Családlátogatás

Lassan elközeleg a pillanat, amikor a Nagy Testvér nem csak a szolgálatában állókról, de rokonaikról is mindent tudni fog. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényt még tavaly fogadták el, végrehajtása szeptember végéig esedékes – a több százezer embert érintő jogszabály súlyos alapjogi aggályokat vet fel.

„Megfogadtam, nem szolgáltatok semmilyen adatot ennek a rezsimnek a családtagjaimról és más hozzátartozóimról, érjen ezért bármilyen retorzió vagy büntetés. Magamról igen, mert közfeladatot látok el, közpénzekkel dolgozom. De mi köze van a hatalomnak ahhoz, hogy az ország másik végén vagy külföldön élő, és a magánszférában dolgozó gyermekemnek melyek a legszemélyesebb adatai?” – háborgott a Narancsnak egy alföldi kisváros független polgármestere, aki néhány kollégájával közösen kereste meg lapunkat a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről (KSZDR) szóló törvény miatt.

A tavaly elfogadott, CLXII. számú törvény értelmében ez év szeptember 30-ig kell feltölteni az önkormányzati dolgozók és képviselők, valamint azok családtagjainak meglehetősen részletes adatait egy megadott felületre. Nem értik, hogy egy képviselőnek, polgármesternek, egy önkormányzati intézmény vagy társaság vezetőjének miért kell ilyen részletességgel megadni, mondjuk a magán­szférában dolgozó gyereke adatait.

Az önkormányzati szférán túl a törvény hatálya alá tartoznak a központi kormányzati igazgatási szerveknél és ezek területi, helyi szerveinél a politikai szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott politikai vezetők, politikai tanács­adók, politikai főtanácsadók és kabinetfőnökök, a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott szakmai vezetők és kormánytisztviselők, valamint a munkaviszonyban foglalkoztatottak. Ugyancsak adatokat kell szolgáltatniuk a területi közigazgatásban, a rendvédelemben, a honvédségnél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, az egészségügy­ben dolgozóknak is, s rajtuk kívül azoknak, akik közszolgálati tisztségviselőként ténykednek. Mindent összevetve több mint 180 ezer munkavállaló és családtagjaik adatait kéri be az állam. Az érintettek száma így összességében elérheti, de akár meg is haladhatja az egymilliót.

Az Országgyűlés Hivatalában, az Országgyűlési Őrségnél és a polgári nemzetbiztonsági szerveknél dolgozókra mindez nem vonatkozik.