is, már azon megborulhat a dolog, hogy a tervek szerint az átvilágítás önkéntes alapon zajlana. A sportminisztérium leül az első és másodosztályú csapatokat tömörítő Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga képviselőivel, és megpróbálja rádumálni őket, ugyan vetnék már alá magukat e csekély röntgenezésnek. Dénes Ferenc szerint főleg afelől kell majd megnyugtatni a klubvezetőket, hogy a gazdálkodási adatokat titkosan kezelik. Az átvilágítás adatainak birtokában a külföldi bajnokságszervező elemzi a magyar futball helyzetét, kidolgozza a leendő profiliga szerkezetét, majd befektetőt keres. Bár a minisztérium még nem dolgozott ki minden részletet, a privatizáció a MaNcs értesülése szerint a ligán és nem a bajnokságot jelenleg szervező MLSZ-en keresztül valósulna meg.
A tárca úgy képzeli, hogy a privatizált bajnokságban a csapatok - mondjuk a McDonalds´ éttermeihez hasonlóan - franchise rendszerben működnének. Ez annyit tesz, hogy bár tulajdonosaik különbözőek, felépítésük ugyanolyan lenne, és gazdálkodásuk szigorúan azonos szabályok szerint folyna. (Közismert, hogy az NBA-ben vagy az amerikaifutball-bajnokságban a játékosok fizetésétől az átigazolási díjakon át a bevételek elosztásáig minden pénzügyi részletkérdést a gazdasági vállalkozásszerűen működő liga szabályoz.) A magyar liga leendő tulajdonosa által vételárként befizetett összeg egy részéből konszolidálnák az általában siralmas anyagi helyzetben lévő klubokat, míg a további befektetők a klubokban szerezhetnének részesedést. Dénes Ferenc kérésünkre gyors fejszámolást végzett: szerinte durván 50-60 milliárd forintos tőke bevonására lenne szükség, amiből futná öt-hat stadion felújítására, a bajnokság infrastruktúrájának kiépítésére és a csapatok rendbetételére (ez utóbbiba beletartozhat akár olyan játékosok vásárlása is, akik néha képesek egy egyeneset belerúgni a labdába). Az 50-60 milliárdos cechet persze nem kizárólag a bajnokságot megvásárló cég állná: a summa az önkormányzatok és a fociba invesztáló összes többi cég befektetéseivel együtt értendő.
Szemüveget a bírónak
Ám nem a klubok ellenállása az egyetlen tényező, amely e nagy ívű koncepció korai és méltatlan kimúlását okozhatja. A privatizáció egyik alapfeltétele tudniillik, hogy a befektető értékesíthesse a a meccsek közvetítési jogát, ám e joghoz jelenlegi tulajdonosa, a Football Duó Kft. mindeddig foggal-körömmel ragaszkodott. Ebben a cégben 50 százalékos tulajdonrésze van a ligának, 40 százaléka a Bodnár György-féle HTD Kft.-nek és 10 százaléka a Magyar Labdarúgó Szövetségnek (MLSZ). A cég ügyvezető igazgatója Bodnár György.
A minisztérium által tervezett privatizációt lehetetlen elkezdeni, amíg a mérkőzések közvetítési joga per tárgya. Márpedig most ez a helyzet. Kovács Attila MLSZ-elnökké választása másnapján felmondta az MLSZ és a Football Duó közötti szerződést, amiért Bodnár annak rendje és módja szerint be is perelte a szövetséget. A jogerős ítéletig évek telhetnek el. Nehezen bírunk szabadulni a gondolattól, hogy Kovács pont ezt akarta. A leleményes soroksári acélmágnás az NB I-et a nyáron átkeresztelte Professzionális Nemzeti Bajnokságra, a másodosztályt meg NB I-re, talán abban reménykedve, hogy a bíróságon csupa hermeneutikus ül, aztán megpróbálta - az általa e nyelvészeti trükkel megszerzettnek vélt - közvetítési jogokat valamelyik tévének elpasszolni, de közülük egyik sem merte reszkírozni Bodnár haragját meg a pert, amivel a mondott férfi fenyegetőzött. Az a befektető, aki milliárdokat ölne a bajnokságba, természetesen a közvetítési jogokra is igényt tart. Mészöly Kálmán, a liga kormányhoz közel álló elnöke az utóbbi időben többször is nyilatkozott arról, hogy ki szeretné nyesni Bodnárt a hóra, a tervezett operáció módozatáról viszont soha nem szólt egy értelmes szót sem. Lehet, Mészölyből épp ezért akart MLSZ-elnököt csinálni valaki, talán hű lábteniszpartnere, a miniszterelnök; de végül Kálmán már az MLSZ közgyűlésén elvérzett.
A minisztériumnak, úgy tűnik, valahogyan meg kell egyeznie Bodnárral. Ezt a MaNcs kérdésére Dénes Ferenc is megerősítette. "Soha mem akadályoztam meg semmit, ami a magyar futballnak jót tesz, és soha nem is fogok" - reagált érdeklődésünkre Bodnár György, aki a MaNcs stábját oroszlános képekkel jól felszerelt irodájában, egy íróasztalként fungáló, hatalmas rulettasztal mögött fogadta. "Ha már csak ez (mármint a közvetítési jogok kérdése - a szerk.) az akadály, akkor nincs akadály" - tette hozzá. Az üzletember szerint még korai arról beszélni, hogy a privatizáció sikere a televíziós jogok kérdésén múlik-e vagy sem: "Mintha valaki az eljegyzésén arról vitatkozna a párjával, hogy melyik egyetemre írassák be a gyereket." Bodnár hosszasan ecsetelte, hogy ő vagy az általa képviselt cég egyáltalán nem kerékkötője a privatizációnak. "A befektetőknek nem a televíziós közvetítési jogok kellenek, hanem a befektetés minél gyorsabb megtérülése és a minél nagyobb haszon. Ezért az is előfordulhatna, hogy a befektető úgy ítélné meg, hogy a hely és a piac ismeretében a jogok értékesítését továbbra is a Football Duó végezze" - fogalmazott a korán ébredő üzletember.
Az ügy többi szereplője ezt másként gondolja. Kovács Attila azonban súlyos vereséget szenvedett a minap: a Football Duó Kft. december 10-i taggyűlésén az MLSZ, a liga és a HTD Kft. képviselői abban állapodtak meg, hogy a Football Duó Kft. 2001. június 30-áig értékesítheti a közvetítési jogokat. Az MLSZ-t tehát legyűrte Bodnár. Kérdés, hogy a sportminisztérium mivel lesz képes meggyőzni az üzletembert arról, hogy szálljon ki a buliból.
Kié a pálya?
Az állam évente több száz millió forintot fordít néhány budapesti klub - Kispest, Ferencváros, Újpest, MTK, Vasas - pályáinak fenntartására. (A költségvetés a csapatok működtetésére hivatalosan egy kanyi grandot sem ad.) A pénzeket minisztériumok és más költségvetési szervek utalják át saját büdzséjükből. A sportminisztérium szeretné elérni, hogy az összes stadion hozzájuk kerüljön. A MaNcs információi szerint ebben a kérdésben nincs összhang a koalíción belül. A kisgazdákhoz tartozó tárcák közül ugyanis a honvédelmi a Kispest, a földművelésügyi pedig a Ferencváros sportlétesítményeinek fenntartója, a két illetékes miniszter, Szabó Jé és Torgyán Jé mindkét klubnál meg is szerezte az elnöki széket. Egyes hipotézisek szerint a Fradi pénzügyeinek átvizsgálása után részben emiatt támadt konfliktus Torgyán párt- és klubelnök, illetve a vizsgálatot vezető Csúcs László között. A kisgazdák ugyanis nem szívesen adnák át a klubok fölötti befolyást a fideszes sportminisztériumnak, az pedig semmiképpen sem az ő pozíciójukat erősíti, ha kiderül, hogy mennyire pazarlóan bántak a klubnál a még szocialista agrártárca által kifizetett félmilliárd forint körüli összeggel.
A sportminisztérium a pályákat nem akarja hosszú távon megtartani. A stadionok magánosítására három lehetőség kínálkozik. Az angolszász rendszerben a pályák a klubok tulajdonában vannak; a német modell szerint az önkormányzatok tartják fenn azokat; de elképzelhető az is, hogy egyes stadionokat a csapat tulajdonosától független befektetők, ingatlanvállalkozók szerezzenek meg, például azért, hogy a pályához kapcsolódóan áruházat, mozit vagy valami ilyesmit építsenek.
A döntő gólig
Dénes Ferenc azon dolgozik, hogy a klubok átvilágítása jövő tavasszal elkezdődhessen: 2000 szeptemberében már az új rendszerben indulna a bajnokság. A tervnek sok buktatója van, ismerte el a közgazdász, aki ennek ellenére nem lát ennél jobb esélyt a magyar futball megmentésére. Bodnár György viszont nem ennyire bizakodó. A külföldi befektető első kérdése szerinte az lesz, hogy mekkora hozamra számíthat. "A magyarországi futballba fektetett pénz pedig jelenleg lassabban térül meg, mint a metróépítés" - tette hozzá. A Football Duó ügyvezető igazgatója szerint a magyar foci színvonala amúgy sem emelkedne attól, ha több pénz áramlana bele.
"A jelenlegi rendszer nem működhet tovább. A minisztérium szakmai koncepciója elkészült, amit a gazdasági kabinet meg fog tárgyalni. Ez az, amit támogat a kormányzat, a magyar labdarúgás pedig eldöntheti, hogy elfogadja-e" - terítette ki a lapjait Dénes Ferenc. A leendő államtitkár a Nemzeti Sport december 9-i számában is legalább ennyire keményen fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy a sportminisztérium a labdarúgás fejlesztésére szánt kétmilliárd forintból támogatja-e az MLSZ által beterjesztett utánpótlás-nevelési programot, azt felelte: "Mi alapvetően a saját sportkoncepciónkat akarjuk megvalósítani." Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a jövőre mintegy félmilliárd forintos összegre az MLSZ kihagyásával közvetlenül a minisztériumnál kell pályázni.
Mindenki
mindenki ellen
A futballéletet irányító szervezetek egymás iránti bizalmatlanságát csak súlyosbítja a vezetőik közti személyes ellenszenv. Kovács Attilát, az MLSZ szocialistákhoz közel állóként elkönyvelt elnökét ki nem állhatja a kormány. A konok soroksári vállalkozó végül személyes összetűzésbe is keveredett Deutsch Tamás leendő miniszterrel, amikor bizalmas beszélgetésüket magnóra vette. (Deutsch orvosi esetnek is minősítette Kovácsot, jóllehet Leendő Tamásnak max. jogi doktori cím néz ki.) A sportminisztérium érezhetően arra játszik, hogy minden döntésből kihagyja az MLSZ-t. A labdarúgó-szövetség elnöke és a Futball Duót vezető Bodnár sem esznek egymás tenyeréből: Kovács segítette a Bodnár állítólagos ügyeit is kiteregető, Focicsalók című könyv kiadását. (Szerettük volna megtudni Kovács Attila véleményét is, de az elnök cikkünk elkészültéig elérhetetlen volt.)
A kormány korábban nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) a Magyar Labdarúgó Szövetség szervezetét és gazdálkodását vizsgálva számos törvényességi kifogást emelt. A várakozások - és Mészöly Kálmán kormánypárti ligaelnök kitartó vidéki lobbyzása - ellenére az MLSZ közgyűlése azt is leszavazta, hogy a személyi kérdéseket egyáltalán napirendre vegyék, Mészöly pedig sértetten kivonult a helyszínről. A volt szövetségi kapitányra mindenki úgy tekint, mint a miniszterelnök futballügyi bizalmasára. Mészölynek kulcsszerepe lehet a kormány privatizációs terveiben, hiszen, mint említettük, a franchise rendszerű bajnokság valószínűleg a ligára épülne. A régebben még bundabotrányba is keveredett Mészöly "kitalálása" sokak szerint legalább olyan remek választás volt, mint az adóügyekben már vállalkozó korában is oly aktív Simicska Lajos kinevezése az APEH élére. Ami a személyes viszonyokat illeti: Mészöly amellett, hogy nyíltan harcol Kovács Attila megbuktatásáért, Bodnár Györgytől is szívesen megszabadulna. Örömmel beszéltünk volna Mészöly Kálmánnal is, de a ligaelnök a megbeszélt randevúra nem jött el, majd néhány napra kikapcsolta a telefonját.
Van tehát egy rakás férfi, aki megfojtaná egymást egy kanál vízben. Van egy haldokló gazdasági ágazat, amiből sokan húznak érdemtelenül nagy és nem éppen makulátlan eredetű pénzeket; ám ez az ágazat, ha rendet raknának a dolgaiban, szép haszonnal kecsegtetheti a benne működőket. És van egy kormányprogram, amiből, ha el nem cseszik, még akármi is kisülhet.
Talán, egyszer, sokára még futball is.
Szily László
(közreműködött: Kovács Róbert)
