Széthulló szülészeti ellátás az egészségügyi törvény után

Egészen más állapotok

Belpol

Az új egészségügyi törvénnyel nemcsak a szülészeti hálapénzt számolták fel, de a bevett gyakorlatnak számító orvosfogadást is ellehetetlenítették – átmenetileg legalábbis biztosan. Márpedig a kismamák jellemzően nem érzik magukat biztonságban fizetett orvos és szülésznő nélkül.

Március 1-jéig írhatták alá az egészségügyi dolgozók az új szolgálati munkaszerződést, melynek értelmében az állami egészségügy­ben maradók nem láthatják el állami keretek között a magánpraxisban kezelt betegeiket. Az új szabályozás ezzel egy időben szigorította a hálapénz elfogadásának szankcionálását is. Már az új szabályozás hatálybalépése előtt felmerült, hogy a fogadott orvos és a paraszolvencia intézményét leginkább bevett gyakorlatként alkalmazó szülészet-nőgyógyászat kivételt képezzen valamilyen módon az új rendelkezések alól, de cikkünk írásakor még mindig nem jelentek meg a március 1-jére ígért részletszabályok. A rendszer átalakítása azonban nem csak az orvosokból, de a várandós nőkből is felháborodást váltott ki; ők most attól tartanak, hogy nem tudják az általuk preferált orvossal, a számukra ideális körülmények között világra hozni kisbabájukat.

Bár az orvosfogadásnak nem feltétlenül kellene egyet jelentenie a hálapénzzel, a gyakorlatban a szabályozás mostani szigorodásáig mégis ez volt a helyzet. A K-Monitor és az EMMA Egyesület tavalyi felmérése szerint a kismamák 68 százaléka fizetett hálapénzt a szülésért, átlagosan 111 ezer forintot. A felmérésből az is kiderül, hogy a választott orvossal szülő nők 90 százalékban fizettek az ellátásért. A szülészeti hálapénz tehát szorosan összefüggött a fogadott orvosi rendszerrel, egy olyan intézménnyel, amely Magyarországon kívül Ukrajnában és Oroszországban jellemző, miközben a nyugati világban teljesen ismeretlen. Ezt erősíti meg a Debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika január eleji közleménye is, miszerint átmenetileg („a viszonyok tisztázódásáig”) felfüggesztik az orvos- és szülésznőfogadást – erre még az Emberi Erőforrások Minisztériuma is reagált, arra figyelmeztetve a klinikát, hogy a hálapénz kivezetésére hivatkozva nem lehet korlátozni a szabad orvosválasztás jogát. (A szabad orvosválasztás joga a szülészeten egyébként csak azt jelenti, hogy a szülő nő a területileg illetékes kórház, illetve szülészet ügyeletén választhat az épp ügyeletes szülészorvosok közül.) Gulyás Gergely január közepén egy kormányinfón pedig azt mondta, hogy keresik a lehetőségét annak, hogy a kismamák továbbra is szülhessenek annál az orvosnál, aki korábban kezelte őket. Gulyás ezt az ígéretét a napokban megismételte, de jogszabály még mindig nincs róla.

Átadták a győri kórház családbarát szülészetét

 
Drága gyermekünk 
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Kevésbé nyíltan, de a pletykák szerint a legtöbb kórház a debreceni klinikához hasonlóan jár el: az általunk megkérdezett nőgyógyászok közül többen is beszámoltak arról, hogy az osztályukon abban maradtak, egyelőre senki nem vezet le szülést fogadott orvosként. (A tisztánlátás kedvéért: a fogadott orvos, illetve a fogadott szülésznő sokszor munkaidején kívül, hívásra, sürgősségi jelleggel megy be a kórházba kísérni a szülést – hiszen arra nincs semmi garancia, hogy a szülés épp a választott orvos munkaidejében induljon meg. Az orvos és a szülésznő rendszerint a szülést megelőzően is többször konzultál a kismamával, aki panaszaival, kétségeivel, félelmeivel a várandósság alatt is bármikor, akár az éjszaka közepén is megkeresheti őket. Elméletileg ezt a szolgáltatást fizetik meg a kismamák részben legális módon – a magánpraxisban folytatott konzultáció ellenértékeként –, részben utólag, hálapénz formájában, miközben a kórházi ellátásuk egyéb költségeit a társadalombiztosítás állja.)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.

Tesztidőszak

Újabb hecckampányában a Mi Hazánk a kormányoldaltól már ismerős stílusban mossa össze a homoszexualitást a pedofíliával, az utóbbival vádolva az LMBTQ-közösség ismert szereplőit. Az ügyek kirobbantói furcsa módon a kormánymédiából ugrottak ki a leleplezések hitelesebbé tétele érdekében.