Alkotmánybírósági döntés a parkolási rendeletről - Jövőre, ugyanitt

  • M. László Ferenc
  • 2009. november 26.

Belpol

Egy éven belül két kokit is kiosztott az Alkotmánybíróság parkolási ügyben: egyet januárban a bliccelőknek, míg a múlt héten a főváros teljes parkolási rendeletét helyezte hatályon kívül. Ha 2010 közepéig a parlament nem alkotja meg a megfelelő törvényt, Budapesten ingyenessé válhat a parkolás.
Egy éven belül két kokit is kiosztott az Alkotmánybíróság parkolási ügyben: egyet januárban a bliccelőknek, míg a múlt héten a főváros teljes parkolási rendeletét helyezte hatályon kívül. Ha 2010 közepéig a parlament nem alkotja meg a megfelelő törvényt, Budapesten ingyenessé válhat a parkolás.

Múlt hétfőn salamoni határozatot hozott az Alkotmánybíróság (AB): bár a díjakat és a bírságokat megszabó fővárosi jogszabályt alkotmányellenesnek találta a testület, több mint fél évet adott a törvényhozónak, hogy pótolja a mulasztását - a díjfizetést elmulasztó autósok jövő júliusig retteghetnek a súlyos bírságokat tartalmazó "Mikulás-csomagoktól".

Az utóbbi években százezreket foglalkoztató vitatémává vált a parkolás, pontosabban az önkormányzatok megbízásában ténykedő, homályos hátterű társaságok bírságolási gyakorlata (a visszaélésekről lásd: Járdapénzek, Magyar Narancs, 2009. november 12.). A bíróságokat ellepték a keresetlevelek, az elbizonytalanodott bírók több száz esetben függesztettek fel pereket, és fordultak alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Érzékelve a polgárok növekvő elégedetlenségét, tavaly a politika is rámozdult a témára: 2008 júniusában az Országgyűlés törvényben mondta ki, hogy az egy éven túli bírságokkal foglalkozó pereket az igazságszolgáltatásnak ejtenie kell.

Ez viszont az önkormányzatokat és a társaságokat tömörítő Parkolási Szövetségnek nem tetszett: a társaság a rendelkezés visszamenőleges hatályát kifogásolva - és a milliárdos károktól, elmaradó bevételektől tartva - az alkotmányőrökhöz fordult. A másik oldalról a Magyar Autóklub is panaszt tett a Donáti utcában: indítványukban arra hívták fel a testület figyelmét, hogy a rendszer alapjaiban elhibázott, a vonatkozó törvények túl nagy szabadságot adnak a díjakat megszabó, a bevételeiket felsrófolni igyekvő helyhatóságoknak.

Az AB előbb a jogbiztonságot állította helyre: idén januárban elismerte, hogy az amnesztiát lehetővé tevő törvénymódosítás alkotmányellenes, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. Ezután megnézték magát a rendszert - és a hónapokig tartó vizsgálódásuk eredménye a november 17-i határozat. A testületnek legfőképp azt kellett eldöntenie, hogy hol és mennyiben érintik az alapjogokat a parkolást szabályozó különféle jogszabályok. Más megközelítésben: a problémakör pusztán közjogi jellegű, vagy bizonyos mértékben vannak magánjogi vonatkozásai is?

Amennyiben a közúton közlekedés vagy várakozás a mozgás szabadságával áll összefüggésben, illetőleg a közterület "közjószág", kisajátítására senkinek nincs alanyi joga. Ebben az esetben a magántársaságoknak semmi keresnivalójuk nincs az adott területen, még kereshetőségi jogukat is elveszítenék - nem perelhetnék a bliccelőket. Ám egy ilyen doktriner határozattal az AB a Legfelsőbb Bíróság (LB) felett is pálcát törne, amely jogegységi határozataiban korábban elismerte a parkolási cégek díjakra és pótdíjakra való jogosultságát. Az LB álláspontja szerint a parkolásüzemeltető - legyen az egy önkormányzat vagy a feladat ellátására szerződött gazdasági társaság - és az autó tulajdonosa között (aki így egy szolgáltatást vesz igénybe) magánjogi viszony van. Ám még ebben az esetben sincs feltétlenül kiszolgáltatott helyzetben a gépkocsi gazdája: mint fogyasztót védeni kell a tisztességtelenül nagy bírságokkal szemben.

Csakhogy az AB a mostani határozatában nem foglalt egyértelműen állást ebben a kardinális kérdésben. Helyette dodonai döntést hozott: a korábbi, "kerékbilincses" határozatára visszautalva kimondta, hogy a közút igénybevétele egy közjogi viszony ugyan, ám a parkolás egy helyi közszolgáltatás is egyben, amely a polgári jogi jogviszony keretei közé illeszkedik. Így viszont számon kérhető a díjszabáson a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűsége, tehát a szabálytalan autósokat nem lehet agyonbírságolni. Az AB szerint súlyos hiányosság, hogy sem a közúti közlekedési törvény, sem az önkormányzati törvény nem tartalmaz egyértelmű előírásokat arra, hogy az önkormányzat "meddig mehet el" a díjtételek kialakításában. Miközben az önkormányzat árhatóságként viselkedik, gazdálkodóként a bevételei - tehát a díjak és pótdíjak - növelésében érdekelt, így a közgyűlés jogalkotási jogköre önkényes. Egyszóval a vonatkozó jogszabályok - köztük az indítványok által támadott fővárosi rendelet - sértik a jogállamiság legfőbb elvét, azaz alkotmányellenesek.

Bragyova András alkotmánybíró nem értett egyet a határozattal, különvélekedésében a kollégái szemére veti, hogy nem voltak elég bátrak. Szerinte a közutak használata - ami nem keverendő az utak fenntartásával (kátyúzás, építés, felfestés) - nem helyi közszolgáltatás, hanem egy alkotmányos jog gyakorlása, ezért a kérdés kizárólag közjogi vonatkozásban vethető fel. Azaz a díjak beszedése és a várakozási szabályok betartásának ellenőrzése közrendészeti feladat, amely nem bízható különféle - magánjog szerint működő - társaságokra, miként a bírságokat sem lehet magánjogi eszközökkel kikényszeríteni. Bragyova ennek értelmében a magáncégeket egyszerűen kizárná az ügyletből.

A határozat másik furcsasága, hogy az alkotmányellenesnek talált passzusokat csak 2010. június 30-i hatállyal semmisítette meg az AB - vagyis a pontatlan szabályozás miatt előállt mulasztás pótlására is jövő júliusig adott időt a testület. Ez azt jelenti, hogy a folyamatban lévő pereket le kell folytatni, a bírságokat be kell fizetni. Amennyiben ugyanis azonnali hatállyal megsemmisítették volna az inkriminált passzusokat, káoszba fulladt volna a főváros közlekedése. A parlamentnek még így is iparkodnia kell, hiszen a jövő évi választások felborítják a tavaszi ülésszakot, és rengeteg időt elvesznek a jogalkotási munkától.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.