A magas pontszám azonban önmagában még nem elég; a végleges sorrendet az ORTT hét tagja többségi szavazással szentesíti. A www.tilos.hu-ról is letölthető jegyzőkönyvrészlet tanúsága szerint a nyolcvanpontos Tilost csak egy testületi tag támogatta, a többiek ellene szavaztak vagy tartózkodtak. Ekkor Körmendy-Ékes Judit, az ORTT elnöke feltette a kérdést: "Ki az, akinek van alternatív határozati javaslata?" Rövid szünet után, amit a jegyzőkönyvben "háttérbeszélgetésként" aposztrofálnak, egészen új pontszámok alapján - Tilos: 69, Rádió ©: 70 - a roma rádiót hozták ki nyertesnek, amit a testület szavazással is megerősített (részletesen lásd: Kő a szájban, Magyar Narancs, 2001. április 19.).
A már egyszer megadott pontokat tehát utólag úgy variálták - méghozzá azon kategóriáknál, amelyeket a testület szubjektíve, azaz diszkrecionális jogkörrel felruházva értékel -, hogy a Tilos elveszítse első helyét. A testület adminisztratív szerve, az ORTT Iroda is pontozza a pályázatokat, ám objektív mutatók alapján, amiket a politika utólag nem szabhat át.
Az átpontozásra azért volt szükség, hogy a nagypolitika számára kedvező döntés születhessen. Ez pedig az adott szituációban a Rádió © győzelmét feltételezte. (Ekkortájt kapták meg a Strasbourgba menekült zámolyi romák a politikai menedékjogot, valamit kellett tehát romaügyben virítania a magyar kormánynak. - A döntés politikai hátteréről lásd: Fehérek közt, Magyar Narancs, 2001. november 8.)
A Tilos azon kategóriákban kapott a kései fazonigazításkor meghökkentően alacsony pontszámokat, amelyekben előnye a laikus számára is egyértelmű volt. Például a műsorszolgáltatási tapasztalatra a tíz éve működő Tilos Rádiónak három pont, a pár hetes próbaadást felmutató ©-nek a maximális nyolc jutott. A © műsorterve nyolc, a Tilosé két pontot ért, és a roma rádió gazdasági tervére tíz pontot adtak, míg a Tiloséra egyet. De hát nem volt mese: az ORTT-nek le kellett dolgoznia azt a tetemes hátrányt, amit a Rádió © a helyi közélettel foglalkozó műsorok kategóriájában szenvedett: itt ugyanis a Tilos az ORTT Irodától húsz pontot kapott, míg a © nullát.
Az átértékelt kategóriák közül bíróság előtt csak a szakmai tapasztalatra vonatkozó támadható. Nemcsak azért, mert itt
a legszembetűnőbb az igazságtalanság,
hanem mert e helyen - elvileg - jogi eszközökkel is megfoghatók a visszásságok.
Az első tárgyaláson azonban ez még nem került elő, az ORTT ugyanis aznap reggel bízta meg az üggyel Bogdán Tibor ügyvédet, aki ily módon nem tudott felkészülni. Bogdán egyébként abban a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodában dolgozik, amelyik (és személy szerint Bogdán) az ORTT-t képviselte az Írisz-perben. Az érvelés nem változott: Bogdán szerint az ORTT döntései nem támadhatók bíróság előtt, ezért a második tárgyaláson kérte a per megszüntetését. Ez azonban nem jött be, így a továbbiakban a vita a tapasztalatra adható/adott pontok körül zajlott.
Az ORTT képviselője úgy vélte: e pontozási kategória is szubjektív, tehát bíróság előtt nem megkérdőjelezhető, míg a Tilos a pályázati felhívásra hivatkozott, amely leszögezi: dokumentumokkal kell igazolni a legalább egyéves műsorszolgáltatási múltat. Mivel a Rádió © ilyen dokumentumot nem produkált, műsorszolgáltatási tapasztalatára nulla pontot kellett volna kapnia. Bogdán Tibor szerint a tapasztalat alapulhat "köztudomáson", ami csak azért furcsa, mert a © köztudomásúan nem sugárzott a pályázat előtt, míg a Tilos már tíz éve. A tárgyaláson kiderült: e kategóriának két része van, melyek közül az egyiket lehet szubjektívnak tekinteni, a másikat viszont - a dokumentumok miatt - nem. Ha az "objektív" alkategóriára járó három pontot nem kapta volna meg a ©, a Tilos Rádióé a frekvencia.
A Rádió © képviselője a harmadik, novemberi tárgyaláson jelent meg először, amelyen kifejtette: valóban nem csatolták a pályázathoz a műsorszolgáltatási tapasztalatot igazoló dokumentumokat, de csak azért, mert ezt az egy évvel korábbi pályázatkor már megtették. Az a dokumentum Kerényi György főszerkesztő műsorkészítői tapasztalatáról szólt, a
Tilos Rádió
azonban itt is a pályázati kiírás szövegére hivatkozik, miszerint a pályázat benyújtásakor a pályázónak már legalább egy éve kell folyamatosan sugároznia. Ráadásul szerintük Kerényi György magánszemélyként nem lehet műsorszolgáltató.
A legutóbbi, Mikulás-napi fordulón az ORTT ügyvédje nem volt ott, mert közlekedési dugóba került, a Tilos ügyvédje pedig megbetegedett; a rádiót a tárgyaláson Weyer Balázs, a Tilos Kulturális Alapítvány kuratóriumi tagja képviselte. Új elemként került elő a polgári törvénykönyv azon passzusa, amelyik a kettős értékelés tilalmáról szól: ennek alapján ha a © Kerényiről szóló, egy évvel ezelőtti dokumentumát figyelembe is veszik, a Tilos szerint akkor is vagy csak a "szubjektív", vagy csak az "objektív" alkategóriában értékelhetik.
Weyer bizakodó, mert szerinte eddig az ORTT minden érvére érdemben tudtak reagálni. Más kérdés, hogy mire jutna a Tilos az ORTT esetleges elmarasztalásával. Leginkább semmire; a bíróság vagy arra kötelezheti a testületet, hogy értékelje újra a pályázatot, vagy arra, hogy írjon ki újat. Az első esetben a tagok vélhetően ugyanúgy nem hoznák ki nyertesnek a Tilost, mint márciusban; új pályázat kiírása esetén pedig kezdődne minden elölről, azzal a különbséggel, hogy a testület minden bizonnyal "körültekintőbben" járna el.
A Tilos természetesen nem a Rádió ©-t akarja kitúrni a 88,8-ról; épp elég szomorú, hogy alapvetően különböző közösségi adóknak kellett egymással versenyezniük. A cél inkább elvi: mondja ki a bíróság, hogy az ORTT jogellenesen döntött.
A Tilos-ORTT-per ítélethirdetésével nagyjából egy időben három új frekvenciára írt ki pályázatot az ORTT. A Tilos Rádió készül az újabb pályázatra.
Rácz Johanna
