Amikor a nyitott határok szószólója dicséri a magyar bevándorláspolitikát

Belpol

"Nem is olyan rossz, amit csinálnak" – mondta Bryan Caplan bevándorláspárti közgazdász Orbán Balázsnak.

Bryan Caplan amerikai közgazdász a migráció teljes legalizálása, a nyitott határok politikája mellett érvel magyarul idén megjelent könyvében (Szabad a pálya - vajon mit mond a tudomány a bevándorlásról?). A libertariánus iskolához sorolható Caplan érvei teljes mértékben gazdaságiak, szerinte a migráció korlátozása a tehetségek optimális kibontakozását és ezzel a gazdasági növekedést gátolja. A jellemzően szegényebb országokból a gazdagabbak felé mozgó bevándorlók jobb körülmények közé kerülve produktívabbak lesznek, többet termelnek, és a megtermelt javakból gyakran hátrahagyott családtagjaiknak is juttatnak, így végső soron a kibocsátó országok gazdaságát is felfele húzzák.

Caplan a szabad migráció ellen felhozott érveket jórészt irracionális panaszoknak tartja. A bevándorlásellenes nézetek ugyan erős érzelmi hatást képesek kiváltani, de szerinte valójában az ilyen nézeteket hangoztató, vagy akár bevándorlásellenes pártokra szavazó emberek sem gondolják teljesen komolyan a dolgot, hiszen nem aszerint cselekszenek, amit mondanak: nem költöznek el a bevándorlás miatt állítólag elviselhetetlenné vált városokból és gond nélkül igénybe veszik a bevándorló hátterű munkavállalók szolgáltatásait.

Ezzel az emberrel ült le vitatkozni kedd este Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, Orbán Viktor melletti politikai igazgató és Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója.

Orbán Balázs sci-finek és provokációnak nevezte Caplan könyvét, ugyanakkor arra is kihasználta az alkalmat, hogy demonstrálja, a bevándorlásellenes magyar kormány "nem szellemekkel harcol, tényleg létezik a szabad bevándorlást támogató komoly nemzetközi tudományos és politikai irányzat. Ismernünk kell az érveiket ahhoz, hogy felvehessük velük a harcot." 

A beszélgetés legérdekesebb pontja az volt, amikor a bevándorlás liberalizációját hirdető Caplan megdicsérte a szavakban harciasan bevándorlásellenes magyar kormány migrációs politikáját.

"Nem is olyan rossz, amit csinálnak. Nemcsak sok bevándorlót engednek be, hanem sok alacsonyan képzett bevándorlót, például ukránokat mezőgazdasági munkára" 

– mondta a közgazdász professzor a mosolygó államtitkárnak. Caplan hozzátette, az ő nézőpontjából jobb, ha egy kormány szavakban elítéli a migrációt, a gyakorlatban azonban engedi, mint ha szavakban támogatná, azonban nem e szerint cselekedne.

Orbán Balázs azzal a jól ismert érvvel vágott vissza, hogy a kormány éles különbséget tesz legális és illegális migráció között. Persze a nemzetközi jog alapján a Magyarország déli határainál jelentkező menedékkérőket sem lehetne "illegálisnak" nevezni, de Orbán szerint a nemzetközi menedékjog "elavult, 50-es évekbeli konstrukció."

Caplant ez nem nagyon hatotta meg, szerinte a ma illegálisnak számító migrációt is legalizálni kellene. A professzor úgy látja, még az alacsonyan képzett menekültek is hozzájárulnak a fogadó ország gazdaságához, a szabad piacon megtalálják a számukra megfelelő munkát. "Egymillió menekültet persze nem fog egy nap alatt munkához juttatni a szabad piac, de középtávon igen" – mondta Caplan.

Illeg?lis bev?ndorl?s - Szakmai besz?lget?s Budapesten

 
 
 Fotó: MTI/Kovács Tamás

Orbán ellenvetésére, miszerint a 2015-ben Németországba érkezett szír menekültek többsége ma sem dolgozik, Caplan azt mondta, nem kellene hagyni, hogy hat éven keresztül munka nélkül szociális juttatásokat kapjanak, és akkor beilleszkednének a munkaerőpiacra.

Kováts András Caplanhez hasonlóan a magyar kormány bevándorlásellenes retorikája és a tényleges bevándorláspolitikai gyakorlat közötti ellentmondásokra hívta fel a figyelmet. Ehhez statisztikai adatokat is hozott: 2015 és 2020 között 4 200-ról 32 ezerre nőtt azon külföldiek száma, akik újonnan kaptak munkavállalási engedélyt Magyarországon, az összes Magyarországon dolgozó külföldi száma 2011 és 2020 között 15 500-ról közel 87 ezerre nőt, de még 2019 és 2020 között, tehát a koronavírus-járvány alatt is volt egy 5 ezer fős növekedés.

"Van itt egy iszonyú erős migrációs sztori, amiről valamiért nem beszél a kormány"

– mondta Kováts.

Orbán megismételte, milyen fontos a legális és illegális migráció közötti különbségtétel, szerinte az a tömeges migráció, ami ellen küzd a kormány, komoly civilizációsproblémákat és terrorveszélyt okozna. "Professzor úr ázsiai IT-szakembereket kever össze afrikai migránskaravánokkal" – mondta az államtitkár Caplannek címezve.

Orbán szerint a kormány azért hangsúlyozza kommunikációjában az illegális migráció elleni küzdelmet a legális migráció sikertörténetei helyett, mert "a társadalom erről szeret beszélni. 2015-ben átélték, hogy több százezer ember ment át az országon, ez egy olyan jelenség, amivel a politikának foglalkoznia kell." Azt is hozzátette, fontos, hogy egy ország milyen üzeneteket küld a migránsok felé, ha nem a szigort hangsúlyoznák, annak a felénk irányuló migrációt erősítő hatása lenne.

Arra a felvetésre, hogy a migránsellenes kampányok a teljesen legálisan, adott esetben évtizedek óta Magyarországon tartózkodó külföldiek ellen is gyűlöletet szítanak, Orbán azt mondta, az erőszak, az önbíráskodás nem elfogadható. "De ha a migránsok által elkövetett terrorcselekményekről elszigetelt esetekként beszélünk, akkor a külföldiek elleni erőszak esetei miért nem elszigetelt esetek?"   

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.