A Momentum útja a június 9-i választási kudarcig

Az elszalasztott pillanat

Belpol

Magyar Péter is bevert legalább egy szöget a koporsóba, de minden jel szerint a temetést már jó régóta szervezi magának a 2017-ben nagy reményekkel indult párt.

A rendszerváltás utáni politikai liberalizmus jelenlegi szervezete, a Momentum csúnya választási vereséget szenvedett június 9-én, ráadásul meglepően hasonló felvezetéssel, mint 2009-ben a végső széthullás felé száguldó akkori liberális párt. A hajdani SZDSZ a 2009-es EP-választás kampányában éppúgy a liberális törzsszavazókat akarta megszólítani, mint 15 évvel később az a Momentum, amely hét évvel a megalakulása, illetve öt évvel az Európai Parlament liberális pártcsaládjához való csatlakozása után az idei kampányra találta meg hangsúlyozottan liberális identitását. A Momentum környékén azonban nem csak ebből fakadtak a gondok: a júniusi választás utáni reakciókból és az általunk megszólaltatottak beszámolóiból úgy tűnik, hogy nagyjából a párttá válás óta benne volt a pakliban egy nagy bukás.

Protestből lettél, protestté leszel

A Momentum indulásakor voltak, akik az első perctől szerepet akartak vállalni a politikában, mások viszont a lassú stratégiai építkezésben hittek. Utóbbiak határozottan úgy vélték, hogy nem csak a 2018-as országgyűlési, de a 2019-es EP-választásba sem kellett volna még beleugrani. Az volt az álláspontjuk, hogy az MSZP-vel és a DK-val kötött összes „elvtelen kompromisszumban” csak megégeti magát a párt, ami miatt a potenciális szavazói szemében veszíteni fog a frissességéből és a hitelességéből – mondta egy az induláskor még a pártban lévő, de azóta onnan kilépett forrásunk. A 2019-es csaknem 10 százalékos EP-listás eredmény és a megszerzett 2 mandátum sokáig elhallgattatta az önállóbb stratégiát szorgalmazó csoportot. Pedig az eredmény csalóka is lehetett: az akkori mérések szerint a legjellemzőbb pártváltás a Jobbikból a Momentumba vezető út volt, márpedig ha egy liberális szólamokkal operáló párt megszerzi a szélsőjobb szavazóinak egy részét, az biztosan nem szilárd világnézeti alapokon álló bázisra utal. A választók sokkal inkább azt honorálták, hogy itt egy új párt, amely nem részese a 2010 utáni ellenzék kudarcainak és kavarásainak; vagyis azok a voksok sokkal inkább protest szavazatok voltak.

A 2019. őszi önkormányzati választásokon már komoly pártként jegyzett Momentum azokkal a pártokkal koordinálta jelöltindításait, amelyeket a nyilatkozatok szintjén meghaladni kívánt. Az összefogás helyességét azonban a szavazók visszaigazolták; forrásaink mostani visszaemlékezése szerint viszont a tagság nem volt egyöntetűen lelkes, mert az önállóság elvesztésétől tartott. Ezeket a vitákat azonban soha nem folytatták le ténylegesen a pártban, hiszen a 2022-es választások előtt az ellenzéki összefogásra akkora volt a társadalmi nyomás, hogy csak kevesen mertek előállni az önálló indulás gondolatával.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?