Aggályos buzgalommal gyűjti a kormány a személyes adatokat

Családlátogatás

Belpol

Lassan elközeleg a pillanat, amikor a Nagy Testvér nem csak a szolgálatában állókról, de rokonaikról is mindent tudni fog. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényt még tavaly fogadták el, végrehajtása szeptember végéig esedékes – a több százezer embert érintő jogszabály súlyos alapjogi aggályokat vet fel.

„Megfogadtam, nem szolgáltatok semmilyen adatot ennek a rezsimnek a családtagjaimról és más hozzátartozóimról, érjen ezért bármilyen retorzió vagy büntetés. Magamról igen, mert közfeladatot látok el, közpénzekkel dolgozom. De mi köze van a hatalomnak ahhoz, hogy az ország másik végén vagy külföldön élő, és a magánszférában dolgozó gyermekemnek melyek a legszemélyesebb adatai?” – háborgott a Narancsnak egy alföldi kisváros független polgármestere, aki néhány kollégájával közösen kereste meg lapunkat a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről (KSZDR) szóló törvény miatt.

A tavaly elfogadott, CLXII. számú törvény értelmében ez év szeptember 30-ig kell feltölteni az önkormányzati dolgozók és képviselők, valamint azok családtagjainak meglehetősen részletes adatait egy megadott felületre. Nem értik, hogy egy képviselőnek, polgármesternek, egy önkormányzati intézmény vagy társaság vezetőjének miért kell ilyen részletességgel megadni, mondjuk a magán­szférában dolgozó gyereke adatait.

Az önkormányzati szférán túl a törvény hatálya alá tartoznak a központi kormányzati igazgatási szerveknél és ezek területi, helyi szerveinél a politikai szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott politikai vezetők, politikai tanács­adók, politikai főtanácsadók és kabinetfőnökök, a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott szakmai vezetők és kormánytisztviselők, valamint a munkaviszonyban foglalkoztatottak. Ugyancsak adatokat kell szolgáltatniuk a területi közigazgatásban, a rendvédelemben, a honvédségnél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, az egészségügy­ben dolgozóknak is, s rajtuk kívül azoknak, akik közszolgálati tisztségviselőként ténykednek. Mindent összevetve több mint 180 ezer munkavállaló és családtagjaik adatait kéri be az állam. Az érintettek száma így összességében elérheti, de akár meg is haladhatja az egymilliót.

Az Országgyűlés Hivatalában, az Országgyűlési Őrségnél és a polgári nemzetbiztonsági szerveknél dolgozókra mindez nem vonatkozik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.