Széthulló szülészeti ellátás az egészségügyi törvény után

Egészen más állapotok

  • Kránicz Dorottya
  • 2021.03.17 21:00

Belpol

Az új egészségügyi törvénnyel nemcsak a szülészeti hálapénzt számolták fel, de a bevett gyakorlatnak számító orvosfogadást is ellehetetlenítették – átmenetileg legalábbis biztosan. Márpedig a kismamák jellemzően nem érzik magukat biztonságban fizetett orvos és szülésznő nélkül.

Március 1-jéig írhatták alá az egészségügyi dolgozók az új szolgálati munkaszerződést, melynek értelmében az állami egészségügy­ben maradók nem láthatják el állami keretek között a magánpraxisban kezelt betegeiket. Az új szabályozás ezzel egy időben szigorította a hálapénz elfogadásának szankcionálását is. Már az új szabályozás hatálybalépése előtt felmerült, hogy a fogadott orvos és a paraszolvencia intézményét leginkább bevett gyakorlatként alkalmazó szülészet-nőgyógyászat kivételt képezzen valamilyen módon az új rendelkezések alól, de cikkünk írásakor még mindig nem jelentek meg a március 1-jére ígért részletszabályok. A rendszer átalakítása azonban nem csak az orvosokból, de a várandós nőkből is felháborodást váltott ki; ők most attól tartanak, hogy nem tudják az általuk preferált orvossal, a számukra ideális körülmények között világra hozni kisbabájukat.

Bár az orvosfogadásnak nem feltétlenül kellene egyet jelentenie a hálapénzzel, a gyakorlatban a szabályozás mostani szigorodásáig mégis ez volt a helyzet. A K-Monitor és az EMMA Egyesület tavalyi felmérése szerint a kismamák 68 százaléka fizetett hálapénzt a szülésért, átlagosan 111 ezer forintot. A felmérésből az is kiderül, hogy a választott orvossal szülő nők 90 százalékban fizettek az ellátásért. A szülészeti hálapénz tehát szorosan összefüggött a fogadott orvosi rendszerrel, egy olyan intézménnyel, amely Magyarországon kívül Ukrajnában és Oroszországban jellemző, miközben a nyugati világban teljesen ismeretlen. Ezt erősíti meg a Debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika január eleji közleménye is, miszerint átmenetileg („a viszonyok tisztázódásáig”) felfüggesztik az orvos- és szülésznőfogadást – erre még az Emberi Erőforrások Minisztériuma is reagált, arra figyelmeztetve a klinikát, hogy a hálapénz kivezetésére hivatkozva nem lehet korlátozni a szabad orvosválasztás jogát. (A szabad orvosválasztás joga a szülészeten egyébként csak azt jelenti, hogy a szülő nő a területileg illetékes kórház, illetve szülészet ügyeletén választhat az épp ügyeletes szülészorvosok közül.) Gulyás Gergely január közepén egy kormányinfón pedig azt mondta, hogy keresik a lehetőségét annak, hogy a kismamák továbbra is szülhessenek annál az orvosnál, aki korábban kezelte őket. Gulyás ezt az ígéretét a napokban megismételte, de jogszabály még mindig nincs róla.

Átadták a győri kórház családbarát szülészetét

 
Drága gyermekünk 
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Kevésbé nyíltan, de a pletykák szerint a legtöbb kórház a debreceni klinikához hasonlóan jár el: az általunk megkérdezett nőgyógyászok közül többen is beszámoltak arról, hogy az osztályukon abban maradtak, egyelőre senki nem vezet le szülést fogadott orvosként. (A tisztánlátás kedvéért: a fogadott orvos, illetve a fogadott szülésznő sokszor munkaidején kívül, hívásra, sürgősségi jelleggel megy be a kórházba kísérni a szülést – hiszen arra nincs semmi garancia, hogy a szülés épp a választott orvos munkaidejében induljon meg. Az orvos és a szülésznő rendszerint a szülést megelőzően is többször konzultál a kismamával, aki panaszaival, kétségeivel, félelmeivel a várandósság alatt is bármikor, akár az éjszaka közepén is megkeresheti őket. Elméletileg ezt a szolgáltatást fizetik meg a kismamák részben legális módon – a magánpraxisban folytatott konzultáció ellenértékeként –, részben utólag, hálapénz formájában, miközben a kórházi ellátásuk egyéb költségeit a társadalombiztosítás állja.)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A bizonytalanság tudománya

  • Fekete Émi

Betlen Anna a nemváltoztatás és transzmozgalom kritikusaként minősítette a nemi egyedfejlődésről, az interszexualitásról, valamint a nemi átalakító kezelések egyes egészségügyi kérdéseiről szóló írásaimat. Bírálata szerint „nagyrészt fikciókra, tisztázatlan, átgondolatlan állításokra” alapoztam tételeimet. 

Az örök másodikok

  • Nagy István

Hiába számít Wales legsikeresebb együttesének a Manic Street Preachers, a top pozíció eddig csak egyszer, a This Is My Truth Tell Me Yoursszal jött össze nekik a brit albumlistán, és annak is már 23 éve.

Ismétlő órák

  • Bacsadi Zsófia

1921. szeptember 27-én született Jancsó Miklós, a magyar mozgóképkultúra sokat vitatott főalakja. Legfőbb ideje, hogy utánanyúljunk, amíg nem távolodik túl messzire.

Kosztümben

  • TPP

A Füst Milán-regény adaptálásával régi álmát valósítja meg a hosszú kihagyás után a filmezéshez a fesztiváldíjakkal elhalmozott, Oscar-jelölt Testről és lélekről című filmmel visszatért, ekként nagyobb s drágább tervek megvalósítására jobb eséllyel pályázó Enyedi Ildikó.

Álljunk meg egy szóra!

  • Novák Piroska

Husz Ágnes keramikusművész 1994 óta él és dolgozik Japánban. A Tomeishi-projekt, egy nemzetközi színtérre tervezett utazó kiállítás tavaly debütált Tokióban. A budapesti helyszínre érve az anyag már olyan friss és helyspecifikus darabokkal is bővült, amelyek a nyáron készültek Kecskeméten, a Nemzetközi Kerámia Stúdióban.

Szörnyeink

  • Rádai Andrea

Ritkán fordul elő, hogy epikus mű színházi adaptációja nem hagy hiány­érzetet maga után. A Káli holtak ilyen, sőt a feldolgozás bizonyos értelemben meg is haladja az alapjául szolgáló regényt, de legalábbis megoldásokat kínál a szöveg vélt vagy valós problémáira.

„Két évig pihentem”

  • Csáki Judit

Lassan negyven éve a Katona társulatának tagja. Most leg­újabb bemutatója, a Káli holtak kapcsán kérdeztük a hosszú szériákról, a pihenésről és a színház szerepéről.

„Remélem, vicces”

Humor, irónia, szokatlanság keveredik az alakjában. Kaposváron végzett, tagja volt Bodó Viktor társulatának, majd szabad­úszóként számos – főleg független – produkcióban dolgozott, amelyek közül talán A halál kilovagolt Perzsiából volt a legki­emelkedőbb. Útkeresésről, stand-upról, és az egykori SZFE-ről is beszélgettünk.

„Mintha egy démon”

  • Szentgyörgyi Rita

A római székhelyű NoGravity Company alapítója egyedülálló összművészeti előadásokat hoz létre saját fejlesztésű színházi gépek és koreográfiai technikák segítségével. A társulat a megújult Budapesti Őszi Fesztiválra, a Dante halálának 700. évfordulójára tervezett Infernóval érkezik, hogy háromdimenziós koreográfiával, repülő táncosokkal és káprázatos jelmezekkel repítsenek el minket a barokk kor illúziószínházába.