Cigarettacsempészet Magyarországon

Csendben elpöfög

Belpol

Szeptemberig 112 millió szál illegálisan behozott cigarettát foglalt le az adóhatóság az idén. Az áru keletről érkezik, és a csempészetből tetemes vagyon is összejöhet. A módszerek változatosak, s nehéz kiszűrni a hatósági részről felmerülő korrupciót is.

Egy ukrán bárkáról, valamint egy Pest megyei raktárból összesen 2,8 millió doboz, 57 millió szál adózatlan cigarettát foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) november elején. A Magyarországon eddig példa nélküli, csaknem 5,5 milliárd forintos fogás után négy embert tartóztattak le. Az adóhatóság közleménye szerint a csempészek hajója hivatalosan bálás sót szállított a Dunán, ám az ellenőrzéskor kiderült, hogy az egyenként 1300 kilogrammos zsákok a só mellett több mint 2,3 millió doboz zárjegy nélküli cigarettát rejtenek. A NAV aztán eljutott a Pest megyei telephelyhez, ahol hasonló körülmények között (sóval álcázva) további majdnem félmillió doboz csempészett cigaretta volt. Az ukrajnai magyar állampolgárokból álló bűnszervezet az elcsalt áfával és jövedéki adóval csaknem négymilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek. A Szekszárdi Járásbíróság rendelte el a letartóztatásukat, a NAV pedig költségvetési csalás és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt nyomoz – az elkövetők akár húsz évet is kaphatnak. Az akció külföldi szálait az Europol koordinálta egy nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében.

 

Új utakon

Habár az 5,5 milliárdos fogás rendkívüli, a NAV rendszeresen számolt be eddig is kisebb-nagyobb lefoglalt szállítmányokról. A dunai hajós akciót követő napokban a pénzügyőrök a rendőrökkel közösen ellenőrzést tartottak az ukrán határ melletti Kispaládnál, amikor egy bokros, fás területen földmunkák nyomaira bukkantak. Fatörzsekkel, ágakkal, aljnövényzettel eltakart föld alatti üregekben 11 500 doboz – csaknem 21 millió forint értékű – adózatlan dohányt találtak, később két személyt el is fogtak. Pár nappal később Záhonynál 20 ezer szál adózatlan cigarettára bukkantak egy férfi autójában. A milliárdos lefülelés előtt októberben egy százmillió forintos nyíregyházi fogásuk is volt a pénzügyőröknek.

„A bűnügyi szakterület tapasztalatai alapján a hazai illegális cigarettapiac jelentősen visszaesett, ezzel párhuzamosan a fogyasztási dohány illegális piaca felerősödött. A lefoglalási adatok is ezt támasztják alá” – tájékoztatta a Magyar Narancsot a NAV. Idén január és szeptember között az adóhatóság 112 millió szál cigarettát, 10 tonna finomra vágott dohányt és 54 tonna egyéb fogyasztási dohányt foglalt le 9 milliárd, 5 milliárd, illetve 364 millió forint értékben.

A KPMG piackutató cég éves szinten vizsgálja a feketepiacot, 2020-ra vonatkozó jelentése szerint 7,9 mil­liárd szál cigarettát szívtak el Magyarországon, amiből 300 millió volt a hamisított és csempészett – ezzel közel 18 milliárd forint kár érte a költségvetést. Hagyományosan Ukrajnából érkezik hozzánk a legtöbb csempészcigaretta, de a járvány miatt tavaly ebből a relációból csökkent a beáramlás, miközben a Fehéroroszország felőli behozatal megugrott. A fehérorosz vonal erősödése „uniós tendencia is egyben” – írja a NAV. A KPMG jelentése szerint a rajtunk áthaladó csempészek fő célállomása Ausztria. A legtöbb illegális dohányterméket az ország északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Hajdú-Bihar megyében fogyasztják.

A dohánycégek felméréseiből következtetni lehet az illegális dohánykereskedelem helyi mértékeire, mondja Klotz Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) adjunktusa, antikorrupciós szakértő. Ehhez egy adott település, térség dohányboltjainak számát és forgalmát össze kell vetni az országos átlagfogyasztással, majd meg kell nézni, hogy a csikktartókban található elfogyasztott cigaretták típusa milyen (potenciálisan legális vagy illegális) forrásból származik. Az viszont nem biztos, hogy a terjesztés helyszíne a csempészútvonalakról is információt nyújt.

A cigarettacsempészettel foglalkozó csoportok sokfélék. Erdős Ákos addiktológiai konzultáns, a Drogkutató Intézet kutatója szerint vannak a „spórolók”, a saját célra csempészők: ők azért hozzák át a határon a cigarettát, mert Ukrajnában vagy Szerbiában olcsóbb, mint Magyarországon. A „spórolók” általában a határ mellett élnek, és sok esetben nem lépik át a bűncselekményi értékhatárt, azaz annyi cigarettát hoznak át, amennyi törvényileg még megengedett – a kijevi magyar nagykövetség oldala szerint ez 40 darab (2 doboz) cigaretta, vagy 20 darab 3 grammnál nem nehezebb szivarka vagy 10 darab szivar, vagy 50 gramm fogyasztási dohány lehet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.