Amikor a nyitott határok szószólója dicséri a magyar bevándorláspolitikát

Belpol

"Nem is olyan rossz, amit csinálnak" – mondta Bryan Caplan bevándorláspárti közgazdász Orbán Balázsnak.

Bryan Caplan amerikai közgazdász a migráció teljes legalizálása, a nyitott határok politikája mellett érvel magyarul idén megjelent könyvében (Szabad a pálya - vajon mit mond a tudomány a bevándorlásról?). A libertariánus iskolához sorolható Caplan érvei teljes mértékben gazdaságiak, szerinte a migráció korlátozása a tehetségek optimális kibontakozását és ezzel a gazdasági növekedést gátolja. A jellemzően szegényebb országokból a gazdagabbak felé mozgó bevándorlók jobb körülmények közé kerülve produktívabbak lesznek, többet termelnek, és a megtermelt javakból gyakran hátrahagyott családtagjaiknak is juttatnak, így végső soron a kibocsátó országok gazdaságát is felfele húzzák.

Caplan a szabad migráció ellen felhozott érveket jórészt irracionális panaszoknak tartja. A bevándorlásellenes nézetek ugyan erős érzelmi hatást képesek kiváltani, de szerinte valójában az ilyen nézeteket hangoztató, vagy akár bevándorlásellenes pártokra szavazó emberek sem gondolják teljesen komolyan a dolgot, hiszen nem aszerint cselekszenek, amit mondanak: nem költöznek el a bevándorlás miatt állítólag elviselhetetlenné vált városokból és gond nélkül igénybe veszik a bevándorló hátterű munkavállalók szolgáltatásait.

Ezzel az emberrel ült le vitatkozni kedd este Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, Orbán Viktor melletti politikai igazgató és Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója.

Orbán Balázs sci-finek és provokációnak nevezte Caplan könyvét, ugyanakkor arra is kihasználta az alkalmat, hogy demonstrálja, a bevándorlásellenes magyar kormány "nem szellemekkel harcol, tényleg létezik a szabad bevándorlást támogató komoly nemzetközi tudományos és politikai irányzat. Ismernünk kell az érveiket ahhoz, hogy felvehessük velük a harcot." 

A beszélgetés legérdekesebb pontja az volt, amikor a bevándorlás liberalizációját hirdető Caplan megdicsérte a szavakban harciasan bevándorlásellenes magyar kormány migrációs politikáját.

"Nem is olyan rossz, amit csinálnak. Nemcsak sok bevándorlót engednek be, hanem sok alacsonyan képzett bevándorlót, például ukránokat mezőgazdasági munkára" 

– mondta a közgazdász professzor a mosolygó államtitkárnak. Caplan hozzátette, az ő nézőpontjából jobb, ha egy kormány szavakban elítéli a migrációt, a gyakorlatban azonban engedi, mint ha szavakban támogatná, azonban nem e szerint cselekedne.

Orbán Balázs azzal a jól ismert érvvel vágott vissza, hogy a kormány éles különbséget tesz legális és illegális migráció között. Persze a nemzetközi jog alapján a Magyarország déli határainál jelentkező menedékkérőket sem lehetne "illegálisnak" nevezni, de Orbán szerint a nemzetközi menedékjog "elavult, 50-es évekbeli konstrukció."

Caplant ez nem nagyon hatotta meg, szerinte a ma illegálisnak számító migrációt is legalizálni kellene. A professzor úgy látja, még az alacsonyan képzett menekültek is hozzájárulnak a fogadó ország gazdaságához, a szabad piacon megtalálják a számukra megfelelő munkát. "Egymillió menekültet persze nem fog egy nap alatt munkához juttatni a szabad piac, de középtávon igen" – mondta Caplan.

Illeg?lis bev?ndorl?s - Szakmai besz?lget?s Budapesten

 
 
 Fotó: MTI/Kovács Tamás

Orbán ellenvetésére, miszerint a 2015-ben Németországba érkezett szír menekültek többsége ma sem dolgozik, Caplan azt mondta, nem kellene hagyni, hogy hat éven keresztül munka nélkül szociális juttatásokat kapjanak, és akkor beilleszkednének a munkaerőpiacra.

Kováts András Caplanhez hasonlóan a magyar kormány bevándorlásellenes retorikája és a tényleges bevándorláspolitikai gyakorlat közötti ellentmondásokra hívta fel a figyelmet. Ehhez statisztikai adatokat is hozott: 2015 és 2020 között 4 200-ról 32 ezerre nőtt azon külföldiek száma, akik újonnan kaptak munkavállalási engedélyt Magyarországon, az összes Magyarországon dolgozó külföldi száma 2011 és 2020 között 15 500-ról közel 87 ezerre nőt, de még 2019 és 2020 között, tehát a koronavírus-járvány alatt is volt egy 5 ezer fős növekedés.

"Van itt egy iszonyú erős migrációs sztori, amiről valamiért nem beszél a kormány"

– mondta Kováts.

Orbán megismételte, milyen fontos a legális és illegális migráció közötti különbségtétel, szerinte az a tömeges migráció, ami ellen küzd a kormány, komoly civilizációsproblémákat és terrorveszélyt okozna. "Professzor úr ázsiai IT-szakembereket kever össze afrikai migránskaravánokkal" – mondta az államtitkár Caplannek címezve.

Orbán szerint a kormány azért hangsúlyozza kommunikációjában az illegális migráció elleni küzdelmet a legális migráció sikertörténetei helyett, mert "a társadalom erről szeret beszélni. 2015-ben átélték, hogy több százezer ember ment át az országon, ez egy olyan jelenség, amivel a politikának foglalkoznia kell." Azt is hozzátette, fontos, hogy egy ország milyen üzeneteket küld a migránsok felé, ha nem a szigort hangsúlyoznák, annak a felénk irányuló migrációt erősítő hatása lenne.

Arra a felvetésre, hogy a migránsellenes kampányok a teljesen legálisan, adott esetben évtizedek óta Magyarországon tartózkodó külföldiek ellen is gyűlöletet szítanak, Orbán azt mondta, az erőszak, az önbíráskodás nem elfogadható. "De ha a migránsok által elkövetett terrorcselekményekről elszigetelt esetekként beszélünk, akkor a külföldiek elleni erőszak esetei miért nem elszigetelt esetek?"   

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.