Mélyponton Iványi Gábor egyháza

„Cinikus és sátáni, amit művelnek”

Belpol

Az egyszázalékos adófelajánlásokból származó 1,042 milliárd forintnak alig több mint a fele érkezett meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) számlájára a NAV és a Magyar Államkincstár (MÁK) inkasszója miatt. Az egyház szociális intézményei hónapok óta állami támogatás nélkül, kizárólag civil adományokból működnek. A szállók vagy a kórház bezárása az ellátottak halálos ítéletével érhet fel.

A lelkésszel a Megbékélés Házában, a MET békásmegyeri templomában találkoztunk, amelyet még évtizedekkel ezelőtt egy szeméttelep helyén építettek fel. Udvarán terápiás céllal állatokat (lovakat, nyulakat stb.) tartanak, kertjében a leveleket Iván, az Ukrajnából menekült férfi sepregeti. Iványi Gábor szerint 2010-ig nem voltak anyagi gondjaik: a tortúra a kormányváltás után, 2011-ben kezdődött. Elvették az egyházi státuszukat, így elestek az ún. kiegészítő támogatástól, a költségvetésük mintegy 40 százalékától. Több, számukra kedvező bírósági ítélet is született, de a fideszes parlament úgy módosítgatta az egyházi törvényt, hogy ennek következményeként 14 év alatt mintegy 13 milliárd forinttól estek el. (E folyamatról részletesen lásd: Égbekiáltó gonoszság”, Magyar Narancs, 2021. március 11.) Az egyház pályázni sem tudott, az alapnormatívájukat is csökkentették, így hozzávetőleg a korábbi büdzsé feléből küszködték végig ezt az időszakot. Az egyesület tavaly nyár óta semmilyen alapnormatívát sem kap, és valószínűleg az egyházi 1 százalékok után járó kiegészítő támogatásra sincs lehetőségük Iványiéknak (mivel bejegyzett egyházból nyilvántartott egyházzá minősítették vissza őket), pedig 2024-ben 93 ezer felajánlás érkezett: ezen pénzösszeg alapján a MET a harmadik legtámogatottabb egyház ma Magyarországon, vagyis a civil támogatásokon túl több száz millió forint landolhatna a számláján.

A MET arra törekedett, hogy a szociális intézményeik által ellátott személyek ebből semmit ne érezzenek, hangsúlyozza a lelkész. Így a munkavállalók járulékfizetésével adódtak gondok, állami támogatás és bevétel hiányában ezt nem tudták minden esetben kiegyenlíteni. Ha valaki elhagyta a szervezetet, Iványi szerint az utánuk esedékes köztartozásokat a távozásukkor visszamenőleg befizették, vagyis senkit nem károsítottak meg.

Állandó présben

A MET köztartozása ma nagyjából 1,5 milliárd forint. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavaly óta inkasszózza a szervezetek számláit, így az azokra utalt minden összeget rögtön eltérítenek: 2024-ben közel kétmilliárd forintot kapcsolt le a hatóság. Az Oltalom számláján már nincs köztartozás, az elvont pénzek – beleértve az egyesületnek felajánlott 107 milliós egyszázalékos támogatást – ezt kiegyenlítették. Ez azonban nem jelenti, hogy a helyzet rendeződött volna, ugyanis hiába csökken a köztartozásuk, mivel továbbra sincs normatív állami támogatás, a járulékokat és a közműszámlákat továbbra sem tudják fizetni, így újabb tartozások keletkeznek. Iványi Gábor kiemelte: vonakodás nélkül fizetnének, mert mindez nem lehetne egy „játék része”. De a legfontosabb, hogy az ellátottak enni tudjanak, legyen fedél a fejük felett. A működést jelenleg civil adományok segítségével a Szalmaszál a Hajléktalanokért Közhasznú Alapítványon keresztül oldják meg, erre eddig még nem szállt rá az adóhatóság. Van két vállalkozó, akik névtelenül havi egy-egy millió forinttal segítik őket, és sokan nagyobb összegeket bedobnak a perselybe az istentiszteletek során – máshogy nem merik, mert attól tartanak, ha kiderülne a kilétük, akkor félő, rájuk küldenék a NAV-ot.

Tavaly év vége óta intenzív közösségi médiás kampány zajlik, ismert személyek (színészek, politikusok) a MET támogatására buzdítanak. Az eddig befolyt összeg a havi működési költségük mintegy negyedére elegendő. Egy kutatás is kimutatta, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége nem ért egyet a MET és az Oltalom Karitatív Egyesület folyamatos vegzálásával és ellehetetlenítésével. Az ügyük az ENSZ figyelmét is felkeltette: Nazila Ghanea vallásszabadsági referens októberben Magyarországra látogatott, és aggasztónak nevezte a MET zaklatását.

 
A Fűtött Utca lakói
Fotó: Palágyi Barbara
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.