Egy Pest megyei településen, Pátyon 2001-ben Székely László MIÉP-képviselő javaslatára a független képviselő-testület döntött egy falatnyi köztér Horthy-közzé nevezéséről: ez volt a harmadik köztársaságban az első ilyen aktus. Székely ott álló házán, immár magánterületen emléktáblát is állított a kormányzónak; ezt és a közt is ifj. Hegedűs Lóránt megtisztelő jelenlétében avatták fel. A következő évben MSZP-támogatással választották meg a község új vezetőjét, Bognár Andrást, aki bár tervezte, végül semmit nem lépett a Horthy-köz ügyében. Az utcácskában az utóbbi években már szerény emlékünnepségek is zajlanak az egy ideig Székely által elnökölt Horthy Miklós Társaság közreműködésével. Az igazi pezsgés azonban a 2010. októberi választás után indult meg, amikor vitéz Székely László visszatért a község polgármesteri székébe. 2011 februárjában a Magyar Nemzeti Gárda és a Történelmi Vitézi Rend kiállítást rendezett vitéz Nagybányai Horthy Miklós emlékére, a főelőadó Kosaras Péter Ákos, a Horthy Társaság jelenlegi elnöke volt - az a gimnáziumi tanár, aki öt éve azzal vált híressé, hogy SS-tisztként pózolt az iwiwen. (A téma iránti elmélyült érdeklődéséről tanúskodik továbbá a Magyarok a Waffen SS-ben című, nyilaskereszttel és horogkereszttel dizájnolt munkája.)
A következő - elvetélt - kísérlet Dombóváron zajlott 2004-ben, és azért számított merésznek, mert az ötletgazdák a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcát kívánták Horthyra cserélni. Rózsai Éva, a helyi Fidesz-iroda akkori vezetője 2005-ben a kommunistákról elnevezett dombóvári utcákról értekezve megígérte, "hogy ha a mostani ellenzék győz a jövő évi önkormányzati választásokon, mindent megtesznek majd a névváltoztatásokért. A dombóvári állapotokra jellemző eset volt, mikor a Bajcsy-Zsilinszky utcát a vitézi rend előterjesztésére vissza akarták változtatni Horthy utcára, ám a lakosok nem járultak hozzá" - fűzte hozzá rosszallólag, más kérdés, hogy Bajcsy-Zsilinszkyt a rosszakarói sem vádolhatják kommunista szimpátiával. Rózsai megkeresésünkre azt mondta, nem emlékszik, hogy ilyesmit nyilatkozott volna; úgy sejti, az újságíró félreérthette, a Bajcsy-Zsilinszky kontra Horthy ügyet csak azért említette, mert akkoriban épp ez az utcaátnevezési ügy vert nagyobb hullámokat. Emlékei szerint a vitézi rend egy, az utcában lakó tagja kezdeményezte a dolgot, de felvetése határozottan nem találkozott lakótársai egyetértésével. Az immár fideszes többségű önkormányzat tavaly év elején úgy módosította saját vonatkozó rendeletét, hogy ezentúl a lakosság akadékoskodása ne hátráltathassa a szükséges utcanév-változtatásokat. Ebben amúgy nem volt vita a képviselő-testület és a vele különben igencsak rossz viszonyban lévő Szabó Loránd polgármester között; utóbbi szerint jelenleg is sok a "méltatlan" utcanévadó. A Horthy-kérdés egyelőre nem merült fel újra Dombóváron.
Vác némi kitérővel a Szálasi-féle törvényhozásban is szerepet vállalt neves történészen, Hóman Bálinton keresztül jutott el Horthyig. A 2006-ban megválasztott testületben eredetileg többségben volt az MSZP, de 2008-ban két élelmes szocialista dezertált, megfordítva ezzel az arányokat. A ciklusból fennmaradó két évben a döntéshozók egyéb hasznos intézkedések mellett a Hóman Bálint utat is összehozták. A 2010-es választások után a még elnevezetlen és nem megfelelően elnevezett közterek sorsának rendezésével tavaly kezdett foglalkozni a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság. E grémium egyik tagja, Bánhidi Péter fideszes képviselő jött elő Horthyval, de novemberben leszavazták az ötletét. A szocialista frakció hevesen ellenzi, ami kevés lenne, viszont az index.hu információi szerint a Fideszben sincs mindenki meggyőződve az idea nagyszerűségéről. Néhány hete a testület megszavazta egy ad hoc bizottság létrehozását, amelynek tagjai között történészek és levéltárosok is szerepelnek. Ez biztató fordulat Kiss Zsolt János szocialista városfejlesztési bizottsági tag szerint, aki egyúttal azt is reméli, hogy "a gyömrői vihar miatt sem erőltetjük majd annyira" a Horthy-utat. (A gyömrői esettel online felületünkön részletesen foglalkozunk, ezért e cikkben azt nem tárgyaljuk.)
Az események alakulásával viszont elégedetlen a váci Jobbik. Honlapjukon Homokiné Garancz Henrietta, a párt 2010-es képviselőjelöltje, az önkormányzat pénzügyi bizottságának külsős tagja zsidózott nyíltan Horthy és Hóman ürügyén ("Ságvári Spitzer Endre", "Korvin Klein Ottó" stb.) január első napjaiban; a holokausztot "a II. világháború zsidómizériájának" nevezi, és a végén azt javasolja, hogy ha netán nem tetszik valami "az érzékeny kisebbségnek", akkor esetleg húzzon Izraelbe.
A Fejér megyei móri kistérségben található Csókakőnek az úttörő szerep dicsőségéről le kellett mondania: nemrég a Szent Korona Rádió honlapja az ország első köztéri Horthy-szobraként harangozta be a júniusi avatást, ám végül a lentebb tárgyalandó Kereki beelőzött. A kezdeményező a Vértesalja Gyermekei nevű civil szervezet, amely rendszeresen szervez megemlékezéseket például a becsület napjáról. A szoboravatás utáni koncerten fellép például a Romantikus Erőszak nevű skinheadegyüttes. Az avató utáni ünnep szervezésében részt vesz továbbá a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a bodajki Jobbik és a Magyar Nemzeti Gárda (MNG) is.
A Fidesz-KDNP-színekben megválasztott polgármester, Fűrész György kérdéseinkre elmagyarázza, hogy az avatás utáni koncertet nem az önkormányzat szervezi, és csak ezen lép fel a Romantikus Erőszak, a két dolog független egymástól. Különben is, valószínűleg csak előzenekarként lépnek színpadra. Amennyire tudja, "sokféle zenét játszanak, nem kell nekem mindennel, amit képviselnek, egyetérteni". A HVIM, a bodajki Jobbik és az MNG is csak az avatás utáni nem hivatalos ünneplés szervezésében vesznek részt. Ami pedig a kormányzót illeti, "a történelem része a Horthy-korszak is, bár tényleg borzalmas, ami a zsidó emberekkel történt". Ezen nem változtat, hogy Fűrész véleménye szerint "nem Horthy Miklós deportálta a zsidókat, hanem a hitleri Németország". Ezt az is bizonyítja szerinte, hogy csak a német megszállás után került rá sor. Horthy érdemeként katonai karrierjét, győzelmeit említi, politikusi pályájának vitatható elemeit "Magyarország geopolitikai helyzetével" magyarázza. Úgy látja, Horthy legalább a helyén maradt, míg például Benes és Jan Masaryk "magára hagyták Csehszlovákiát, nem vállalták fel azt a felelősséget, amit fel kellett volna vállalni azért, hogy, mondjuk, a prágai zsidóságot megmentsék". Horthy ezzel szemben "utolsóként hagyta el a süllyedő hajót". Mindazonáltal "az önkormányzatnak nem volt ilyen igénye, hogy most állítsunk egy Horthy-szobrot, bennünket ez a baráti társaság - a Vértesalja Gyermekei - keresett meg. Tényleg nem az érzelmek felkorbácsolása, hanem egy párbeszéd megindítása volt a cél" - összegez Fűrész György.
Szellemalakok
Fotó: Németh Dániel
A Csókakőt beelőző Somogy megyei Kerekiben egész alakos, mi tagadás, meglehetősen karikaturisztikusnak ható faszoborral kedveskedtek Horthy emlékének múlt vasárnap. Mint mondták, ők is a tengerész, az "otrantói győző" előtt hajtottak fejet. Egyhangú volt az önkormányzat döntése, igaz, a tervet ellenző Marton Lajos polgármester nem volt jelen. Marton lapunkat ugyanakkor arról tájékoztatta, hogy ha ott van, ellenérzéseivel együtt is megszavazta volna a kezdeményezést, mert azért alapvető kifogásai nincsenek, csak "ellentmondásosnak" látja Horthy életútját. Ezt a projekt motorja, Csicsai László alpolgármester sem vitatja: bevallja, hogy a kormányzó nem rendelkezett igazi államférfiúi erényekkel, ezért is koncentráltak a kiváló katona emlékére, továbbá azért, mert el kívánták kerülni a politikai vitákat. Kérdésünkre, hogy miért épp őt választották a magyar hadtörténet számos nagy alakja közül, Csicsai azt felelte: egy kisebb történelmi emlékparkot kívánnak létrehozni, ahol a magyar história elfeledett hőseit szeretnék megeleveníteni. Azért indítottak Horthyval, hogy felfigyeljenek a projektre, hiszen ő ha katonaként nem is eléggé, kormányzóként igencsak ismert. A szoborpark következő lakói a jelenlegi tervek szerint Tormay Cécile és az utolsó magyar király, IV. Károly lesznek - utóbbi visszatérését a trónra éppen Horthy akadályozta meg.
Szeged
A szegedi gondolat atyjának hazatérését 2007-ben kezdte szorgalmazni három Fidesz-közeli civil szervezet: közadakozásból tervezték megvalósítani Horthy szobrát. Annak ellenére is lassan gyűlt a pénz, hogy 2008-ban a városi Jobbik is csatlakozott, és Haág Zalán önkormányzati képviselő, a helyi KDNP elnöke a kezdeményezés élére állt. A szocialista polgármester, Botka László elutasította az ötletet, aki a mostani ciklusra polgármesteri székét megőrizte ugyan, ám a közgyűlési többség már jobboldali. Ennek ellenére nem nagyon hallani a szoborról, noha 2011 januárjában diadalmasan jelentette Haág Zalán, hogy az lényegében elkészült. Igaz, az eredetileg tervezett lovas szobor helyett be kell érni egyszerű mellszoborral, részben a pénzhiány miatt, részben azért, mert Szegeden egyszerűen "beteltek" a központi terek. Haág a nyilatkozataiban ugyanazt a stratégiát követi, mint Horthy többi mosdatója: szerinte a szobor elsősorban Horthy és Szeged kapcsolatának állít emléket, bár azt hozzáteszi, hogy "hibái" ellenére összességében is inkább kedvező színben látja Horthy pályáját.
Addig is egy nem hivatalos közterülettel vigasztalódhatnak. Az egyik városi vállalkozó egy Tisza-parti kis ösvényt nevezett ki önhatalmúlag Horthy sétánynak, még névtáblát is kerített hozzá, az avatásra a Magyar Gárdát is meghívta.
Horthynak van már mellszobra Kenderesen (lásd következő cikkünket), egy másik pedig a Hazatérés templomában, melynek lelkésze ifj. Hegedűs. (Amúgy utóbbiban működik a Horthy-rendszert görénykurzusnak nevező Szabó Dezsőről elnevezett "katakombaszínház" is, mutatva a szélsőjobboldal hagyománytudatának teljes zavarosságát.)
Emléktáblák
Budapesten emléktáblában erős a Horthy-kultusz. Az elsőt 2008 novemberében Rákoscsabán, a Péceli út és a Szabadság út sarkán engedték át a köznek. A polgármester ekkor már a fideszes Riz Levente volt, de az emléktáblát a Jobbik is a magáénak érzi: gyakran felkeresik, helyi képviselőjük elszántan védelmezi, ha kell, a szórványosan felbukkanó Horthy-ellenes tüntetőktől. (Identitáspolitikai ügyekben Riz Levente egyébként is szorgalmas, az ő és testülete munkáját dicséri a kerületben virágzó Wass Albert-kultusz is. A nagy magyar író nemcsak szobrot, de teret is kapott a kerülettől: ez volt a székesfőváros első Wass Albert tere, azóta Zugló is felzárkózott. Rákosmente viszont Wass-emléknapokat is rendez, a legutóbb Jókai Anna szónokolt, aki "ragyogó előadásban húzott párhuzamot Wass Albert munkássága, az összmagyarság érdekeinek szenvedélyes képviselete mint a nemzet megmaradásának legfontosabb eszköze, és országunk mai, bizonyos hazai és nemzetközi erőközpontok által következetesen kifejtett ellenséges politikája között" - tudósított lelkesen az eseményről a Tizenhetedik című lokális lap.)
A Déli Harangszó Baráti Kör kezdeményezésére 2009-ben Sashalmon avatott Horthy-emléktáblát a fideszes önkormányzat, a Rákosmente mögötti éves lemaradásukat csak az menti valamelyest, hogy így a bűnös főváros tetemre hívásának 90. évfordulóján kerülhetett sor az avatásra. A későn ébredő kerület azért mindent elkövet a felzárkózásért: a Vitézi Rend alig egy héttel ezelőtti jótékonysági báljára is itt került sor, melynek célja immár egy igazi budapesti lovas szobor felállítása. A bál fővédnöke Kovács Péter polgármester és Szatmáry Kristóf államtitkár volt.
A Debreceni Református Kollégiumban is Horthy-emléktáblát avatnak a napokban Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke részvételével. A döntést a Református Kollégium Baráti Körének elnöke természetesen kizárólag a diák Horthy és a kollégium közötti speciális viszonnyal magyarázta nyilatkozatában. Igaz, legalább hangsúlyozta, hogy nem a kormányzó politikai rehabilitálása volt egyesületének célja, és további gesztusokkal nem is terveznek hozzájárulni a Horthy-kultusz ápolásához. A magyarázatok mindazonáltal azt sejtetik, hogy Horthy Miklósnak van a legtöbb, személyiségétől és életútjától teljesen független érdeme a világon.
Eközben a Fidesz-KDNP-pártszövetségnek a múlt helyes értelmezésére irányuló olthatatlan szenvedélye kevés híján az önkormányzati törvényen is nyomot hagyott. Egy kormánypárti módosító azt indítványozta, hogy magyar köztér ne viselhesse olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmak "megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett". A "megalapozást" roppantul kiterjesztően értelmezi a javaslat indoklása, a XX. század előtt elhunyt Marx, Engels, Frankel Leó sem maradhatna sehol utcanév, ahogy természetesen az 1919-ben még kisgyerek, az 1948-as fordulat idejére pedig évek óta halott Ságvári sem. A pátyi Horthy-köz és a váci Hóman Bálint út viszont nem szerepel a kiiktatandó elnevezések felsorolásában, holott ők aligha vitathatóan közreműködtek önkényuralmi rendszerek fenntartásában.
A javaslat végül nem került a törvénybe, de az ügyben interpelláló egyik benyújtója, Stágel Bence nemrég ígéretet kapott Tállai András államtitkártól, hogy keresnek neki helyet a Nemzeti Együttműködés jogrendjében.
Tétovák és elzárkózókHarkány önkormányzata a jobbikos képviselő egyhangúlag megszavazott javaslatára tavaly novemberben veselkedett neki, hogy eltüntesse a létező szocializmus maradványait a közterületekről. Az új névadókat egyesületek, magánszemélyek jelölhették, az önkormányzatnak is voltak ötletei, ráadásul bárki szavazhatott a harkányi utcanevekre. Először december végéig, majd kitolták 2012 első negyedévére a kezdeményezést - amely iránt a jegyző beszámolója szerint így sem mutatkozott túl nagy érdeklődés, hiába kínálta magát Wass Albert és Horthy is a lehetőségek között. Egyedül a már megszokott utcanevek némelyikének (a Zója és a Korvin Ottó utcának) a megvédése mozgósította az aláírásgyűjtésbe kezdő lakosságot, ráadásul a változtatás költségei is magasak lennének, így, bár júniusban a tervek szerint visszatérnek az ügyre, a hivatal vezetője szerint valószínűleg minden marad a régiben. Kiskunfélegyházán is jobbikos kezdeményezésre akarták a Károlyi Mihály utcát Horthy utcára cserélni, de végül nem került a Fidesz-többségű testület elé az év elején benyújtott javaslat. "Elvi kifogás Horthy személyével kapcsolatban nem merült fel, egyszerűen arról van szó, hogy nagy a város adóssága, ezért most nem aktuális az ötlet" - tájékoztatta lapunkat a városháza sajtószóvivője. Balla László fideszes alpolgármester már nem ennyire bevállalós, amikor Horthyról kérdezzük, hárít. Arra sem emlékszik, hogyan szavazott, amikor felmerült a kérdés, hogy felvegyék-e a Horthy utcát a napirendi pontok közé. Azóta tudtával nem került elő megint a dolog. A felegyhazitv.hu szerint az általuk megkérdezett helybeliek sem örülnének a változásnak. Csömörön a helyi újság hasábjain civil szervezetek fordultak tavaly a szintén helyi civil szervezeti tagokból és - kisebb részt - függetlenekből álló önkormányzathoz egy Horthy Miklósról elnevezett közteret kérve tőlük, óhajuk azonban süket fülekre talált. Az önkormányzat tájékoztatása szerint fel sem merült, hogy akár csak foglalkozzanak is ezzel. Nagykőrösön is szóba került egy Horthy-szobor állítása 2003-ban, ám végül abból sem lett semmi. |
