Kiszemelte magának az Építészek Házát a kormány

Átadás-elvétel

Belpol

Áll egy palota az Ötpacsirta utcában, amely hetven éve az építészek otthona. A Lázár-féle minisztérium kiköltöztetné a Magyar Építőművészek Szövetségét az épületből, pedig ehhez joga sem lenne.

Február 19-én váratlan telefonhívást kapott a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) elnöke Lázár János minisztériumából. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) egy dolgozója arról tájékoztatta Krizsán Andrást, hogy hamarosan ki kell költözniük az Ötpacsirta utcában álló Almásy-villából, amely hetven éve ad otthont a szövetségnek. A MÉSZ minden jel szerint a Bajza utca és a Városligeti fasor sarkán álló egykori BM-kórház területén tervezett Magyar Építészeti Múzeum és Központba költözne több szakmai szervezettel együtt, de az az épület leghamarabb 2027-ben fog elkészülni. Az „ultimátumszerű utasítás” mellett arról nem esett szó, hogy addig hol húzhatná meg magát az építészszövetség. Az értékes ingatlanban működik a Budapesti Építész Kamara (BÉK), valamint az Építész Mester Egylet Mesteriskolája is, amelyet „kifejezetten szabad, független szellemiségű, fontos szakmai műhelyként” jellemeznek a szakmában.

Működhet-e a meggyőzés?

A MÉSZ nem hangos és nem kormánykritikus szervezet, hanem kreatív, sokoldalú és sokszínű értelmiségi csoport, amely szeretne a politikán kívül maradni, és „kifejezetten baráti” viszonyt fenntartani a kormányzattal. Egyik alelnöke a széles körben ismert Zoboki Gábor, az Operaház rekonstrukciójának és a Müpa tervezője, Orbán egykori katonatársa, így nem kérdés, hogy egy-két telefonnal elérnék a legfelsőbb köröket is. Kerestük Krizsán Andrást, aki azonban rögtön lerakta a telefont, miután meghallotta lapunk nevét, és később sem vette fel. Egy másik forrásunk szerint a MÉSZ-elnök azért nem nyilatkozik, mert nem a sajtó útján, hanem „a diplomácia virágnyelvén” akarja meggyőzni a döntéshozókat arról, hogy az Almásy-villában maradhassanak.

Erről tanúskodik a MÉSZ honlapján elrejtett február 23-i közlemény is, amelyben az elnökség is megerősíti a minisztériumból érkező telefonhívást. „A Magyar Építőművészek Szövetségének elnöksége a mai napon összeült, kiértékelte és megvitatta a rendelkezésére álló információkat, és azt a döntést hozta, hogy tárgyalásokat kezdeményez az illetékesekkel és az érintettekkel. Egyúttal kinyilvánítja, mindent megtesz a jelenlegi Építészek Háza megtartásáért, hogy a magyar építészet jelképévé is vált emblematikus épület hosszú távon is a magyar építőművészetet és kultúrát tudja szolgálni” – áll a szövegben.

Csakhogy nem tudjuk, kik a döntéshozók. Meglepő, hogy a telefonhívás Lázár János minisztériumából érkezett, holott az épület tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolja, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium alá tartozik. „Lehet, hogy az ÉKM csak terelésből működik közre, mert nem akarják a kormányon belül felfedni, hogy kinek a szándéka az építész szervezetek etikailag védhetetlen kilakoltatása” – fogalmazott egy forrásunk. Szerettük volna megtudni a minisztériumtól, hogyan érkezhet tőlük az utasítás, ha amúgy az ÉKM nem felettes szerve egyik építész szervezetnek sem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.