Interjú

„Nagy egyenlőtlenségeket látunk”

Hajdu Tamás és Kertesi Gábor közgazdászok a gyermekfogászati ellátásról

Belpol

Egy valamikor jól felépített, de hosszú ideje magára hagyott ellátórendszert vizsgált három kutató, több mint másfél millió magyarországi gyermek adatait dolgozták fel. Fő megállapításuk, hogy a rendszer működését hatalmas földrajzi-társadalmi egyenlőtlenségek jellemzik.

Magyar Narancs: 1,6 millió 18 év alatti gyerek adatait használták a kutatáshoz. Szép nagy merítés.

Kertesi Gábor: Ilyen adattömeggel még soha senki nem dolgozott. (A kutatás módszertanáról lásd keretes írásunkat – a szerk.) Ez a tanulmány nagyon sok újdonságot tartalmaz, túl azon a közhelyes vélekedésen, ami egyébként igaz, hogy a magyar gyerekek fogainak állapota rossz, a szegényeké pedig különösképpen rossz. Mi aprólékosan megmutatjuk azt is, miből tevődik össze ez a „rossz”, milyen dimenziókban mutatkozik meg, és hol lehet javítani rajta. E kutatásunk előtt egyébként ebben a témában egyedül Szőke Judit fogorvos, a SOTE tanára végzett kisebb esetszámú adatfelvételeket, utoljára 2017-ben. Minden eddigi tudásunk ezekre az adatokra támaszkodott.

MN: Már a tanulmány címe is sejteti, hogy komoly gondok lehetnek az önök által kutatott területen. Összefoglalnák, melyek ezek?

Kertesi Gábor: A problémát leginkább az iskoláskor alatti kisgyermekek fogainak állapotában, ellátatlan szükségleteiben, egészségnevelésének intézményes elhanyagolásában, valamint a fogászati szűrőrendszer hiányos és társadalmilag rendkívül szelektív működésében látjuk. A legfrissebb elérhető – azaz 2017-es – adatok szerint az óvodáskorú magyar gyerekek 20 tejfogából átlagosan már 3–4 fog valamilyen módon károsodott: betömték, kihúzták, vagy kezeletlenül szuvas maradt. Ezzel Magyarország az Európai Unió országai között a legrosszabb adatokat produkáló egynegyedben foglal helyet. Aggasztó, hogy 25 év távlatában a kisgyermekek fogainak állapotában mutatkozó társadalmi egyenlőtlenség mértéke sem csökkent.

MN: A társadalmi helyzet ez esetben jövedelmi helyzetet jelent. Mit mutatnak az adatok?

Kertesi Gábor: Az életkorral egyre növekvő hatalmas társadalmi különbségek mutatkoznak az ellátás terén. A legszegényebb társadalmi csoportok fogászati hátrányai a közfinanszírozott ellátási adatok alapján is világosan láthatók – el lehet képzelni, hogy ha a magánellátás adatait is bevonnánk a kutatásba, a társadalmi különbségek még szembetűnőbbek lennének. Csakhogy ilyen adatok nem állnak rendelkezésre. Ami a közfinanszírozott ellátást illeti, a legalacsonyabb jövedelmi sávba tartozó családok 2–3 éves gyerekei 20 százalékának, a 4–6 éves gyermekek közel 30 százalékának volt legalább egy szuvas foga. Ez vélhetően annak tudható be, hogy e gyerekeket – noha ellátásuk ingyenes – rendkívül kis arányban látja fogorvos: a 2–3 éves szegény gyermekek 10 százaléka, a 4–6 éves szegény gyermekek kevesebb mint 40 százaléka találkozott az említett időszak egy átlagos évében fogorvossal. Pedig az érvényben levő egészségügyi jogszabályok az óvodába járó gyerekek számára is kötelezővé teszik a részvételt évente legalább egy fogászati szűrővizsgálaton. Az óvodába járó 4–6 éves gyermekeknél a szűrővizsgálatokon való részvételben nagyon nagy egyenlőtlenségeket látunk: amíg a legmagasabb jövedelmű negyed 60 százaléka, addig a legalacsonyabb jövedelmű negyed mindössze 37 százaléka vett részt egy évben fogászati szűrővizsgálaton. Mindez azért nagy baj, mert a károsodott tejfogú kisgyermekekből nagy valószínűséggel károsodott fogú kamaszok és felnőttek lesznek. Ez az az életkor, amikor kialakulnak és rögzülnek a gyerekek táplálkozási és fogápolási jó és rossz szokásai, illetve amikor megfelelő szűrővizsgálatokkal azonosítani lehet a várható kockázatokat, és kisebb beavatkozásokkal elejét lehetne venni a későbbi súlyosabb bajoknak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.