Cigarettacsempészet Magyarországon

Csendben elpöfög

Belpol

Szeptemberig 112 millió szál illegálisan behozott cigarettát foglalt le az adóhatóság az idén. Az áru keletről érkezik, és a csempészetből tetemes vagyon is összejöhet. A módszerek változatosak, s nehéz kiszűrni a hatósági részről felmerülő korrupciót is.

Egy ukrán bárkáról, valamint egy Pest megyei raktárból összesen 2,8 millió doboz, 57 millió szál adózatlan cigarettát foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) november elején. A Magyarországon eddig példa nélküli, csaknem 5,5 milliárd forintos fogás után négy embert tartóztattak le. Az adóhatóság közleménye szerint a csempészek hajója hivatalosan bálás sót szállított a Dunán, ám az ellenőrzéskor kiderült, hogy az egyenként 1300 kilogrammos zsákok a só mellett több mint 2,3 millió doboz zárjegy nélküli cigarettát rejtenek. A NAV aztán eljutott a Pest megyei telephelyhez, ahol hasonló körülmények között (sóval álcázva) további majdnem félmillió doboz csempészett cigaretta volt. Az ukrajnai magyar állampolgárokból álló bűnszervezet az elcsalt áfával és jövedéki adóval csaknem négymilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek. A Szekszárdi Járásbíróság rendelte el a letartóztatásukat, a NAV pedig költségvetési csalás és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt nyomoz – az elkövetők akár húsz évet is kaphatnak. Az akció külföldi szálait az Europol koordinálta egy nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében.

 

Új utakon

Habár az 5,5 milliárdos fogás rendkívüli, a NAV rendszeresen számolt be eddig is kisebb-nagyobb lefoglalt szállítmányokról. A dunai hajós akciót követő napokban a pénzügyőrök a rendőrökkel közösen ellenőrzést tartottak az ukrán határ melletti Kispaládnál, amikor egy bokros, fás területen földmunkák nyomaira bukkantak. Fatörzsekkel, ágakkal, aljnövényzettel eltakart föld alatti üregekben 11 500 doboz – csaknem 21 millió forint értékű – adózatlan dohányt találtak, később két személyt el is fogtak. Pár nappal később Záhonynál 20 ezer szál adózatlan cigarettára bukkantak egy férfi autójában. A milliárdos lefülelés előtt októberben egy százmillió forintos nyíregyházi fogásuk is volt a pénzügyőröknek.

„A bűnügyi szakterület tapasztalatai alapján a hazai illegális cigarettapiac jelentősen visszaesett, ezzel párhuzamosan a fogyasztási dohány illegális piaca felerősödött. A lefoglalási adatok is ezt támasztják alá” – tájékoztatta a Magyar Narancsot a NAV. Idén január és szeptember között az adóhatóság 112 millió szál cigarettát, 10 tonna finomra vágott dohányt és 54 tonna egyéb fogyasztási dohányt foglalt le 9 milliárd, 5 milliárd, illetve 364 millió forint értékben.

A KPMG piackutató cég éves szinten vizsgálja a feketepiacot, 2020-ra vonatkozó jelentése szerint 7,9 mil­liárd szál cigarettát szívtak el Magyarországon, amiből 300 millió volt a hamisított és csempészett – ezzel közel 18 milliárd forint kár érte a költségvetést. Hagyományosan Ukrajnából érkezik hozzánk a legtöbb csempészcigaretta, de a járvány miatt tavaly ebből a relációból csökkent a beáramlás, miközben a Fehéroroszország felőli behozatal megugrott. A fehérorosz vonal erősödése „uniós tendencia is egyben” – írja a NAV. A KPMG jelentése szerint a rajtunk áthaladó csempészek fő célállomása Ausztria. A legtöbb illegális dohányterméket az ország északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Hajdú-Bihar megyében fogyasztják.

A dohánycégek felméréseiből következtetni lehet az illegális dohánykereskedelem helyi mértékeire, mondja Klotz Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) adjunktusa, antikorrupciós szakértő. Ehhez egy adott település, térség dohányboltjainak számát és forgalmát össze kell vetni az országos átlagfogyasztással, majd meg kell nézni, hogy a csikktartókban található elfogyasztott cigaretták típusa milyen (potenciálisan legális vagy illegális) forrásból származik. Az viszont nem biztos, hogy a terjesztés helyszíne a csempészútvonalakról is információt nyújt.

A cigarettacsempészettel foglalkozó csoportok sokfélék. Erdős Ákos addiktológiai konzultáns, a Drogkutató Intézet kutatója szerint vannak a „spórolók”, a saját célra csempészők: ők azért hozzák át a határon a cigarettát, mert Ukrajnában vagy Szerbiában olcsóbb, mint Magyarországon. A „spórolók” általában a határ mellett élnek, és sok esetben nem lépik át a bűncselekményi értékhatárt, azaz annyi cigarettát hoznak át, amennyi törvényileg még megengedett – a kijevi magyar nagykövetség oldala szerint ez 40 darab (2 doboz) cigaretta, vagy 20 darab 3 grammnál nem nehezebb szivarka vagy 10 darab szivar, vagy 50 gramm fogyasztási dohány lehet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.