Amikor a nyitott határok szószólója dicséri a magyar bevándorláspolitikát

Belpol

"Nem is olyan rossz, amit csinálnak" – mondta Bryan Caplan bevándorláspárti közgazdász Orbán Balázsnak.

Bryan Caplan amerikai közgazdász a migráció teljes legalizálása, a nyitott határok politikája mellett érvel magyarul idén megjelent könyvében (Szabad a pálya - vajon mit mond a tudomány a bevándorlásról?). A libertariánus iskolához sorolható Caplan érvei teljes mértékben gazdaságiak, szerinte a migráció korlátozása a tehetségek optimális kibontakozását és ezzel a gazdasági növekedést gátolja. A jellemzően szegényebb országokból a gazdagabbak felé mozgó bevándorlók jobb körülmények közé kerülve produktívabbak lesznek, többet termelnek, és a megtermelt javakból gyakran hátrahagyott családtagjaiknak is juttatnak, így végső soron a kibocsátó országok gazdaságát is felfele húzzák.

Caplan a szabad migráció ellen felhozott érveket jórészt irracionális panaszoknak tartja. A bevándorlásellenes nézetek ugyan erős érzelmi hatást képesek kiváltani, de szerinte valójában az ilyen nézeteket hangoztató, vagy akár bevándorlásellenes pártokra szavazó emberek sem gondolják teljesen komolyan a dolgot, hiszen nem aszerint cselekszenek, amit mondanak: nem költöznek el a bevándorlás miatt állítólag elviselhetetlenné vált városokból és gond nélkül igénybe veszik a bevándorló hátterű munkavállalók szolgáltatásait.

Ezzel az emberrel ült le vitatkozni kedd este Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, Orbán Viktor melletti politikai igazgató és Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója.

Orbán Balázs sci-finek és provokációnak nevezte Caplan könyvét, ugyanakkor arra is kihasználta az alkalmat, hogy demonstrálja, a bevándorlásellenes magyar kormány "nem szellemekkel harcol, tényleg létezik a szabad bevándorlást támogató komoly nemzetközi tudományos és politikai irányzat. Ismernünk kell az érveiket ahhoz, hogy felvehessük velük a harcot." 

A beszélgetés legérdekesebb pontja az volt, amikor a bevándorlás liberalizációját hirdető Caplan megdicsérte a szavakban harciasan bevándorlásellenes magyar kormány migrációs politikáját.

"Nem is olyan rossz, amit csinálnak. Nemcsak sok bevándorlót engednek be, hanem sok alacsonyan képzett bevándorlót, például ukránokat mezőgazdasági munkára" 

– mondta a közgazdász professzor a mosolygó államtitkárnak. Caplan hozzátette, az ő nézőpontjából jobb, ha egy kormány szavakban elítéli a migrációt, a gyakorlatban azonban engedi, mint ha szavakban támogatná, azonban nem e szerint cselekedne.

Orbán Balázs azzal a jól ismert érvvel vágott vissza, hogy a kormány éles különbséget tesz legális és illegális migráció között. Persze a nemzetközi jog alapján a Magyarország déli határainál jelentkező menedékkérőket sem lehetne "illegálisnak" nevezni, de Orbán szerint a nemzetközi menedékjog "elavult, 50-es évekbeli konstrukció."

Caplant ez nem nagyon hatotta meg, szerinte a ma illegálisnak számító migrációt is legalizálni kellene. A professzor úgy látja, még az alacsonyan képzett menekültek is hozzájárulnak a fogadó ország gazdaságához, a szabad piacon megtalálják a számukra megfelelő munkát. "Egymillió menekültet persze nem fog egy nap alatt munkához juttatni a szabad piac, de középtávon igen" – mondta Caplan.

Illeg?lis bev?ndorl?s - Szakmai besz?lget?s Budapesten

 
 
 Fotó: MTI/Kovács Tamás

Orbán ellenvetésére, miszerint a 2015-ben Németországba érkezett szír menekültek többsége ma sem dolgozik, Caplan azt mondta, nem kellene hagyni, hogy hat éven keresztül munka nélkül szociális juttatásokat kapjanak, és akkor beilleszkednének a munkaerőpiacra.

Kováts András Caplanhez hasonlóan a magyar kormány bevándorlásellenes retorikája és a tényleges bevándorláspolitikai gyakorlat közötti ellentmondásokra hívta fel a figyelmet. Ehhez statisztikai adatokat is hozott: 2015 és 2020 között 4 200-ról 32 ezerre nőtt azon külföldiek száma, akik újonnan kaptak munkavállalási engedélyt Magyarországon, az összes Magyarországon dolgozó külföldi száma 2011 és 2020 között 15 500-ról közel 87 ezerre nőt, de még 2019 és 2020 között, tehát a koronavírus-járvány alatt is volt egy 5 ezer fős növekedés.

"Van itt egy iszonyú erős migrációs sztori, amiről valamiért nem beszél a kormány"

– mondta Kováts.

Orbán megismételte, milyen fontos a legális és illegális migráció közötti különbségtétel, szerinte az a tömeges migráció, ami ellen küzd a kormány, komoly civilizációsproblémákat és terrorveszélyt okozna. "Professzor úr ázsiai IT-szakembereket kever össze afrikai migránskaravánokkal" – mondta az államtitkár Caplannek címezve.

Orbán szerint a kormány azért hangsúlyozza kommunikációjában az illegális migráció elleni küzdelmet a legális migráció sikertörténetei helyett, mert "a társadalom erről szeret beszélni. 2015-ben átélték, hogy több százezer ember ment át az országon, ez egy olyan jelenség, amivel a politikának foglalkoznia kell." Azt is hozzátette, fontos, hogy egy ország milyen üzeneteket küld a migránsok felé, ha nem a szigort hangsúlyoznák, annak a felénk irányuló migrációt erősítő hatása lenne.

Arra a felvetésre, hogy a migránsellenes kampányok a teljesen legálisan, adott esetben évtizedek óta Magyarországon tartózkodó külföldiek ellen is gyűlöletet szítanak, Orbán azt mondta, az erőszak, az önbíráskodás nem elfogadható. "De ha a migránsok által elkövetett terrorcselekményekről elszigetelt esetekként beszélünk, akkor a külföldiek elleni erőszak esetei miért nem elszigetelt esetek?"   

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.