Széthulló szülészeti ellátás az egészségügyi törvény után

Egészen más állapotok

Belpol

Az új egészségügyi törvénnyel nemcsak a szülészeti hálapénzt számolták fel, de a bevett gyakorlatnak számító orvosfogadást is ellehetetlenítették – átmenetileg legalábbis biztosan. Márpedig a kismamák jellemzően nem érzik magukat biztonságban fizetett orvos és szülésznő nélkül.

Március 1-jéig írhatták alá az egészségügyi dolgozók az új szolgálati munkaszerződést, melynek értelmében az állami egészségügy­ben maradók nem láthatják el állami keretek között a magánpraxisban kezelt betegeiket. Az új szabályozás ezzel egy időben szigorította a hálapénz elfogadásának szankcionálását is. Már az új szabályozás hatálybalépése előtt felmerült, hogy a fogadott orvos és a paraszolvencia intézményét leginkább bevett gyakorlatként alkalmazó szülészet-nőgyógyászat kivételt képezzen valamilyen módon az új rendelkezések alól, de cikkünk írásakor még mindig nem jelentek meg a március 1-jére ígért részletszabályok. A rendszer átalakítása azonban nem csak az orvosokból, de a várandós nőkből is felháborodást váltott ki; ők most attól tartanak, hogy nem tudják az általuk preferált orvossal, a számukra ideális körülmények között világra hozni kisbabájukat.

Bár az orvosfogadásnak nem feltétlenül kellene egyet jelentenie a hálapénzzel, a gyakorlatban a szabályozás mostani szigorodásáig mégis ez volt a helyzet. A K-Monitor és az EMMA Egyesület tavalyi felmérése szerint a kismamák 68 százaléka fizetett hálapénzt a szülésért, átlagosan 111 ezer forintot. A felmérésből az is kiderül, hogy a választott orvossal szülő nők 90 százalékban fizettek az ellátásért. A szülészeti hálapénz tehát szorosan összefüggött a fogadott orvosi rendszerrel, egy olyan intézménnyel, amely Magyarországon kívül Ukrajnában és Oroszországban jellemző, miközben a nyugati világban teljesen ismeretlen. Ezt erősíti meg a Debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika január eleji közleménye is, miszerint átmenetileg („a viszonyok tisztázódásáig”) felfüggesztik az orvos- és szülésznőfogadást – erre még az Emberi Erőforrások Minisztériuma is reagált, arra figyelmeztetve a klinikát, hogy a hálapénz kivezetésére hivatkozva nem lehet korlátozni a szabad orvosválasztás jogát. (A szabad orvosválasztás joga a szülészeten egyébként csak azt jelenti, hogy a szülő nő a területileg illetékes kórház, illetve szülészet ügyeletén választhat az épp ügyeletes szülészorvosok közül.) Gulyás Gergely január közepén egy kormányinfón pedig azt mondta, hogy keresik a lehetőségét annak, hogy a kismamák továbbra is szülhessenek annál az orvosnál, aki korábban kezelte őket. Gulyás ezt az ígéretét a napokban megismételte, de jogszabály még mindig nincs róla.

Átadták a győri kórház családbarát szülészetét

 
Drága gyermekünk 
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Kevésbé nyíltan, de a pletykák szerint a legtöbb kórház a debreceni klinikához hasonlóan jár el: az általunk megkérdezett nőgyógyászok közül többen is beszámoltak arról, hogy az osztályukon abban maradtak, egyelőre senki nem vezet le szülést fogadott orvosként. (A tisztánlátás kedvéért: a fogadott orvos, illetve a fogadott szülésznő sokszor munkaidején kívül, hívásra, sürgősségi jelleggel megy be a kórházba kísérni a szülést – hiszen arra nincs semmi garancia, hogy a szülés épp a választott orvos munkaidejében induljon meg. Az orvos és a szülésznő rendszerint a szülést megelőzően is többször konzultál a kismamával, aki panaszaival, kétségeivel, félelmeivel a várandósság alatt is bármikor, akár az éjszaka közepén is megkeresheti őket. Elméletileg ezt a szolgáltatást fizetik meg a kismamák részben legális módon – a magánpraxisban folytatott konzultáció ellenértékeként –, részben utólag, hálapénz formájában, miközben a kórházi ellátásuk egyéb költségeit a társadalombiztosítás állja.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.