Aggályos buzgalommal gyűjti a kormány a személyes adatokat

Családlátogatás

Belpol

Lassan elközeleg a pillanat, amikor a Nagy Testvér nem csak a szolgálatában állókról, de rokonaikról is mindent tudni fog. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényt még tavaly fogadták el, végrehajtása szeptember végéig esedékes – a több százezer embert érintő jogszabály súlyos alapjogi aggályokat vet fel.

„Megfogadtam, nem szolgáltatok semmilyen adatot ennek a rezsimnek a családtagjaimról és más hozzátartozóimról, érjen ezért bármilyen retorzió vagy büntetés. Magamról igen, mert közfeladatot látok el, közpénzekkel dolgozom. De mi köze van a hatalomnak ahhoz, hogy az ország másik végén vagy külföldön élő, és a magánszférában dolgozó gyermekemnek melyek a legszemélyesebb adatai?” – háborgott a Narancsnak egy alföldi kisváros független polgármestere, aki néhány kollégájával közösen kereste meg lapunkat a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről (KSZDR) szóló törvény miatt.

A tavaly elfogadott, CLXII. számú törvény értelmében ez év szeptember 30-ig kell feltölteni az önkormányzati dolgozók és képviselők, valamint azok családtagjainak meglehetősen részletes adatait egy megadott felületre. Nem értik, hogy egy képviselőnek, polgármesternek, egy önkormányzati intézmény vagy társaság vezetőjének miért kell ilyen részletességgel megadni, mondjuk a magán­szférában dolgozó gyereke adatait.

Az önkormányzati szférán túl a törvény hatálya alá tartoznak a központi kormányzati igazgatási szerveknél és ezek területi, helyi szerveinél a politikai szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott politikai vezetők, politikai tanács­adók, politikai főtanácsadók és kabinetfőnökök, a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott szakmai vezetők és kormánytisztviselők, valamint a munkaviszonyban foglalkoztatottak. Ugyancsak adatokat kell szolgáltatniuk a területi közigazgatásban, a rendvédelemben, a honvédségnél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, az egészségügy­ben dolgozóknak is, s rajtuk kívül azoknak, akik közszolgálati tisztségviselőként ténykednek. Mindent összevetve több mint 180 ezer munkavállaló és családtagjaik adatait kéri be az állam. Az érintettek száma így összességében elérheti, de akár meg is haladhatja az egymilliót.

Az Országgyűlés Hivatalában, az Országgyűlési Őrségnél és a polgári nemzetbiztonsági szerveknél dolgozókra mindez nem vonatkozik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.