Alkotmánybírósági döntés a parkolási rendeletről - Jövőre, ugyanitt

  • M. László Ferenc
  • 2009. november 26.

Belpol

Egy éven belül két kokit is kiosztott az Alkotmánybíróság parkolási ügyben: egyet januárban a bliccelőknek, míg a múlt héten a főváros teljes parkolási rendeletét helyezte hatályon kívül. Ha 2010 közepéig a parlament nem alkotja meg a megfelelő törvényt, Budapesten ingyenessé válhat a parkolás.
Egy éven belül két kokit is kiosztott az Alkotmánybíróság parkolási ügyben: egyet januárban a bliccelőknek, míg a múlt héten a főváros teljes parkolási rendeletét helyezte hatályon kívül. Ha 2010 közepéig a parlament nem alkotja meg a megfelelő törvényt, Budapesten ingyenessé válhat a parkolás.

Múlt hétfőn salamoni határozatot hozott az Alkotmánybíróság (AB): bár a díjakat és a bírságokat megszabó fővárosi jogszabályt alkotmányellenesnek találta a testület, több mint fél évet adott a törvényhozónak, hogy pótolja a mulasztását - a díjfizetést elmulasztó autósok jövő júliusig retteghetnek a súlyos bírságokat tartalmazó "Mikulás-csomagoktól".

Az utóbbi években százezreket foglalkoztató vitatémává vált a parkolás, pontosabban az önkormányzatok megbízásában ténykedő, homályos hátterű társaságok bírságolási gyakorlata (a visszaélésekről lásd: Járdapénzek, Magyar Narancs, 2009. november 12.). A bíróságokat ellepték a keresetlevelek, az elbizonytalanodott bírók több száz esetben függesztettek fel pereket, és fordultak alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Érzékelve a polgárok növekvő elégedetlenségét, tavaly a politika is rámozdult a témára: 2008 júniusában az Országgyűlés törvényben mondta ki, hogy az egy éven túli bírságokkal foglalkozó pereket az igazságszolgáltatásnak ejtenie kell.

Ez viszont az önkormányzatokat és a társaságokat tömörítő Parkolási Szövetségnek nem tetszett: a társaság a rendelkezés visszamenőleges hatályát kifogásolva - és a milliárdos károktól, elmaradó bevételektől tartva - az alkotmányőrökhöz fordult. A másik oldalról a Magyar Autóklub is panaszt tett a Donáti utcában: indítványukban arra hívták fel a testület figyelmét, hogy a rendszer alapjaiban elhibázott, a vonatkozó törvények túl nagy szabadságot adnak a díjakat megszabó, a bevételeiket felsrófolni igyekvő helyhatóságoknak.

Az AB előbb a jogbiztonságot állította helyre: idén januárban elismerte, hogy az amnesztiát lehetővé tevő törvénymódosítás alkotmányellenes, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. Ezután megnézték magát a rendszert - és a hónapokig tartó vizsgálódásuk eredménye a november 17-i határozat. A testületnek legfőképp azt kellett eldöntenie, hogy hol és mennyiben érintik az alapjogokat a parkolást szabályozó különféle jogszabályok. Más megközelítésben: a problémakör pusztán közjogi jellegű, vagy bizonyos mértékben vannak magánjogi vonatkozásai is?

Amennyiben a közúton közlekedés vagy várakozás a mozgás szabadságával áll összefüggésben, illetőleg a közterület "közjószág", kisajátítására senkinek nincs alanyi joga. Ebben az esetben a magántársaságoknak semmi keresnivalójuk nincs az adott területen, még kereshetőségi jogukat is elveszítenék - nem perelhetnék a bliccelőket. Ám egy ilyen doktriner határozattal az AB a Legfelsőbb Bíróság (LB) felett is pálcát törne, amely jogegységi határozataiban korábban elismerte a parkolási cégek díjakra és pótdíjakra való jogosultságát. Az LB álláspontja szerint a parkolásüzemeltető - legyen az egy önkormányzat vagy a feladat ellátására szerződött gazdasági társaság - és az autó tulajdonosa között (aki így egy szolgáltatást vesz igénybe) magánjogi viszony van. Ám még ebben az esetben sincs feltétlenül kiszolgáltatott helyzetben a gépkocsi gazdája: mint fogyasztót védeni kell a tisztességtelenül nagy bírságokkal szemben.

Csakhogy az AB a mostani határozatában nem foglalt egyértelműen állást ebben a kardinális kérdésben. Helyette dodonai döntést hozott: a korábbi, "kerékbilincses" határozatára visszautalva kimondta, hogy a közút igénybevétele egy közjogi viszony ugyan, ám a parkolás egy helyi közszolgáltatás is egyben, amely a polgári jogi jogviszony keretei közé illeszkedik. Így viszont számon kérhető a díjszabáson a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűsége, tehát a szabálytalan autósokat nem lehet agyonbírságolni. Az AB szerint súlyos hiányosság, hogy sem a közúti közlekedési törvény, sem az önkormányzati törvény nem tartalmaz egyértelmű előírásokat arra, hogy az önkormányzat "meddig mehet el" a díjtételek kialakításában. Miközben az önkormányzat árhatóságként viselkedik, gazdálkodóként a bevételei - tehát a díjak és pótdíjak - növelésében érdekelt, így a közgyűlés jogalkotási jogköre önkényes. Egyszóval a vonatkozó jogszabályok - köztük az indítványok által támadott fővárosi rendelet - sértik a jogállamiság legfőbb elvét, azaz alkotmányellenesek.

Bragyova András alkotmánybíró nem értett egyet a határozattal, különvélekedésében a kollégái szemére veti, hogy nem voltak elég bátrak. Szerinte a közutak használata - ami nem keverendő az utak fenntartásával (kátyúzás, építés, felfestés) - nem helyi közszolgáltatás, hanem egy alkotmányos jog gyakorlása, ezért a kérdés kizárólag közjogi vonatkozásban vethető fel. Azaz a díjak beszedése és a várakozási szabályok betartásának ellenőrzése közrendészeti feladat, amely nem bízható különféle - magánjog szerint működő - társaságokra, miként a bírságokat sem lehet magánjogi eszközökkel kikényszeríteni. Bragyova ennek értelmében a magáncégeket egyszerűen kizárná az ügyletből.

A határozat másik furcsasága, hogy az alkotmányellenesnek talált passzusokat csak 2010. június 30-i hatállyal semmisítette meg az AB - vagyis a pontatlan szabályozás miatt előállt mulasztás pótlására is jövő júliusig adott időt a testület. Ez azt jelenti, hogy a folyamatban lévő pereket le kell folytatni, a bírságokat be kell fizetni. Amennyiben ugyanis azonnali hatállyal megsemmisítették volna az inkriminált passzusokat, káoszba fulladt volna a főváros közlekedése. A parlamentnek még így is iparkodnia kell, hiszen a jövő évi választások felborítják a tavaszi ülésszakot, és rengeteg időt elvesznek a jogalkotási munkától.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.