Egy elektromos autókkal foglakozó német honlap szerint a BYD akkugyárat is akarhat Magyarország déli részén

  • narancs.hu
  • 2024. január 22.

Belpol

A kérdés csak az, hogy hol.

Egy német nyelvű honlap tényként közli, hogy a BYD nem kizárólag autógyárat, hanem akkumulátorgyárat is épít Dél-Magyarország egy meg nem nevezett településén – szúrta ki a Népszava a teslamag.de cikkében.

A lap megjegyzi, a bejelentés hitelességét elvben csökkenhetné, hogy az idézett honlap a kínai elektromosautó-gyártó legnagyobb vetélytársához, a Teslához köthető, ám ez önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy légből kapott az információ. A honlapon megjelenő cikk bevezetőjében olvasható, hogy a Tesla volt az első külföldi elektromos autókat gyártó cég, amely európai üzemet létesített, a BYD pedig kontinentális vetélytársa lesz a Teslának.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, december 22-én, közös budapesti sajtótájékoztatón jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Botka László szegedi polgármester, hogy Szeged közvetlen határában a kínai óriáscég, a BYD hamarosan autógyárat épít. A tavaly év végi sajtótájékoztatón Szijjártó Péter és Botka László egyaránt nyomatékkal szólt arról, hogy Szegeden nem lesz akkugyártás. A városvezető ennek kapcsán úgy fogalmazott: „a BYD a teljes gyártási folyamatot Szegeden valósítja meg, kivéve az akkumulátorgyártást és a vegyipari tevékenységet”.

A Népszava által megszólaltatott, nevük elhallgatását kérő iparági szakértők szerint bár lehet elfogultsággal vádolni a teslamag.de portált, a cikkben szereplő állításnak lehet valóságalapja, mivel

  • az ázsiai gyártó bizonyára nem Kínából tervezi beszállítani az akkukat a Magyarországon készülő elektromos autóihoz,
  • a BYD sokkal korábban gyártott akkukat, mint autókat, és azóta is maga látja el tárolóegységekkel gyárait,
  • a Debrecenben épülő CATL és szegedi gyárak kooperációjának lehetőségét gyengíti, hogy a két város közel kétszázharminc kilométerre található egymástól,
  • ráadásul a BYD elektromos autói és a CATL akkumulátorai nem is kompatibilisek, nem összeépíthetők egymással.

A lap szerint ebből a gondolatmenetből az következhet, hogy a hatékony termelés érdekében a BYD-nak szüksége lehet egy magyarországi akkugyár építésére. Kérdés ezek után, hogy hol jelölnék ki a BYD akkugyárának helyszínét, hiszen a politikusok megnyilatkozásai alapján Szeged kizárható.

A Szeged mellett elektromosautó-gyárat építő BYD-ről friss lapszámunkban olvashatnak bővebben.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.