Interjú

„Asztal felett mosoly, alatta késszurkálás”

Dorosz Dávid (Párbeszéd) főpolgármester-helyettes

Belpol

Ne Orbán kinevezettjei, hanem Budapest megválasztott vezetői döntsenek a fővárosi beruházásokról – mondja a klímavédelemért és fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettes. Dorosz Dávidot Az idő szorításában címmel megjelent könyvéről, a Fidesz zöld fordulatáról és Budapest pénzügyi mozgásteréről kérdeztük.

Magyar Narancs: Klímaváltozás vagy klímakatasztrófa?

Dorosz Dávid: Egyértelműen fogalmazok a könyvemben, klímakatasztrófa van – ez a szóhasználat kezd elterjedni tudományos és publicisztikai írásokban is. Fontosnak tartom én is annak érzékeltetésére, hogy a kutatói konszenzus szerint pár évben mérhető az az időtartam, amíg még érdemben cselekedhetünk annak érdekében, hogy a civilizáció, ami köré az életünket felépítettük, ne omoljon ránk.

MN: Interjúiban 10–12 éves időablakról beszél, könyvében viszont idézi James Anderson harvardi professzort, aki szerint 5 évünk van arra, hogy nullára csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását.

DD: Az elmúlt évtizedekben a tudósok egyetlen dologban tévedtek a klímakatasztrófa kapcsán. Mindig lassúbbra jósolták a változások bekövetkeztét, mint ahogyan azok aztán a valóságban megtörténtek. Az igazság valahol a két említett becslés között lehet, a folyamatok viszont aggasztóak. Világszinten hangyalépésekben sem indult el a károsanyag-kibocsátás csökkentése, stagnálást vagy bizonyos években emelkedést tapasztalunk. Teljesen szembemegyünk a forgalommal, így folytatva elkerülhetetlen a tragédia.

MN: A Politico hírportálon vitába szállt Varga Judit igazságügyi miniszterrel. Pedig mintha lenne, amiben egyetértenek: Varga szerint a betarthatatlan globális vállalások helyett lokális megoldásokra van szükség, és ön is azt nyilatkozta, hogy a párizsi klímamegállapodás halott.

DD: A párizsi klímaegyezmény azért halott, mert a legnagyobb kibocsátó országok nincsenek rajta azon a kibocsátáscsökkentési pályán, amelyet vállaltak. Ettől még a globális és a lokális cselekvések összhangjára van szükség. A klímakatasztrófa nem ismer országhatárokat, nemzetközi szabályrendszerek nélkül nem lehet megállítani, ugyanakkor a városok helyben is sokat tehetnek a klímavédelemért, ezt szeretnénk elérni Budapesten is. Ami Varga Juditot illeti, az ő mondatait a kormány kizöldüléséről egyedül az motiválja, hogy EU-s pénzt akarnak szerezni, amit aztán a saját zsebeikbe tömködhetnek.

MN: Minek kellene történnie, hogy a nagy szennyező országok is betartsák a globális klímavállalásokat?

DD: Az alulról jövő társadalmi aktivizmus az, ami először politikai változáshoz vezet, majd a megszerzett politikai erő és az arra épített szabályozási lépések – például törvényhozás – révén érhető el az átalakulás. Október 13. is erről szólt. Ha az emberek Budapesten és számos megyei jogú városban nem fejezik ki egyértelműen, hogy zöldebb és progresszívebb politikára vágynak, Vitézy Dávid még mindig múzeumigazgató lenne, és Varga Judit vagy Orbán Viktor sem beszélne zöld fordulatról.

MN: Mit ért az alatt, hogy a Fidesz zöld fordulatát a pénzszerzés motiválja?

DD: Az EU a European Green Deal keretében remélhetőleg komoly forrásokat fog klímavédelemre fordítani a következő hétéves költségvetési ciklusban, Orbán pedig rá akar cápázni ezekre a pénzekre.

MN: De ha valóban zöld projektekre költik, az mindenkinek jó, nem?

DD: Örülök, ha zöld projektekre költik, de az eddigi tapasztalatunk az, hogy az uniós pénzek felhasználásával Mészáros Lőrinc – alias Orbán Viktor – a Forbes leggazdagabb embereinek globális listájára is felkerült. Nem szeretném, ha a klímavédelmi pénzek erre folynának el.

MN: Mekkora esélyt lát arra, hogy az EU közvetlenül, a tagállami kormányok megkerülésével támogasson városokat?

DD: 2021-ben indul az új keretköltségvetés, a következő fél évben alakulnak ki a számok és a támogatás módozatai. Ez mindig egy nagy lobbifesztivál, zsizseg mindenki. A Jávor Benedek vezette brüsszeli irodával és a visegrádi fővárosok polgármestereinek szövetségével mi is jelentős lobbierőt raktunk fel az asztalra. Azt mondjuk, hogy a városokhoz telepített források hatékonyabban szolgálják a klímavédelmet, mint a végső soron fideszes magánzsebekbe vándorló támogatások.

MN: Van fogadókészség erre az érvrendszerre?

DD: Amikor decemberben Karácsony Gergellyel Brüsszelben tárgyaltam, kiderült, hogy az Európai Bizottság illetékesei is látják: minden Budapesten elköltött forrás hozzájárul az egész ország fejlődéséhez. De ez kemény meccs lesz, Orbán a lengyel és más szövetségeseivel mindent meg fog tenni azért, hogy a közvetlen támogatásokat visszaszorítsa. Ugyanakkor a nettó befizető tagállamok társadalmának nem jelentéktelen része pontosan tudja, hogy az adóeuróikból kik gazdagodnak Kelet-Közép-Európában. S nem tetszik nekik, amit látnak.

MN: Jelentős különbség Orbán Viktor és Budapest lobbiereje között, hogy Orbánnak vétójoga van az EU-s költségvetési tárgyalásoknál, Budapestnek meg nincs.

DD: Annyit tudunk tenni, hogy a politikai mandátumunkat felhasználva a lehető legnagyobb erővel jelen vagyunk Brüsszelben. Mellettünk szól, hogy az EU-s költségvetés egészében igazán jelentéktelennek számító összegek is hatalmas változásokat eredményeznének Budapest energiahatékonyságában vagy közösségi közlekedésében.

MN: Könyvében azt írja, a klímaváltozás következményeit leginkább a szegényebb rétegek fogják elszenvedni. Ugyanakkor sokszor ők tiltakoznak a leghevesebben a megelőzést célzó intézkedésekkel szemben is – Franciaországban ilyenek voltak az üzemanyagadó elleni tömegtüntetések. Hogyan lehet meggyőzni az embereket a klímavédelem fontosságáról?

DD: A klímavédelem szociális védelem is, mert a legkiszolgáltatottabb emberek vannak a leginkább kitéve a klímakatasztrófa hatásainak. Ha csak Budapestet nézzük, Békásmegyeren vagy a Havanna-lakótelepen nehezebb elviselni a hőhullámokat, mint a rózsadombi légkondicionált villákban. Egy jó klímavédelmi intézkedéscsomag azzal kezdődik, hogy a legvédtelenebb embereknek az alkalmazkodásban segít, abban, hogy a már megváltozott körülményeket minél könnyebben elviseljék. Azt kell tudnunk bemutatni, hogy a klímaváltozás nemcsak a jegesmedvékről meg az unokáinkról szól, hanem a nagyszüleinkről is, itt és most. Már készülünk arra, hogy idén nyáron lehetőségeinkhez mérten segítsük a lakosságot a hőhullámos napokon.

MN: Ez az alkalmazkodás. A klímaváltozás elleni küzdelemnek ettől még lesznek költségei…

DD: Hogy ezt ne az emberek fizessék meg, ki kell terjeszteni a szennyező fizet elvet.
A szennyező multinacionális vállalatok a profitmaximalizálás érdekében a közös jövőnket élik fel, és ezért semmilyen ellentételezést nem fizetnek.

MN: Visszamenőleges adót vetne ki a szennyező cégekre?

DD: Nem, de uniós szinten be lehetne vezetni egy kemény adót a jelenlegi szennyezésekre, amiből az átállás veszteseit tudnánk támogatni. Ahogy egy progresszív, zöld–baloldali politikához az is hozzátartozna, hogy a spekulatív tőkemozgásokat Tobin-adóval sújtsa az EU. Ha nem lép fel megfelelő határozottsággal a környezeti katasztrófa és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen, az uniós projekt fejre fog állni. Már ma is rengeteg a szétfeszítő erő, és az Orbán-féle szélsőjobboldali szélhámosok éppen ezt használják ki az emberek megvezetésére.

MN: Klímavédelmi főpolgármester-helyettesként az a feladata, hogy minden városházi döntésnél érvényesítse a klímavédelmi szempontokat. Volt már olyan fejlesztés, amelyet az ön fellépése miatt állítottak le vagy módosítottak?

DD: Klímavédelmi siker, hogy megakadályoztuk több tízezer tonnányi beton beöntését a Városligetbe, vagy hogy Észak-Csepelen, Dél-Ferencvárosban az elmúlt 50 év legnagyobb közparkberuházása fog megépülni. Arra még nem volt példa, hogy az új városvezetés projektjét kellett volna megállítanom, hiszen az egész városháza elkötelezett a klímavédelem mellett. Ezzel együtt, ha kell, a saját kollégáimmal is vitába szállok majd.

MN: A klímavédelmi iroda felállt már a Városházán?

DD: Egy-két hónapon belül tervezzük felállítani, és bár nevet még nem mondhatok, úgy látom, nagyon jó szakembert sikerül majd megnyernünk a vezetésére.

MN: Az előző városvezetés alatt elfogadtak egy budapesti klímastratégiát, amely 2030-ig 15 százalékos kibocsátáscsökkentést irányzott elő 2015-höz viszonyítva. Ezt elégnek tartja?

DD: Nem stratégiák hegesztésében vagyok érdekelt, hanem a konkrét cselekvésben, de 2030-ra ambiciózusabb célt tűzünk magunk elé: a klímasemleges Budapestet.

MN: Mi kell a klímasemlegesség eléréséhez?

DD: Jelentős kibocsátáscsökkentés, amire két fő tartalékunk van: az energiahatékonyság javítása és a tömegközlekedés fejlesztése. Tarlós Istvántól egy buszmúzeumot örököltünk, az elmúlt néhány évben 41 fajta buszt sikerült vásárolni 48 városból, és semelyik európai fővárosban nem szaladgálnak olyan öreg buszok az utakon, mint nálunk. Klímabarátabb buszokkal és az autóforgalom csökkentésével nagyot léphetnénk előre.

MN: A kampányban sok szó esett az ún. közlekedési alapjövedelem ötletéről. Ez az ügy hol áll most?

DD: Olyan közlekedési csomagot szeretnénk letenni az asztalra, amelyben pozitív és negatív ösztönzők is vannak. A legtöbben nem hobbiból ülnek autóba, hanem azért, mert a város infrastruktúrája nem teszi lehetővé, hogy mindennapjaikban a közösségi közlekedést, a gyaloglást vagy a kerékpárt válasszák. Dolgozunk egy 9 milliárdos kerékpárút-fejlesztésen és egy jelentős B+R parkoló fejlesztésen. Azt is ki kell mondani, hogy az agglomerációból beáramló autótömeg hatalmas terhet rak Budapestre, ezért minden közlekedési átalakításnak regionálisnak kell lennie. Tetszik, hogy Vitézy Dávid most körbeturnézza a médiát a regionális közlekedésszervezés ötletével; de megkérdezném: mi történt akkor, amikor Vitézy BKK-elnök volt, a Fidesz pedig egyszerre uralta a Városházát, az Országgyűlést és a Budapest környéki települések nagy részét? Semmi.

MN: Vitézyre még visszatérünk, de előbb tisztázzuk: a dugódíj lesz a negatív ösztönző az autósoknak?

DD: Ez egy nehéz, sok érdeksérelemmel járó javaslat, a megvalósításának sosem jön el a tökéletes pillanata, de a saját érdekünkben és a gyerekeink jövőjéért meg kell lépnünk. Prágában vagy Varsóban sokkal magasabb a gyalogos és biciklis közlekedés aránya, nem látok indokot arra, hogy ezt nálunk miért ne lehetne elérni. A cél az, hogy a fejlesztésekkel megfelelő ajánlatot rakjunk le a budapestiek elé; ehhez pénzre és kormányzati támogatásra is szükség van.

MN: Van olyan jelentős közlekedési fejlesztés, amelyet kormányzati segítség nélkül is el tud kezdeni a főváros?

DD: A város, Orbán Viktor intézkedéseinek hála, kivéreztetett, lerabolt állapotban van; működtetni tudjuk Budapestet, de minden jelentős fejlesztéshez külső forrást kell bevonnunk, ez jöhet a kormánytól, jöhet az Európai Uniótól vagy fejlesztési bankoktól.

MN: Összeállítottak egy projektlistát. Ezzel kopogtatnak a kormánynál?

DD: Igen, ez a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának következő ülésén is napirenden lesz, összefüggésben az uniós költségvetési tervezéssel. Javaslatot teszünk egy Budapest Operatív Programra is: ne Orbán Viktor és kinevezettjei döntsenek a budapesti fejlesztésekről, hanem Karácsony Gergely irányításával a főváros megválasztott vezetői. Hivatalosan nem tudjuk, hogy a kormány milyen operatív programokat szeretne, de az a prezentáció, amelyik néhány héttel ezelőtt kiszivárgott, lényegében lehúzta Budapestet a térképről. Palkovics miniszter szerint az csak egy munkaanyag volt, nagyon reméljük, hogy az is marad. Nem lehet egy ország fővárosát lélegeztetőgépen tartani a hétéves EU-s költségvetési ciklus alatt.

MN: Azt nem látja veszélynek, hogy a kormány a saját ízlése szerint válogat az önök által elővezetett projektek közül, és amit megvalósít, azt is Vitézy Dávid sikereként állítja majd be?

DD: Lehet azt játszani, hogy alternatív Városházát építünk, meg hogy Fürjes Balázs lesz a kormány Vitézy Dávidért felelős államtitkára, vagy épp fordítva, Vitézy lesz Fürjes szárnysegédje – nehéz követni ezt a fideszes körtáncot. De ez szembemegy azzal, hogy Budapestnek van egy nagy többséggel megválasztott, legitim vezetése, s annak egy programja. Az nem lehet, hogy a megvalósuló budapesti fejlesztések ne ebből a programból induljanak ki. Hogy Orbán kinevezettjei most mindenféle tervekkel járkálnak körbe, az azt jelzi, hogy le akarják söpörni a budapestiek akaratát az asztalról.
A saját prioritásaink alapján persze készen állunk az együttműködésre, de végre tetteket is várnék Fürjes Balázs kedves tweetjei után. Eddig az asztal feletti mosolyoffenzívához az párosult, hogy az asztal alatt késsel szurkálják a budapestieket, a Nemzeti Versenyképességi Tanács iparűzésiadó-javaslata például komoly tízmilliárdokat venne ki a város költségvetéséből, továbbá elvették az önkormányzatoktól az építési engedélyeztetést, és a színházak ügye is nagyon meredek történet.

MN: Vitézyvel tárgyaltak már a kinevezése óta?

DD: Van kapcsolat közöttünk, a Közfejlesztési Tanács ülésén nyilván találkozni is fogunk. Szeretnénk látni, hogy pontosan mit fog képviselni a Vitézy alatt létrejött új intézmény, a Budapesti Fejlesztési Központ.

MN: Korábban BKK-vezérigazgatóként is felmerült Vitézy neve, Karácsony Gergely úgy fogalmazott, ha pályázna, valószínűleg nyerne. Fel is kérték a pozícióra?

DD: Felmerült a neve, nem titok, hogy jó szakembernek tartjuk, legújabb kinevezésével viszont kilépett a szakértői szerepből, és belépett a politikai térbe. Az ő döntése, hogy felhalmozódott szakmai tudását milyen politikai projekt mögé rakja oda, feltételezem, saját ambíciói és a Fidesz hosszabb távú Budapest-stratégiája motiválták.

MN: Azzal egyetértenek, hogy Vitézy a HÉV-vonalak összekapcsolását, az 5-ös metrónak nevezett projektet állítja be a legfontosabb fejlesztésként?

DD: Lehet álmodozni az 5-ös metróról, de addig nem érdemes, amíg majdnem harminc­éves buszok járnak a városban, elöregedett a villamosparkunk, és kormányzati együttműködés hiányában nem tudjuk lehívni a trolikat, amelyek megvételére opciós szerződésünk van. Az öreg, korszerűtlen, sokszor veszélyes járművek határozzák meg a budapestiek mindennapi valóságát. Ehhez képest a jól hangzó gigaprojektet kínjában, nagy kapkodva szedi elő a kormány, hogy mint egy túlbuzgó diák, mutasson valamit a fővárosiaknak az októberi vereség után.

MN: A kormány saját határozatával szembemenve nem utalta át határidőre a 3-as metró középső szakaszára a buszpótlás fedezetét. Hogyan bízhatnak akkor abban, hogy az atlétikai stadion kapcsán született megállapodást betartják?

DD: Fürjes és Vitézy megígérték, hogy meglesz a pénz a buszpótlásra, ebben az ügyben el tud indulni a közös munka. Egyébként pedig, ha a kormány megszegi a szavát, akkor a budapestieknek hazudik a szemébe, aminek a politikai árát meg fogja fizetni. Orbán Viktor 1998 és 2002 között egyszer már megpróbált nyíltan kicseszni Budapesttel: ’98-ban 14 fővárosi körzetet nyert a Fidesz, 2002-ben 4-et. Ha Orbán ért a matematikához, nem akar háborúzni. Persze mi a másik eshetőségre is készen állunk.

MN: Ez mit jelentene a gyakorlatban?

DD: Hogy ellenséges kormányzati környezetben működtetjük a várost a lehetőségekhez mérten a legjobban, és persze nyíltan beszélünk arról, miben szegte meg a kormány az ígéretét, hogyan próbálja még jobban ellehetetleníteni Budapestet. De még egyszer, mi nem szeretnénk ezt a forgatókönyvet, és szerintem a Fidesz sem ezt fogja választani.

MN: Egy kis pártpolitika: az LMP a minap változtatott nevet, Magyarország zöld pártjának nevezik magukat. Hova pozicionálja magát a Párbeszéd?

DD: A Párbeszéd zöld, baloldali párt, számomra pedig a legfontosabb emberi és politikai közösség. Hátrébb lépve: Karácsony Gergely kampányfőnökeként világosan látom, hogy 2022-ben ellenzéki együttműködésre lesz szükség a kormányváltáshoz. Támogatok minden olyan lépést, amely ezt segíti, és minden olyan lépést ellenzek, amely hátráltatja.

MN: Az LMP névváltoztatását melyik kategóriába sorolja?

DD: Biztosan jó marketingszakemberek javaslatait követték. Az LMP kezdi belátni a korábbi hibáit, az önkormányzati választáson tanúsított magatartásuk arra mutat, hogy részesei szeretnének lenni az ellenzéki együttműködésnek.

MN: A pártegyesülésre nyitott lenne a Párbeszéd? Ez az LMP és az MSZP relációjában is felvetődött.

DD: Párbeszédes politikusként örülök, hogy ilyen népszerűek vagyunk, de a legfontosabb, hogy 2022-ben a lehető legütőképesebb konstrukcióban, jelöltekkel és programmal menjünk neki Orbán Viktornak. A szervezeti kérdések másodlagosak.

MN: A városvezetés napi gyakorlatában mennyire tartják szem előtt 2022-t?

DD: A mandátumunk 2024-ig szól, addig szeretnénk zöldebb és szabadabb várossá tenni Budapestet. Nyilván tisztában vagyunk vele, hogy a sikereink bizonyíthatják: az ellenzéki együttműködés nemcsak a kampányban járható út, hanem felelősségteljes kormányzati pozícióban is. Az eddig eltelt négy hónap tapasztalatai pozitívak, jól működik a Városházán a négypárti koalíció, és már a kampányban is minden előzetes várakozásomat felülmúlta az a fegyelmezettség, amivel együtt tudtunk dolgozni.

MN: Mi történik akkor, ha az ellenzék és Budapest érdekei konfliktusba kerülnek? Például jön egy szuper közlekedési projekt, amit a kormány kész megvalósítani, de az egészet Fürjes Balázs és Vitézy Dávid kommunikálná.

DD: Természetesen a budapestiek érdeke az első, de szerintem ilyen konfliktusos helyzet nem fog előállni. Maximum papíron létezik, politikailag nem reális.

Névjegy

Dorosz Dávid (1985) országgyűlési képviselő volt 2010 és 2014 között, az LMP színeiben jutott be a parlamentbe, majd 2013-ban a Párbeszéd Magyarországért néven új pártot alapító képviselőkhöz csatlakozott. 2014 után a magánszektorban dolgozott, a 2018-as országgyűlési választások előtt már részt vett Szabó Tímea óbudai kampányában, 2019-ben pedig Karácsony Gergely egyik kampányfőnöke volt (Gál J. Zoltán mellett). A választási győzelem óta klímavédelemért és fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettes.

Az idő szorításában: hogyan kerüljük el a globális összeomlást? című könyve novemberben jelent meg a Noran Libro kiadónál. Dorosz szerint öt egymással is összefüggő válság állítja soha nem látott kihívás elé társadalmainkat: a népességrobbanás, a klímakatasztrófa, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, a negyedik ipari forradalom és a nemzetközi viszonyokat meghatározó új rendnélküliség. A válságok elharapózásáért a ’70-es évek „neoliberális fordulatát” teszi felelőssé, és megoldásként progresszív, zöld-baloldali szakpolitikát javasol.

 

Neked ajánljuk