A Tilos-ORTT-per: Az igazság hiábavalósága

  • Rácz Johanna
  • 2001. december 20.

Belpol

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) március 6-i ülésén döntött a 88,8-as "nonprofit" frekvencia odaítéléséről. A pályázati anyagokra adott pontszámok alapján a Tilos Rádió lett volna a nyertes, jócskán megelőzve három vetélytársat (Rádió ©, Mária, Yes). A Tilos tervezete nyolcvan pontot kapott, a Rádió ©-é hetvenet.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) március 6-i ülésén döntött a 88,8-as "nonprofit" frekvencia odaítéléséről. A pályázati anyagokra adott pontszámok alapján a Tilos Rádió lett volna a nyertes, jócskán megelőzve három vetélytársat (Rádió ©, Mária, Yes). A Tilos tervezete nyolcvan pontot kapott, a Rádió ©-é hetvenet.

A magas pontszám azonban önmagában még nem elég; a végleges sorrendet az ORTT hét tagja többségi szavazással szentesíti. A www.tilos.hu-ról is letölthető jegyzőkönyvrészlet tanúsága szerint a nyolcvanpontos Tilost csak egy testületi tag támogatta, a többiek ellene szavaztak vagy tartózkodtak. Ekkor Körmendy-Ékes Judit, az ORTT elnöke feltette a kérdést: "Ki az, akinek van alternatív határozati javaslata?" Rövid szünet után, amit a jegyzőkönyvben "háttérbeszélgetésként" aposztrofálnak, egészen új pontszámok alapján - Tilos: 69, Rádió ©: 70 - a roma rádiót hozták ki nyertesnek, amit a testület szavazással is megerősített (részletesen lásd: Kő a szájban, Magyar Narancs, 2001. április 19.).

A már egyszer megadott pontokat tehát utólag úgy variálták - méghozzá azon kategóriáknál, amelyeket a testület szubjektíve, azaz diszkrecionális jogkörrel felruházva értékel -, hogy a Tilos elveszítse első helyét. A testület adminisztratív szerve, az ORTT Iroda is pontozza a pályázatokat, ám objektív mutatók alapján, amiket a politika utólag nem szabhat át.

Az átpontozásra azért volt szükség, hogy a nagypolitika számára kedvező döntés születhessen. Ez pedig az adott szituációban a Rádió © győzelmét feltételezte. (Ekkortájt kapták meg a Strasbourgba menekült zámolyi romák a politikai menedékjogot, valamit kellett tehát romaügyben virítania a magyar kormánynak. - A döntés politikai hátteréről lásd: Fehérek közt, Magyar Narancs, 2001. november 8.)

A Tilos azon kategóriákban kapott a kései fazonigazításkor meghökkentően alacsony pontszámokat, amelyekben előnye a laikus számára is egyértelmű volt. Például a műsorszolgáltatási tapasztalatra a tíz éve működő Tilos Rádiónak három pont, a pár hetes próbaadást felmutató ©-nek a maximális nyolc jutott. A © műsorterve nyolc, a Tilosé két pontot ért, és a roma rádió gazdasági tervére tíz pontot adtak, míg a Tiloséra egyet. De hát nem volt mese: az ORTT-nek le kellett dolgoznia azt a tetemes hátrányt, amit a Rádió © a helyi közélettel foglalkozó műsorok kategóriájában szenvedett: itt ugyanis a Tilos az ORTT Irodától húsz pontot kapott, míg a © nullát.

Az átértékelt kategóriák közül bíróság előtt csak a szakmai tapasztalatra vonatkozó támadható. Nemcsak azért, mert itt

a legszembetűnőbb az igazságtalanság,

hanem mert e helyen - elvileg - jogi eszközökkel is megfoghatók a visszásságok.

Az első tárgyaláson azonban ez még nem került elő, az ORTT ugyanis aznap reggel bízta meg az üggyel Bogdán Tibor ügyvédet, aki ily módon nem tudott felkészülni. Bogdán egyébként abban a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodában dolgozik, amelyik (és személy szerint Bogdán) az ORTT-t képviselte az Írisz-perben. Az érvelés nem változott: Bogdán szerint az ORTT döntései nem támadhatók bíróság előtt, ezért a második tárgyaláson kérte a per megszüntetését. Ez azonban nem jött be, így a továbbiakban a vita a tapasztalatra adható/adott pontok körül zajlott.

Az ORTT képviselője úgy vélte: e pontozási kategória is szubjektív, tehát bíróság előtt nem megkérdőjelezhető, míg a Tilos a pályázati felhívásra hivatkozott, amely leszögezi: dokumentumokkal kell igazolni a legalább egyéves műsorszolgáltatási múltat. Mivel a Rádió © ilyen dokumentumot nem produkált, műsorszolgáltatási tapasztalatára nulla pontot kellett volna kapnia. Bogdán Tibor szerint a tapasztalat alapulhat "köztudomáson", ami csak azért furcsa, mert a © köztudomásúan nem sugárzott a pályázat előtt, míg a Tilos már tíz éve. A tárgyaláson kiderült: e kategóriának két része van, melyek közül az egyiket lehet szubjektívnak tekinteni, a másikat viszont - a dokumentumok miatt - nem. Ha az "objektív" alkategóriára járó három pontot nem kapta volna meg a ©, a Tilos Rádióé a frekvencia.

A Rádió © képviselője a harmadik, novemberi tárgyaláson jelent meg először, amelyen kifejtette: valóban nem csatolták a pályázathoz a műsorszolgáltatási tapasztalatot igazoló dokumentumokat, de csak azért, mert ezt az egy évvel korábbi pályázatkor már megtették. Az a dokumentum Kerényi György főszerkesztő műsorkészítői tapasztalatáról szólt, a

Tilos Rádió

azonban itt is a pályázati kiírás szövegére hivatkozik, miszerint a pályázat benyújtásakor a pályázónak már legalább egy éve kell folyamatosan sugároznia. Ráadásul szerintük Kerényi György magánszemélyként nem lehet műsorszolgáltató.

A legutóbbi, Mikulás-napi fordulón az ORTT ügyvédje nem volt ott, mert közlekedési dugóba került, a Tilos ügyvédje pedig megbetegedett; a rádiót a tárgyaláson Weyer Balázs, a Tilos Kulturális Alapítvány kuratóriumi tagja képviselte. Új elemként került elő a polgári törvénykönyv azon passzusa, amelyik a kettős értékelés tilalmáról szól: ennek alapján ha a © Kerényiről szóló, egy évvel ezelőtti dokumentumát figyelembe is veszik, a Tilos szerint akkor is vagy csak a "szubjektív", vagy csak az "objektív" alkategóriában értékelhetik.

Weyer bizakodó, mert szerinte eddig az ORTT minden érvére érdemben tudtak reagálni. Más kérdés, hogy mire jutna a Tilos az ORTT esetleges elmarasztalásával. Leginkább semmire; a bíróság vagy arra kötelezheti a testületet, hogy értékelje újra a pályázatot, vagy arra, hogy írjon ki újat. Az első esetben a tagok vélhetően ugyanúgy nem hoznák ki nyertesnek a Tilost, mint márciusban; új pályázat kiírása esetén pedig kezdődne minden elölről, azzal a különbséggel, hogy a testület minden bizonnyal "körültekintőbben" járna el.

A Tilos természetesen nem a Rádió ©-t akarja kitúrni a 88,8-ról; épp elég szomorú, hogy alapvetően különböző közösségi adóknak kellett egymással versenyezniük. A cél inkább elvi: mondja ki a bíróság, hogy az ORTT jogellenesen döntött.

A Tilos-ORTT-per ítélethirdetésével nagyjából egy időben három új frekvenciára írt ki pályázatot az ORTT. A Tilos Rádió készül az újabb pályázatra.

Rácz Johanna

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.