A Pannon Rádió elleni zenészbojkott fenntartása érdekében rövidesen az Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület (TASZ). A hatályos jogszabályok alapján ugyanis nem egyértelmű, hogy az előadók letilthatják-e szerzeményeik lejátszását a szélsőséges hangvételű rádióban. A zenészek ugyanakkor nem tervezik beperelni a rádiót, ha az továbbra is játszaná szerzeményeiket."Nem rendőrökkel és jogászokkal akarunk villogni, egyszerűen csak mint zenészek tiltakozunk a gyűlöletbeszéd ellen - mondta Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere nyilatkozatuk céljáról. - A Pannon Rádió amúgy csak a jéghegy csúcsa, mi ugyanúgy nem értünk egyet a Fábry-show szaloncigányozásával vagy a Heti hetes buzizásával, és azzal az ellenségeskedéssel sem, ami a magyar közbeszédben zajlik."
A hat zenekar - a Kispál, a Nyers, a Másfél, a Kimnowak, az Anima Sound System és a Pál Utcai Fiúk - már régóta fontolgatta, hogy valamiképp hangot ad véleményének. Február elsején szánták el magukat egy tiltakozó nyilatkozat megírására, amit faxon el is küldtek a Pannonnak. Kiállásuk inspirálóan hatott más zenészekre, művészekre is: tiltakozásukhoz hatvanan csatlakoztak.
A két befutott roma zenekar, a Fekete Vonat és a Romantic nem iratkozott fel a tiltakozók listájára. Mogyoró, a Fekete Vonat menedzsere a zenekar nevében elmondta: nem ért egyet a tiltakozással, mert egy zenész ne politizáljon, ne hősködjön, hanem zenéljen. Különben sem érti, miért kell és hogyan lehet egyáltalán egy rádiót bojkottálni. "Fel sem merült bennünk, hogy diszkriminálnának bennünket, hiszen játsszák a számainkat, a Gidófalvy pedig nagy haverom. Természetesen az, hogy a rádiónak milyen a politikája, szélsőjobb vagy sem, az nem a mi ügyünk. Különben sem értem, mi a céljuk ezzel a balhéval. Mindenesetre én azt szeretném, ha a Pannon minél több Fekete Vonatot játszana, akár egész nap" - mondta Mogyoró.
A Romantic is hasonlóan gondolkodik Priegerék akciójáról: úgy érzik, nem érinti őket ez az ügy, és "amúgy sem fenyeget az a veszély, hogy a Pannonban a számainkat virítanák".
Ám a hatvan művész, ha akarná sem tilthatná meg a Pannonnak zenéik sugárzását. Ha ugyanis a felhasználási jogdíjat egy adó befizeti az ArtisJusnál, bármilyen zenét játszhat. Az erre való jog nem visszavonható - még akkor sem, ha a Pannon eddig egy kanyi vasat sem fizetett az ArtisJusnak.
Juszt sem, juszt is
Gyertyánfi Péter főigazgató szerint csak a politikai nézetek különbözősége miatt, "általánosságban" nem lehet megtiltani egy rádióállomásnak bizonyos alkotások sugárzását. A szerző akkor jogosult visszavonni egy már elhangzott, nyilvánosságra hozott, kiadott művet, ha annak sugárzása személyhez fűződő jogokat sért. A visszavonás ilyenkor az összes további nyilvános felhasználásra és minden médiumra vonatkozik. Ha tehát a Pannon nem hajlandó a zenészek kérését teljesíteni, akkor az előadók egyenként a bírósághoz fordulhatnak, ahol bizonyítaniuk kell: megsértették a jó hírnévhez való jogukat. (Művet olyan indokkal is vissza lehet vonni, hogy a szerző az adott művet nem érzi jól sikerültnek.)
Ha csak a zenészeken múlna, e kezdeményezésnek nem lenne jogi következménye. A TASZ viszont egy a "zenészekkel szolidáris" beadványon dolgozik: a társaság alkotmányellenes jogkorlátozásnak véli a mostani helyzetet. Az előadók számára jogot kellene biztosítani ahhoz, hogy bármilyen, őket vagy a művüket sértő körülmény esetén felléphessenek, például letilthassák szerzeményeiket - véli a TASZ. A jelenleg még félkész beadványt a közeljövőben tervezik továbbítani az Alkotmánybírósághoz.
Egy az ArtisJusnál dolgozó jogász - bár természetesen még nem ismerheti a dokumentumot - magát a felvetést sem érti, és eleve okafogyottnak véli a kezdeményezést: "Téves az az elképzelés, hogy az ArtisJus bármilyen szerzőt is korlátoz, hiszen nem tiltja meg senkinek, hogy egyéni bírósági úton rendezze a sérelmeit, aminek letiltás is lehet az eredménye."
Felesleges faxni
A Pannon Rádió nem tulajdonít nagy jelentőséget a zenészek tiltakozásának. "A február elsejei faxos nyilatkozatot komolytalannak gondoljuk, mivel azt nem írták alá saját kezűleg" - mondta Zárug Péter Farkas szerkesztő. A faxra egyébként első válaszuk ez volt: "Jó." Egy másik válaszlevelükben pedig azt írták: kíváncsian várják, hogy az egyébként általuk ritkán játszott tiltakozók politikai felhangú akciójuk jogi bonyodalmait hogyan rendezik; a Pannon amúgy tudomásul vette a nyilatkozatot.
Gidófalvy Attila rádiótulajdonos elnézést kért a zenészektől, akiket Franka Tibor műsorvezető esetleg megsértett. (Egy másik műsorvezető azt mondta egy Bergendy-szám után: akkor lennének bajban, ha ilyen fajsúlyos, jó zenéktől kellene megválniuk, nem pedig "holmi nyersektől és borzoktól".) Gidófalvy kijelentette: ha a tiltakozó zenészek úgy kívánják, "szomorúan, de kihagyják dalaikat a műsorból". Úgy látja, a rádió "esetleges" antiszemita vagy rasszista vagy egyéb kirekesztő hangneme nem a Pannon hibája, hanem a fékezhetelen betelefonálóké és "a választási kampányé, ami felerősíti a szélsőségeket". Gidófalvy szerint "ha kirekesztők lennénk, nem olvasták volna be tízszer a hírt, hogy ellopták Bangó Margit autóját".
A gyűlöletbeszédet, a pártosságot és az egyoldalúságot azonban számos vizsgálat, tartalomelemzés bizonyította. Az ORTT emiatt már kétszer is törvénysértést állapított meg a rádiónál, amelyik, ha nem változtat ezen, elveszítheti frekvenciáját.
Sánta Edina
pannon história
A Pannon Rádió elődje a Dongó Rádió volt, amely kábelen keresztül juttatta el műsorát a Havanna lakótelep 15 ezer lakásába. A rádiót a Gidó Média - Gidófalvy Attila érdekeltsége - tulajdonolta és működtette. Egy sikertelen kísérlet után 1999-ben pályáztak újra budapesti kereskedelmi frekvenciára, amit meg is nyertek. "Az érthető frekvencia" és "A magyar zenék rádiója" szlogennel futó, az FM 99.5-ön hallható adó arra vállalkozott, hogy "értékes magyar zenéket játsszon" a népdaloktól kezdve az irredenta dalokon, nemzeti operán és Máté Péteren át a skinhead- és punkzenekarokig. Emellett kiemelkedően magas, a műsoridő negyven százalékát kitevő hírszolgáltatást vállaltak, elsősorban a távirati iroda anyagára támaszkodva. A Franka Tibor, Chrudinák Alajos, Győri Béla (MIÉP-szóvivő), Zárug Péter Farkas (politológus, Csurka István tanácsadója) műsorvezetésével és Nagy Feró zenei szerkesztésével (ő már kivált a rádióból) működő másfél-két százalékos hallgatottságú adóról hamarosan kiderült: a MIÉP-hez húz, és szélsőjobboldali eszméket hangoztat. Bár egyre többen tiltakoztak a "megengedhetetlen" pannonos hang ellen, és a www.pannonradio.hu - a Pannon elől elvásárolt - honlapon antirasszista fórum indult (a Pannon honlapja a www.pannonradio.org), az ORTT csak múlt év októberben büntette a rádiót, a kiszabható legmagasabb bírsággal (kétmillió forinttal), amiért egy az egyben beolvasták ifj. Hegedűs Lóránt MIÉP-alelnök egyik cikkét. Ezután tartalomelemzések igazolták a szélsőséges hangvételt, az egyoldalú tájékoztatást. Februárban az ORTT összeférhetetlenséget állapított meg: a Csurka István, MIÉP-elnök által alapított Bocskai Szabadegyetem tulajdonosi részt szerzett a Pannonban, holott a médiatörvény szerint a műsorszolgáltatásban nem vehet részt párt semmilyen vonatkozásban. Ezzel egy időben Lendvai Katalin, MSZP-alelnök bejelentette: az ORTT-hez fordult, mivel a Pannon nyíltan beszállt a MIÉP kampányszervezésébe.
