A leggyorsabban a Magyar Nemzet reagált azzal, hogy "tizennégyszeresére nőtt" a civileknek adható pénz összege, mivel eddig hétmillió volt a limit. Dávid Ibolya ezt csapta le egy közleményben: "E parlamenti ciklusban rekordsebességgel, éppen a kormányzati szakasz feléhez érve érkezett el a 'húzd meg - ereszd meg' politika 'ereszd meg' korszaka." Az MDF elnöke "osztogatópolitikát" meg "lekenyerezési keretet" is emlegetett. Herényi Károly frakcióvezető az MTI-nek felszorozta az összeget a minisztériumok számával, majd kerekített, s így jutott arra, hogy "évente másfél milliárdot fognak 'csókosoknak' kiosztani az egyes miniszterek".
Az államháztartás működési rendjéről (ámr) szóló kormányrendelet július közepén módosított szövege enyhén szólva
zavaros,
és nem harmonizál az államháztartási törvény vonatkozó bekezdéseivel. Ennek a tisztázásához újabb törvény- és rendeletmódosításra lesz szükség - addig marad például az a baki, hogy a rendelet "társadalmi szervezetek" helyett "alapítványokat" említ, mintha a keretösszeg módosítása csak erre a szervezeti formára lenne érvényes. Mivel az intézkedést követő kommunikáció rejtegette e szépséghibát, a félreértés nyilatkozatról nyilatkozatra hólabdaként görgött tovább.
Valójában nem több, hanem egyszerűbben elkölthető pénzről van szó. Az eddigi hétmilliós limit az üvegzsebtörvény kidolgozásáig nyúlik vissza; azt gondolták, hogy a közpénzek feletti ellenőrzés úgy biztosítható a legjobban, ha az ennél magasabb minisztériumi támogatásokat már a kormány jóváhagyásához kötik. Érdemes megnézni, hogy a központi költségvetésből miként részesülhetnek társadalmi szervezetek (lásd még: Az élet harc, Magyar Narancs, 2007. november 22.). Mivel a költségvetési törvény fejezeti kezelésű előirányzatai távolról sem nevesítenek minden olyan intézményt, amely közreműködik az állami feladatellátásban, e költségvetési bugyrok biztosítanak mozgásteret a civilszervezetek támogatásának is. A költségvetési törvényben az "alapítványok, közalapítványok támogatása" vagy "civil, nonprofit szervezetek támogatása", de más alcímek is érdekesek lehetnek; a hozzájuk rendelt összegekről egyedi döntés, nyílt vagy meghívásos pályázat, közbeszerzés útján rendelkezhet egy szakminisztérium.
Ám nem vándorolnak évről évre milliárdok támogatás címén a szoros értelemben vett civil szektorba - már ha "civil" alatt az önkéntes alapon, állampolgári önszerveződéssel létrejött szervezeteket értjük -, hiszen a kedvező adózási formát kihasználó közalapítványok, közhasznú társaságok (kht.) éppúgy ide tartoznak, mint az alapítványok vagy egyesületek. A KSH 2006-os adatai alapján a közalapítványok és kht.-k részesültek a civil szférának jutó állami támogatások hatvan százalékában, miközben e formációk a szektor alig hat százalékát adják. Vagyis túlnyomórészt olyan, nagy arányban működési célra adott pénzekről van szó, amiket a költségvetés készítésekor már odaígértek kormányzati feladatokat teljesítő szervezeteknek, vagy az adott miniszter politikájához közel álló intézménynek. Így finanszírozza például az egészségügyi tárca a Magyar Vöröskeresztet (kiemelkedően közhasznú szervezet), és ehhez a megoldáshoz nyúl az oktatási tárca (OKM), hogy az alapítványi formában működő Fesztiválzenekar működési támogatását folyósítsa.
A kormány korábbi kontrollja csupán formai volt - tudomásunk szerint nem volt arra precedens, hogy valaha is felülírtak volna támogatási javaslatot -, viszont annál több adminisztrációval járt. Noha hivatalos forrásból nincs információnk a jelenlegi rendeletmódosítás hátteréről, úgy hírlik,
az OKM kezdeményezte
az értékhatár-emelést, ami aztán az ámr aktuális módosításával révbe is jutott. Ennek értelmében a százmillió alatti támogatásokat már a minisztériumok hagyják jóvá, viszont az egységes nyilvántartás a pénzek odaítélése után közvetlenül hozzáférhető lesz a szociális és munkaügyi tárca (SZMM) honlapján. Ami előrelépés ahhoz a káoszhoz képest, ami az eddigi adatnyilvántartást jellemezte - már ahol eleget tettek a közzétételi kötelezettségnek. Az oktatási és kulturális tárcánál a két minisztérium 2006-os összevonása óta követhető a pénzek útja források és kedvezményezettek szerint, a kulturális terület korábbi támogatottjai viszont hiányoznak. Az önkormányzati minisztérium honlapja egy korlátozottan működőképes, ömlesztett adatbázisban tárja a nyilvánosság elé, mikor melyik szervezetet támogatta - s bár az utolsó százezer forintig elszámol, nem derül ki, mi célból adta ki a pénzeket. Az SZMM az egyetlen, amely az idei és a tavalyi támogatásokat is indokolja; igaz, itt a korábbi évek nyilvántartása követhetetlen. Az Egészségügyi Minisztérium tavaly óta nevesíti a támogatottak körét, a támogatás célját és összegét, a közlekedési minisztérium jogelődeinél található néhány, táblázatba foglalt összesítés. A földművelésügyi, az igazságügyi és rendészeti, a külügyi, a honvédelmi tárca, valamint a Miniszterelnöki Hivatal honlapján nem találtunk releváns információt, a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya pedig közölte, hogy a tárca, "illetve Veres János nem adott semmilyen támogatást saját hatáskörben".
Több, a Narancs által megkérdezett civil érdekképviselet nemcsak azért kritizálta az ámr módosítását, mert a kormány szándéka jóformán kibogozhatatlan belőle. Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány igazgatója szerint nem válik a rendszer előnyére, hogy mostantól a miniszterek pénzosztási döntéseit százmillió forintig kizárólag a saját minisztériumuk hagyja jóvá. Nizák Péter, a Transparency International Magyarország kurátora szerint az új gyakorlat visszalépés annak tükrében, hogy a kormány átláthatóságot hirdetett a közpénzek elköltésében. Bármenynyire jogosak is a pályázati eljárásokat érintő kritikák, az egyedi döntésekhez képest mégis transzparensebb módon jutnának ki közpénzek a civil szférába, ha a pályázati gyakorlatot szélesebb körben alkalmaznák. Gulyás József, az SZDSZ ügyvivője szerint "a civil világ politikai érdekektől, befolyástól való függetlenítése ellen hat" a miniszterek mozgásterének növelése.
