Február 19-én váratlan telefonhívást kapott a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) elnöke Lázár János minisztériumából. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) egy dolgozója arról tájékoztatta Krizsán Andrást, hogy hamarosan ki kell költözniük az Ötpacsirta utcában álló Almásy-villából, amely hetven éve ad otthont a szövetségnek. A MÉSZ minden jel szerint a Bajza utca és a Városligeti fasor sarkán álló egykori BM-kórház területén tervezett Magyar Építészeti Múzeum és Központba költözne több szakmai szervezettel együtt, de az az épület leghamarabb 2027-ben fog elkészülni. Az „ultimátumszerű utasítás” mellett arról nem esett szó, hogy addig hol húzhatná meg magát az építészszövetség. Az értékes ingatlanban működik a Budapesti Építész Kamara (BÉK), valamint az Építész Mester Egylet Mesteriskolája is, amelyet „kifejezetten szabad, független szellemiségű, fontos szakmai műhelyként” jellemeznek a szakmában.
Működhet-e a meggyőzés?
A MÉSZ nem hangos és nem kormánykritikus szervezet, hanem kreatív, sokoldalú és sokszínű értelmiségi csoport, amely szeretne a politikán kívül maradni, és „kifejezetten baráti” viszonyt fenntartani a kormányzattal. Egyik alelnöke a széles körben ismert Zoboki Gábor, az Operaház rekonstrukciójának és a Müpa tervezője, Orbán egykori katonatársa, így nem kérdés, hogy egy-két telefonnal elérnék a legfelsőbb köröket is. Kerestük Krizsán Andrást, aki azonban rögtön lerakta a telefont, miután meghallotta lapunk nevét, és később sem vette fel. Egy másik forrásunk szerint a MÉSZ-elnök azért nem nyilatkozik, mert nem a sajtó útján, hanem „a diplomácia virágnyelvén” akarja meggyőzni a döntéshozókat arról, hogy az Almásy-villában maradhassanak.
Erről tanúskodik a MÉSZ honlapján elrejtett február 23-i közlemény is, amelyben az elnökség is megerősíti a minisztériumból érkező telefonhívást. „A Magyar Építőművészek Szövetségének elnöksége a mai napon összeült, kiértékelte és megvitatta a rendelkezésére álló információkat, és azt a döntést hozta, hogy tárgyalásokat kezdeményez az illetékesekkel és az érintettekkel. Egyúttal kinyilvánítja, mindent megtesz a jelenlegi Építészek Háza megtartásáért, hogy a magyar építészet jelképévé is vált emblematikus épület hosszú távon is a magyar építőművészetet és kultúrát tudja szolgálni” – áll a szövegben.
Csakhogy nem tudjuk, kik a döntéshozók. Meglepő, hogy a telefonhívás Lázár János minisztériumából érkezett, holott az épület tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolja, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium alá tartozik. „Lehet, hogy az ÉKM csak terelésből működik közre, mert nem akarják a kormányon belül felfedni, hogy kinek a szándéka az építész szervezetek etikailag védhetetlen kilakoltatása” – fogalmazott egy forrásunk. Szerettük volna megtudni a minisztériumtól, hogyan érkezhet tőlük az utasítás, ha amúgy az ÉKM nem felettes szerve egyik építész szervezetnek sem.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
