"Ami nincs 2007 végén, 2008 elején, az nincs" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc tavaly egy szűk körű egyeztetésen, jelezve, hogy a jelentős érdeksérelmekkel járó reformokat a ciklus első felében kell elindítani, hogy maradjon idő a korrekcióra, illetve a mélypontra zuhant népszerűség visszaszerzésére. A kabinet láthatóan tartja magát a miniszterelnöki verdikthez, a napokban frissített jogalkotási programban szereplő negyven javaslat radikális lépéseket már nem tartalmaz.
Ennek ellenére több előterjesztés miatt is borítékolható az ellenzék és a koalíciós pártok közötti éles vita. Rögtön az első napokban (lapzártánk idején) hangos csetepaté várható az egészségbiztosítási reformról, amelyet az utolsó decemberi ülésén fogadott el a parlament, és amit a köztársasági elnök - élve a politikai vétó eszközével - visszaküldött a képviselők elé. Alighogy elül a csatazaj, a Pénzügyminisztérium (PM) áprilisban kénytelen lesz megint elővenni a témát, hiszen a pénztárak megalakulását követően újra kell szabályozni, hogyan történjen az ellátások (táppénz, gyermekágyi segély stb.) folyósítása és elszámolása.
Többévnyi hazardírozó költségvetési politika után a kabinet jelentős önkorlátozásra készül: Veres János tárcája közel egy éve egyeztet az ellenzékkel az államháztartási rendszer átalakításáról. Azt már rögzítették, hogy a büdzsé elsődleges egyenlege nem lehet többé deficites, de nagyban csökkenti a mindenkori kormány mozgásterét az a felvetés is, mely szerint a költségvetési keretet három évre előre meg kell határozni.
A legszigorúbb előírás
arra vonatkozna, hogy a jövőben a törvényjavaslatok előkészítésekor költségvetési hatástanulmányokat kell készíteni, amit az Állami Számvevőszék szerint az utóbbi években egyetlen alkalommal, a kémények füstérzékelőjére vonatkozó szabályozáskor készítettek. Komoly feladat lesz a Költségvetési Hivatalról szóló passzusok átpréselése, ugyanis a Fidesz határozottan leszögezte: amíg a testületnek nincs joga visszadobni a megalapozatlannak minősített büdzsét, nem szavazza meg a beterjesztést. Tavaly ősszel egyébként a PM rúgta fel az ötpárti tárgyalást, amikor a honlapján közzétette az ellenzék által még nem szentesített törvény tervezetét.
Ugyancsak a pénzügy a felelős a versenyképesség javítását célzó paragrafusok kidolgozásáért (a benyújtás tervezett időpontja: április), amiről jelenleg alig tudni valamit. A PM-ben lapunknak csak annyit voltak hajlandók elárulni: "Még nincs döntés, hogy a módosítások mire fognak kiterjedni."
Még el sem kezdődött a tavaszi szezon, máris össze kellett hívni az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságát, mert Font Sándor, a testület fideszes elnöke kiborult Gyurcsány davosi kijelentésétől. (A miniszterelnök az uniós agrárpolitika jelenlegi felülvizsgálata és a 2014 utáni átalakítása okán a támogatások esetleges csökkentéséről morfondírozott.) Pedig a neheze még hátravan: a földművelési tárca (FVM) áprilisban viszi a honatyák elé az új agrártámogatási rendszer (SPS) működését szabályozó javaslatát. A 2009. január 1-jétől működésbe lépő rendszer lényege, hogy az eddig kapott különféle juttatásokat összevonják, és alanyi jogúvá teszik. Persze az ördög a részletekben rejlik (a helyben alkalmazandó modell kialakításában a tagországoknak van némi mozgásterük); az ellenzék néhány hete jelezte, hogy kész az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulni, ha a kormány a földhasználóknak és nem a tulajdonosoknak adja az adható-vehető támogatási jogosultságot (amúgy jelenleg is a bérlők a kedvezményezettek).
A közös agrárpolitika egyszerűsítése jegyében alkotja meg márciusra az FVM az élelmiszerlánc-biztonsági törvényt - amely egyébként a "sikerminiszter", Gráf József egyik vesszőparipája. A tervek szerint a jelenlegi, 32 ezer szavas, átláthatatlan szabályozás a felére csökken, egyértelművé teszik a hatásköri elhatárolásokat (a főállatorvos lesz az egyszemélyi felelős), hatékonyabb szankciókat vezetnek be. A legfőbb cél, hogy az adott termék útját végig lehessen követni az alapanyag előállításától a boltok polcáig.
A jogalkotási programban az igazságügyi minisztérium (IRM) hét törvény előadójaként szerepel. Az IRM februárban kívánja rendezni a kitüntetésekről szóló 1991-es törvény hiányosságait (erről a Horn Gyula kitüntetését megtagadó Sólyom László kért tavaly AB-vizsgálatot), több rendelkezéssel tehermentesítik a bíróságokat, ésszerűbb eljárási rendet fognak kialakítani a polgári perrendtartásban, és megnyesik a közbeszerzés átláthatatlan szabályait is (minimumra kívánják csökkenteni az üzleti titokra hivatkozás lehetőségét). Míg a miniszterelnök decemberi programjában még szerepelt az új polgári és büntető törvénykönyv általános részének benyújtása, a januári verzióból mindkettő kimaradt. Gadó Gábor, a tárca szakállamtitkára a Narancsnak azt mondta, a két csomag biztosan az Országgyűlés elé kerül a mostani ülésszakon - a törvényalkotási programban csak azért nem szerepel, mert a szavazás őszre marad.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium áprilisban terjeszti be a színházak finanszírozását új alapokra helyező javaslatot, de ígéretet tettek egy, a kortárs művészetek támogatásáról szóló törvény kidolgozására is.
Húsba vágó vita nem
várható, Hiller István közismerten konfliktuskerülő miniszter, már így is számos területen visszavonulót fújt az eredeti színház-támogatási koncepcióhoz képest. Ismét hozzányúl a kormány a köztisztviselők és a közalkalmazottak jogállásához, de az uniós jogharmonizáció jegyében a szerzői jogról szóló törvényen is csiszolnak. A gazdasági minisztérium - a miniszterelnök által meghirdetett 48 pont jegyében - a fogyasztók védelmére koncentrál. A tervek szerint a szabályozás mellékletébe bekerül egy feketelista, amely tételesen felsorolja a tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlatot.
Ami a kétharmados törvényeket illeti, a kabinet kifejezetten pesszimista: mindössze az őszi ülésszakról átcsúszott - alkotmányos mulasztásokat is rendező -, a választással és a népszavazással összefüggő módosításokat szeretné elfogadtatni a Házzal. Az új titoktörvény is minősített többséget igényel, ám ebben a kérdésben már számtalan háttéralku köttetett a kormány és ellenzéke között. Ugyanakkor az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságáról szóló törvényt leszámítva nem látni a programban a kormányfő szívügyének számító köztisztasági javaslatokat. A legnagyobb meglepetés az adóreform kifelejtése. A jelek szerint a koalíciós felek jelenleg úgy tárgyalnak a 2009-től érvényes adó- és járulékcsökkentésről, hogy eleve nem bíznak a tavaszi sikerben.
