Bajban a Zeneakadémia: csak önkéntesekkel tudják megoldani a felvételiztetést

Belpol

Az egyetem munkatársa a Facebookon kért segítséget, és emberhiányra, a dolgozók nevetséges fizetésére panaszkodott. Az egyetem kancellárja, Kotán Attila szerint nincsen válsághelyzet, csak megoldandó munkaügyi feladat.

Kétségbeesett felhívással fordult a nyilvánossághoz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatásszervezési osztályának dolgozója, mivel emberhiány van a felvételi időszakban. Gazsi Olivia a közösségi médiában közzétett posztjában arról számolt be, hogy márciustól egyik kollégájuk „egy másik egyetem jól fizető oktatási osztályára távozik”, és nem fogják pótolni.

„Mivel Kotán Attila kancellár úr többek között a »kapacitások optimalizálása« indokkal sem engedi a pótlását, így a kolléga távozásával a feszített felvételi időszakkal járó munkákat nem tudjuk megoldani!”

– írja a dolgozó, aki kimondottan a kancellárt okolja a fluktuációért és a nehézségekért. „Kotán Attila kancellár úr, 13. havi ittléte óta, csak nagy nehézségek árán, néha utólag engedélyezte az eddig javarészt szülési szabadságra menő kollégáim pótlását.” Azt is hozzáteszi, hogy Kotán megjelenése óta a kollégák fele kicserélődött.

„Kollégáim fizetése átlagosan nem éri el a 360 ezer bruttó bért (ami azt jelenti, hogy kb. 240 ezer nettó, amit hazavisznek), s ezért a bérért elhivatottan dolgoznak, de ebből megélni a mai infláció mellett, netán még albérletet is fizetve, lehetetlen. Fizetésemelésre, különösen az oktatással összefüggő területeken, esély sincs. Megszorítás minden területen van” – írja a Zeneakadémia dolgozója, aki most olyan önkénteseket keres, aki segít a fúvóstanszék felvételijének lebonyolításában. „Kollégáim ezen idő alatt, a maradék, kb. 180 meghirdetett szakirány hasonló két fordulós felvételijével járó feladatokat végzik.”

Azt is hozzáteszi, hogy bajban lehetnek az év végén: „Ezek a legsürgősebb tanév végi megoldanivalók, amik teljesen ellátatlanok maradnak a kollégánk távozásával, a pótlása ellehetetlenítésével, de hasonlóképpen bajban leszünk bizonyos diplomák előállításával is, mivel áprilisban újabb, tizenéve itt dolgozó munkatárs távozik a tanulmányi osztályról.”

A kancellár egészen más képet fest az egyetem működéséről

Kerestük Kotán Attilát kérdéseinkkel; arra voltunk kíváncsiak, tudnak-e a problémáról és mit tesznek a megoldásért. A kancellár cikkünk megjelenése után részletes válaszokat küldött, amiben azt írta, az osztályvezető felhívását, általánosan ilyen reagálását túlzónak tartja. „Eljutott hozzám a közösségi médiában közzétett poszt, és annak tartalma. Személyesen nem tartom szerencsésnek, ha egy közintézmény beosztott munkavállalója intézményi munkaügyi működési kérdésekről (melyek egy része nem is tartozik hatáskörébe) a közösségi médiában nyilvánul meg. Álláspontom szerint munkaügyi foglalkoztatási kérdések megtárgyalása kizárólag az adott intézmény vezetőire és vezető testületeire tartozik.”

Kotán Attila azt is elmondta, hogy a szóban forgó osztály az utóbbi tíz évben 16 főről 20-ra emelkedett, miközben az egyetem hallgatóinak a létszáma csökkent. Mivel az Oktatási és Tanulmányi Osztály rektori irányítás alá tartozik, „az egyetem kancellárjaként a rektori feladatokat ellátó oktatási rektorhelyettestől várok intézkedési javaslatokat, kezdeményezést.”

A kancellár szerint az Oktatási és Tanulmányi Osztályon december 31-én 20 fő dolgozott, egy fő gyermek születése miatt távol van, de az ő helyét is feltöltik március 1-től, már a kinevezési okiratok elkészültek. Azt is hozzátette, hogy március 10-én és 24-én valóban kilép még két dolgozó az osztályról, egyikük feladatait a Gazdasági Igazgatóság és Műszaki Igazgatóság munkatársai veszik át, a másik pótlására a rektorhelyettes pályázat kiírását kezdeményezte, amit a kancellár átmenetileg nem hagyott jóvá, és közös áttekintést kért az osztály feladatairól. Április 16-án ugyancsak távozik egy fő, akinek a pótlására a rektorhelyettes még nem kezdeményezett munkaügyi intézkedést.

„Mindezt nem tekintem válsághelyzetnek, megoldandó munkaügyi feladatnak igen”

– közölte Kotán Attila, aki szerint „hatékonysági tartalékok feltárása” adhat módot például a tanulmányi osztály dolgozóinak fizetésemelésére.

A hallgatók is reagáltak

A kialakult helyzetre a Zeneakadémia Hallgatói Önkormányzata (HÖK) is reflektált: „A tegnap megjelent segélykérő poszttal kapcsolatban szeretnénk egyértelművé tenni, hogy a Hallgatói Önkormányzat határozottan és egyhangúlag kiáll Gazsi Olivia mellett, és egyetért az általa megfogalmazott aggályokkal és felvetett problémákkal” – írják. „Ahelyett, hogy a problémákat figyelmen kívül hagynánk vagy elhallgatnánk, a Hallgatói Önkormányzat szorgalmazza a fennálló helyzet mielőbbi rendezését.”

A HÖK arra utal, hogy Gazsi Olíviát hátrány érheti a felhívása miatt:

„Szeretnénk hangsúlyozni, hogy amennyiben bárminemű retorzió érné az egyetem bármely munkavállalóját az általa tett nyilatkozat miatt, a Hallgatói Önkormányzat határozott és erélyes választ fog adni. A válasz nemcsak szavakban fog kifejeződni, hanem tettekben is.”

Nem először érkezett panasz

Gazsi Olivia helyzetjelentése ugyanakkor egybevág a korábbi cikkünkben megjelentekkel, amikor arról írtunk, a Zeneakadémia alapvető nehézségekkel néz szembe a kancellár összeférhetetlensége miatt. Akkor több zeneakadémia dolgozó kereste meg lapunkat, akik nemcsak Kotán Attila erőszakos stílusára panaszkodtak – „ordított a rektor asszonnyal, és ütötte az asztalt” –, hanem arra is, hogy több ember mondott fel, amióta a BME éléről áthelyezték.

Akkor is kerestük Kotán Attilát, aki azokra a kérdésekre, hogy válságos-e az egyetem operatív működése, érkeztek-e panaszok a kancellári munkája miatt és támogatja-e az egyetem alapítványi tulajdonba helyezését, lakonikus válaszokat küldött: „Nincs veszélyben”, „nem kommentálja” és „nem kommentálja.”

 

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tavaly nyáron azért szerepelt a hírekben, mert botrányba és kudarcba fulladt a rektori pályázat. A megbízása lejártával távozó Vigh Andrea helyére Csák János minisztériuma kétszer is kiírta a pályázatot. Az első durván diszkriminatívnak számított, mivel kizárta a tudósokat és a zeneszerzőket, a másikat pedig gyakorlatilag Keller Andrásra szabták. A pályázat diszkriminatív volta ellen a Zeneakadémia több mint kétszáz polgára tiltakozott. A pályázat eredményhirdetése előtt Keller végül visszavonta a pályázatát – állítása szerint megfenyegette az egyetem szenátusa –, ami végül eredménytelenül zárult. Csák János azóta sem hirdette meg az újabb állástendert, így az egyetemet átmeneti jelleggel azóta is a rektorhelyettes, Kutnyánszky Csaba vezeti.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.