Átalakuló vidéki könyvtárak - A köz terei

  • Kovács Péter
  • 2010. június 10.

Belpol

Szakemberek szerint a rendszerváltásnál is nagyobb megrázkódtatást okozott a hazai könyvtáraknak az internet elterjedése. A jelek szerint túl vannak ugyan az átalakulás nehezén, ám közben gyökeresen megváltozott a könyvtárak funkciója is.

Arra számítottunk, hogy a Heves megyei Balaton község könyvtárában a könyvtároson és néhány könyvet cserélő olvasón kívül teremtett lélekkel sem találkozunk - ehhez képest zajos gyerekseregbe botlottunk. Egyesek gyöngyöt fűztek, a többiek a sarokban lévő három számítógépen játszottak, vagy éppen házi feladatot írtak. Közben felnőttek érkeztek kisebb gyerekeikkel, és a játszósarok mellett leültek beszélgetni. Az egész sokkal inkább tűnt napközi otthonnak, mint könyvtárnak. "Minden pénteken tartok kézművesszakkört a nyitvatartási idő alatt, és közben ismerkedünk a számítógépekkel is. Író-olvasó találkozókat is szervezünk, és a falon látható képek egyben kiállítási tárgyak is. A gyerekek nagyon élvezik, és a szülők szívesen engedik ide őket. Természetes lesz számukra a könyvek közelsége, és ha foglalkozás után esetleg hazavisznek valami olvasnivalót, az külön siker" - mondja Hudikné Oravecz Andrea községi könyvtáros.

Hudikné - hasonlóan a falusi könyvtárosok zöméhez - amolyan "mindenes": ő a művelődési ház vezetője, a könyvtáros és az internetpont felelőse. Mindezt közalkalmazotti bérért, de még így is szerencsésnek mondhatja magát a közel 20 százalékos munkanélküliséggel küzdő észak-hevesi térségben. A 6400 kötetes könyvtár viszonylag nagynak számít a megye falusi könyvtárai között, a 130 beiratkozott olvasót pedig a könyvtáros "szép számnak" tartja az 1200 fős településen. A használat a falu lakóinak díjmentes, a fenntartásról az önkormányzat gondoskodik évi kétmillióval, amiből a személyi és intézményi kiadások levonása után alig 60 ezer marad új könyvek beszerzésére. "Nagyon meg kell néznem, hogy mit vegyünk meg ilyen kevésből, ezért is fontos a mozgó könyvtári rendszer" - állítja Hudikné.

"A mozgó könyvtári kiszállításoknak döntő szerepe volt abban, hogy a fenntartó önkormányzatok anyagi helyzete ellenére nem szűntek meg, sőt újjáéledtek a falusi könyvtárak - véli a Narancs felvetésére Sohajdáné Bajnok Katalin, az egri megyei könyvtár igazgatóhelyettese. - A rendszer lényege, hogy a nagy megyei könyvtárak készletük egy részét

rotációban mozgatják, cserélik

a falusi könyvtárak között. Így olyan folyóiratok, könyvek, dvd-k juthatnak el a legeldugottabb helyekre is, amelyeket az ottani kiskönyvtáraknak anyagi lehetőségeik miatt nem volna esélyük beszerezni. Vannak olyan falvak, ahol csak a mozgó könyvtári kocsival kéthavonta érkező 'ellátmány' képezi a könyvtár anyagát. Ilyen például Tarnaszentmária, ahol a régi könyvek egészét ki kellett selejtezni beázás miatt."

A 2008-ban az év könyvtárának választott egri Bródy Sándor Könyvtár igazgatóhelyettese szerint is ma már gyökeresen más a könyvtár funkciója: az olvasói elvárás az, hogy az intézmény kulturális találkozóhelyként funkcionáljon. Rendezvényekkel, kiállításokkal, akár tárlatvezetéssel "mennek elébe az igényeknek". Az igazi kihívás az internet miatt felgyorsult információáramlás, az olvasóknál fontos szempont lett a gyors adathoz jutás igénye. Egerben nyoma sincs már a cédulás katalógusnak, az egykori nagy olvasóterem olyan, mint egy internetkávézó, s külön épületet tartanak fenn az idegen nyelvi képzés, a hangtár (cd, dvd, hanglemezek stb.) vagy a gyerekkönyvtár számára.

Az egri megyei könyvtárnak is rendkívül korlátozottak az anyagi lehetőségei. Évek óta esedékes a helyenként már szűkös műemlék épület bővítése, és bár évi 260 millióból gazdálkodnak, "nagyon oda kell figyelni" a beszerzésekre - különösen az ő esetükben, mivel évi mintegy 180 millióval, 50-50 százalékban fenntartója az intézménynek a szocialista vezetésű megyei és a jobboldali színezetű városi vezetés. Természetes elvárás, hogy a könyvtár saját bevételt is termeljen, ugyanakkor csak olyan rendezvényeknek adnak teret, amelyek valamilyen formában népszerűsítik az olvasást, a könyveket.

Nagyobbak a gondok Salgótarjánban, ahol az 1988-ban - propagandacélokból is - átadott Kultúrpalota földszinti helyiségeit ki kellett ürítenie a megyei könyvtárnak. Az 5410 négyzetméternyi alapterületű épületből 720 "elveszett" a könyvtár számára, ráadásul akkor, amikor a feladatok nőttek, hiszen 2007-ben a megyei könyvtárba integrálódott a Nógrád Megyei Közművelődési Intézet, továbbá a Palócföld című lap szerkesztősége is itt kapott helyet. "Ígéretet kaptak" a hasznosítással megbízott Salgóvagyon Kft.-től, hogy a könyvtár funkciójától homlokegyenest eltérő dolgok nem kerülnek ide - mondta lapunknak Molnár Éva igazgatónő. Ezt a reményt nem mindenki osztja a városban, sokan tudni vélik, hogy kínai üzletek költöznek a "palota" földszintjére.

Molnár Éva szerint anyagi nehézségeik elsősorban a megye rossz gazdasági helyzetéből adódnak. Kétségtelennek tartja, hogy jelenleg a megyei könyvtárak között az utolsók között kullognak, és az országos átlagnál jóval kevesebb főt (28 dolgozót) alkalmaznak. Az alig 100 milliós költségvetésükből csak 10 millió körüli a saját bevétel, és egyáltalán nem titok, hogy akár vásárok céljára is bérbe adnak termeket. Sikerként értékeli viszont, hogy mindezek ellenére Nógrád majdnem minden településén életben tartják a falusi kiskönyvtárakat a mozgó könyvtári rendszer és a szakmai segítségnyújtás révén. Összességében úgy látja, hogy "ma már egyetlen megyei könyvtár sem tud igazán dicsekedni, mindenhol visszalépés van", Nógrádban halmozottan.

Nem osztják a visszalépésről alkotott véleményt az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének (OSZK KI) munkatársai. Fehér Miklós könyvtáros és Bartos Éva igazgató szerint a települések könyvtárellátási helyzetében a rendszerváltozás óta jelentős előrelépés történt, mivel akkor több volt a szünetelő vagy csak vegetáló könyvtár. Bár az önállóan működő intézmények aránya csökkent, a központilag irányított szolgáltató helyekként működőkkel együtt gyakorlatilag az

"ahány település, annyi könyvtár"

a jellemző, nincs területi különbség sem az ország megyéi között. A Narancsnak nyilatkozó más szakemberek ugyanakkor egyértelműen megerősítették, hogy mivel gyakorlatilag minden könyvtár önkormányzati fenntartású, az adott könyvtár helyzetét döntően befolyásolja a települési önkormányzat anyagi helyzete, vagyis a válságrégiók gondjai általában nagyobbak. Bár a kulturális normatíva csak 1135 forint/fő volt 2008-ban, a központi szolgáltató rendszeren (KSZR) keresztül 2009-ben 1,6-2 milliárd, az egyéb felzárkóztató és pályázati lehetőségeken keresztül további 400-450 millió forint került a könyvtárakhoz fejlesztésre. Ezekből a pénzekből épületek újultak meg, finanszírozzák a mozgó könyvtár néven ismert könyvcsereprogramot, és jut belőlük beszerzésre is. A nagy esély azonban mindenki szerint az elvileg idén induló Márai-program, amely további évi egymilliárdot vonna be a beszerzésekbe (lásd erről keretes anyagunkat).

A könyvtári funkciók változását részben tudatosnak tartják az OSZK KI munkatársai is: az 1997-es törvénytől kezdve 1998-2005 között 14 jogszabály született a könyvtári helyzet rendezésére. Ahogyan Fehér fogalmazott: "Kölcsönzőhelyből tudásközpont, tudásátadási helyszín, zárt intézményből sokszor 24 órás hozzáféréssel informatikai pont lett" a vidéki könyvtár, ahol szerinte teljesen általános, hogy a helyi sajátos igényekhez alkalmazkodik az intézmény. Az utóbbi években országosan "megtisztultak" a falusi könyvtárak könyvállományai is, az elavult tematikájúakat egyszerűen kiselejtezték. Fehér Miklós úgy véli, további óriási kihívás volt a dolgozók számára, hogy meg kellett tapasztalniuk: a versenyszférára érvényes folyamatok, mechanizmusok (ösztönzés, sikeresség, marketing) jellemzik a könyvtári működést is, persze bizonyos sajátosságokkal. Közben rohamosan integrálódnak a könyvtárak, erősödik a központi szerepvállalás, a megyei könyvtárak "hálózatgondozói" szerepet visznek.

A legnagyobb változást azonban az informatika fejlődése hozta, mára nemcsak a számítógépek, hanem az internet könyvtári jelenléte is általános, sőt a könyvtárak állományuk digitalizálása révén megjelentek az elektronikus szolgáltatások piacán is, amennyiben adatbázisok építőivé és tulajdonosaivá, valamint honlapgazdákká váltak.

Mindezt a jelek szerint az olvasók is díjazzák. Bár egyes kimutatások szerint a magyarok egyre kevesebben és egyre kevesebbet olvasnak, a könyvtári statisztikák ezt nem támasztják alá: míg 1989-ben az olvasók száma 1,5 millió volt, manapság 1 millió 900 ezer beiratkozott vagy alkalmi olvasót tartanak nyilván. Igaz, nagy részük diák vagy nyugdíjas korú: az úgynevezett aktív népesség a könyvtárosok szerint "nem ér rá" könyvtárba járni.

A Márai-program

Az újabb ígéretek szerint mégis elindul 2010-ben a könyvtárakat, a kiadókat és a kortárs írókat egyszerre támogató Márai-program. A Nemzeti Kulturális Alap nagyszabású könyvszakmai (skandináv mintára kialakított) projektjének lényege, hogy az ötös lottó játékadójának 90 százalékát (körülbelül 1 milliárd forintot) a kulturális tárca átcsoportosítja a kulturális alaphoz. Az összeg terhére a könyvtárak egy szakmai testület által összeállított listából rendelhetnek könyveket, döntően kortárs magyar irodalmat, így is növelve az eladott példányszámokat, ami egyaránt érdekük a kiadóknak és a szerzőknek. Az összeg körülbelül 10 százalékát az irodalom népszerűsítésére szánják. (A programról lásd: A polcnak vagy a kölcsönzőknek, Magyar Narancs, 2010. április 15.)

Bár minden érdekelt fél pozitív fejleménynek tartja a programot, a szakmai viták miatt késik az indulás az eredetileg 2010 elejére tervezetthez képest. A legnagyobb problémát a rendelhető könyvek listáját összeállító úgynevezett Márai Testület fölállítása okozta, ráadásul kiderült, hogy egy közbeszerzési eljárás is lassítja a folyamatot. Április végére rendeződni látszott a helyzet: a Márai Testület 10 tagú lesz, delegáltjait a Nemzeti Kulturális Alap, a Könyvtárosok Egyesülete, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és a két legnagyobb írószervezet adja. A folyamatosan frissülő lista első körben 40 százalékban kortárs és klasszikus szépirodalmat, illetve gyerekkönyveket, 60-ban pedig tudományos és szakkönyveket tartalmaz majd. Ebből a programhoz csatlakozott, körülbelül félszáz hazai és határon túli magyar könyvtár rendelhet majd nagyjából 600 ezer kötetet. A program átlagban harmadával növeli a könyvtárak beszerzési lehetőségeit. Sokak szerint viszont az sem mellékes szempont, hogy az ígéretek szerint minden egyes forint útját nyomon lehet majd követni a rendszerben.

Miután a 81. Ünnepi Könyvhét budapesti megnyitóján a tervek ellenére sem jelentették be a program elindulását, felröppent, hogy végképp leáll a "Márai", a rémhírt azonban az új kultúrpolitikai vezetés gyorsan cáfolta.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.