Március 1-jéig írhatták alá az egészségügyi dolgozók az új szolgálati munkaszerződést, melynek értelmében az állami egészségügyben maradók nem láthatják el állami keretek között a magánpraxisban kezelt betegeiket. Az új szabályozás ezzel egy időben szigorította a hálapénz elfogadásának szankcionálását is. Már az új szabályozás hatálybalépése előtt felmerült, hogy a fogadott orvos és a paraszolvencia intézményét leginkább bevett gyakorlatként alkalmazó szülészet-nőgyógyászat kivételt képezzen valamilyen módon az új rendelkezések alól, de cikkünk írásakor még mindig nem jelentek meg a március 1-jére ígért részletszabályok. A rendszer átalakítása azonban nem csak az orvosokból, de a várandós nőkből is felháborodást váltott ki; ők most attól tartanak, hogy nem tudják az általuk preferált orvossal, a számukra ideális körülmények között világra hozni kisbabájukat.
Bár az orvosfogadásnak nem feltétlenül kellene egyet jelentenie a hálapénzzel, a gyakorlatban a szabályozás mostani szigorodásáig mégis ez volt a helyzet. A K-Monitor és az EMMA Egyesület tavalyi felmérése szerint a kismamák 68 százaléka fizetett hálapénzt a szülésért, átlagosan 111 ezer forintot. A felmérésből az is kiderül, hogy a választott orvossal szülő nők 90 százalékban fizettek az ellátásért. A szülészeti hálapénz tehát szorosan összefüggött a fogadott orvosi rendszerrel, egy olyan intézménnyel, amely Magyarországon kívül Ukrajnában és Oroszországban jellemző, miközben a nyugati világban teljesen ismeretlen. Ezt erősíti meg a Debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika január eleji közleménye is, miszerint átmenetileg („a viszonyok tisztázódásáig”) felfüggesztik az orvos- és szülésznőfogadást – erre még az Emberi Erőforrások Minisztériuma is reagált, arra figyelmeztetve a klinikát, hogy a hálapénz kivezetésére hivatkozva nem lehet korlátozni a szabad orvosválasztás jogát. (A szabad orvosválasztás joga a szülészeten egyébként csak azt jelenti, hogy a szülő nő a területileg illetékes kórház, illetve szülészet ügyeletén választhat az épp ügyeletes szülészorvosok közül.) Gulyás Gergely január közepén egy kormányinfón pedig azt mondta, hogy keresik a lehetőségét annak, hogy a kismamák továbbra is szülhessenek annál az orvosnál, aki korábban kezelte őket. Gulyás ezt az ígéretét a napokban megismételte, de jogszabály még mindig nincs róla.
Kevésbé nyíltan, de a pletykák szerint a legtöbb kórház a debreceni klinikához hasonlóan jár el: az általunk megkérdezett nőgyógyászok közül többen is beszámoltak arról, hogy az osztályukon abban maradtak, egyelőre senki nem vezet le szülést fogadott orvosként. (A tisztánlátás kedvéért: a fogadott orvos, illetve a fogadott szülésznő sokszor munkaidején kívül, hívásra, sürgősségi jelleggel megy be a kórházba kísérni a szülést – hiszen arra nincs semmi garancia, hogy a szülés épp a választott orvos munkaidejében induljon meg. Az orvos és a szülésznő rendszerint a szülést megelőzően is többször konzultál a kismamával, aki panaszaival, kétségeivel, félelmeivel a várandósság alatt is bármikor, akár az éjszaka közepén is megkeresheti őket. Elméletileg ezt a szolgáltatást fizetik meg a kismamák részben legális módon – a magánpraxisban folytatott konzultáció ellenértékeként –, részben utólag, hálapénz formájában, miközben a kórházi ellátásuk egyéb költségeit a társadalombiztosítás állja.)
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
