Kiszemelte magának az Építészek Házát a kormány

Átadás-elvétel

Belpol

Áll egy palota az Ötpacsirta utcában, amely hetven éve az építészek otthona. A Lázár-féle minisztérium kiköltöztetné a Magyar Építőművészek Szövetségét az épületből, pedig ehhez joga sem lenne.

Február 19-én váratlan telefonhívást kapott a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) elnöke Lázár János minisztériumából. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) egy dolgozója arról tájékoztatta Krizsán Andrást, hogy hamarosan ki kell költözniük az Ötpacsirta utcában álló Almásy-villából, amely hetven éve ad otthont a szövetségnek. A MÉSZ minden jel szerint a Bajza utca és a Városligeti fasor sarkán álló egykori BM-kórház területén tervezett Magyar Építészeti Múzeum és Központba költözne több szakmai szervezettel együtt, de az az épület leghamarabb 2027-ben fog elkészülni. Az „ultimátumszerű utasítás” mellett arról nem esett szó, hogy addig hol húzhatná meg magát az építészszövetség. Az értékes ingatlanban működik a Budapesti Építész Kamara (BÉK), valamint az Építész Mester Egylet Mesteriskolája is, amelyet „kifejezetten szabad, független szellemiségű, fontos szakmai műhelyként” jellemeznek a szakmában.

Működhet-e a meggyőzés?

A MÉSZ nem hangos és nem kormánykritikus szervezet, hanem kreatív, sokoldalú és sokszínű értelmiségi csoport, amely szeretne a politikán kívül maradni, és „kifejezetten baráti” viszonyt fenntartani a kormányzattal. Egyik alelnöke a széles körben ismert Zoboki Gábor, az Operaház rekonstrukciójának és a Müpa tervezője, Orbán egykori katonatársa, így nem kérdés, hogy egy-két telefonnal elérnék a legfelsőbb köröket is. Kerestük Krizsán Andrást, aki azonban rögtön lerakta a telefont, miután meghallotta lapunk nevét, és később sem vette fel. Egy másik forrásunk szerint a MÉSZ-elnök azért nem nyilatkozik, mert nem a sajtó útján, hanem „a diplomácia virágnyelvén” akarja meggyőzni a döntéshozókat arról, hogy az Almásy-villában maradhassanak.

Erről tanúskodik a MÉSZ honlapján elrejtett február 23-i közlemény is, amelyben az elnökség is megerősíti a minisztériumból érkező telefonhívást. „A Magyar Építőművészek Szövetségének elnöksége a mai napon összeült, kiértékelte és megvitatta a rendelkezésére álló információkat, és azt a döntést hozta, hogy tárgyalásokat kezdeményez az illetékesekkel és az érintettekkel. Egyúttal kinyilvánítja, mindent megtesz a jelenlegi Építészek Háza megtartásáért, hogy a magyar építészet jelképévé is vált emblematikus épület hosszú távon is a magyar építőművészetet és kultúrát tudja szolgálni” – áll a szövegben.

Csakhogy nem tudjuk, kik a döntéshozók. Meglepő, hogy a telefonhívás Lázár János minisztériumából érkezett, holott az épület tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolja, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium alá tartozik. „Lehet, hogy az ÉKM csak terelésből működik közre, mert nem akarják a kormányon belül felfedni, hogy kinek a szándéka az építész szervezetek etikailag védhetetlen kilakoltatása” – fogalmazott egy forrásunk. Szerettük volna megtudni a minisztériumtól, hogyan érkezhet tőlük az utasítás, ha amúgy az ÉKM nem felettes szerve egyik építész szervezetnek sem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.