Egyházi feketekasszák: A püspök falaz

szerző
Barotányi Zoltán
publikálva
2000/5. (05. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nem várt fordulatot vett egy sikkasztással gyanúsított egykori plébános pere, amikor a vádlott hirtelen mesélni kezdett a katolikus egyházon belül használatos feketekasszákról, s nem utolsósorban egykori főnöke, a szeged-csanádi püspök személyes felelősségéről. Az érintettek a történet nagy részét tagadják, az APEH példátlan türelemmel megvárja, míg az egyház maga kéri a vizsgálatot, s e türelemben osztozik véle a kultuszkormányzat is.

Nem várt fordulatot vett egy sikkasztással gyanúsított egykori plébános pere, amikor a vádlott hirtelen mesélni kezdett a katolikus egyházon belül használatos feketekasszákról, s nem utolsósorban egykori főnöke, a szeged-csanádi püspök személyes felelősségéről. Az érintettek a történet nagy részét tagadják, az APEH példátlan türelemmel megvárja, míg az egyház maga kéri a vizsgálatot, s e türelemben osztozik véle a kultuszkormányzat is.

Guliga György, ha igazak a Kecskeméti Városi Ügyészség vádjai, súlyos bűnöket vett magára: csalás, sikkasztás és a számviteli fegyelem megsértése miatt áll most a bíróság előtt. Az egykori békéscsabai plébános - korábban nyolc éven át a püspökség gazdasági vezetője - bankoktól és magánszemélyektől vett fel kölcsönöket, ám ebből 35 millió forint máig nem került elő. Minderre magyarázatul szolgálhat, hogy a plébános által irányított egyházközség iskolát és idősek napközi otthonát is működtetett - ezek költségeit saját forrásból kellett biztosítania -, s Guliga plébános e tekintetben nem fukarkodott a kreatív ötletekkel.

Má´ megin´ egy lista

A történet eddig csupán egy gazdagokat sarcoló magányos harcosról szólna, ám a plébános az első alkalmas pillanatban kipakolt: állításai szerint egyházközségében - miként a tizennégy magyar egyházmegye mindegyikében - úgynevezett bitanglistát vezetnek, mely formájában kockás füzetre hajaz, tartalmát tekintve pedig adócsalás tárgyi bizonyítékaként szolgálna, már ha megvolna. Guliga szerint ugyanis ebben a füzetkében tartják számon az egyház azon bevételeit, melyeket el kívánnak titkolni az APEH, a társadalombiztosító és egyéb, e földi siralomvölgy funkcionális működését elősegítő szervezetek elől. Az explébános szerint milliós nagyságrendű be- és kifizetésekről is szó van, s mindez a legmagasabb egyházi méltóságok tudtával és beleegyezésével történt. Guliga név szerint említette egykori munkaadóját, Gyulay Endre szeged-csanádi püspököt (lásd A tökéletes katona című keretes anyagunkat). Az ügyet megszellőztető Blikk szóra is bírta a püspököt, aki első lendületében beismerte, sőt büszkén vállalta is a terhére rótt cselekedetek némelyikét: a püspök szavai szerint ama törvényt, mely nincs tisztelettel a szegényekre, az egyház felülbírálja, s egyben viseli is ennek következményeit. A püspök szerint a mindenkori plébános joga, hogy eldöntse, mire és mennyit költ a titkos listából, melynek létét az ismert honi körülmények tették szükségessé: az apróbb munkák ugyebár nehezen végeztethetők el a hatályos törvények megkerülése nélkül; ez utóbbi jelentheti a zsebbe csúsztatott munkadíjat, természetbeni fizetséget (Gyulay személyes közlése szerint: olykor liternyi pálinkát), no és a számlaadási kötelezettség megkerülését. Azt viszont Gyulay Endre határozottan tagadta, hogy milliós kifizetések történtek volna a B-listáról.

A lista létét utóbb a püspöki kar titkára is elismerte, ugyanakkor a püspöki kar megszólaltatott tagjai első nyilatkozataikban tagadták, hogy tudtak volna a feketekasszák létéről, s akadt olyan is, aki feltételesen ("ha így van") elítélte a szeged-csanádi egyházmegyében honos finanszírozási gyakorlatot. Gyulay Endre későbbi nyilatkozataiban már finomította állításait: először is visszautasította a bűncselekmény vádját, s csupán kisebb szabálytalanságok meglétét ismerte el. Gyulay szerint mindössze a gazdálkodás áttekinthetőségét szolgálta az az intézkedés, amelynek értelmében a plébánosoknak listát kellett vezetniük a hívők adományairól és az egyházfenntartói járulékokról, melyekről az állami vagy az önkormányzati szervek törvény szerint még csak adatokat sem kérhetnek. Gyulay Endre szerint abszurd fetételezés, hogy a püspöki kar akár szóban, akár írásban döntést hozott volna az általa - úgymond szerencsésebb megfogalmazással - B-kasszáknak nevezett nyilvántartások működtetéséről, miként arról sem tud, hogy eme listákat az év végén meg kellett volna semmisíteni. S hogy megelőzze a további fejleményeket, Gyulay Endre maga kért APEH-vizsgálatot az ügyben Vida Ildikó APEH-elnöktől, mely azt hivatott tisztázni, hogy érte-e kár az állami költségvetést, s hogy történt-e jogsértés. E lépésével a szeged-csanádi püspök csupán volt plébánosát előzte meg, aki maga is fontolgatta a feljelentést. Az APEH-et eddig a rendőrség sem háborgatta efféle piti ügyekkel, náluk ugyanis csak Guliga Györgyöt jelentették fel, ellene indult nyomozás, majd eljárás.

A törvény betűje

A hatályos adó- és tb-rendelkezések szerint az egyházi személynek az egyházi szertartásért vagy szolgáltatásért közvetve vagy közvetlenül juttatott vagyoni érték adómentes, legyen az perselypénz, egyházfenntartói járulék, adomány vagy stólapénz (ezt esküvő, temetés vagy keresztelő alkalmából szokás adni). Az egyházi személynek vagy az egyház szervezeti egységének külön kell nyilvántartania az ilyen jogcímeken juttatott jövedelmet az adóköteles jövedelmektől. A hatályos személyijövedelemadó-törvény szerint általában a természetbeni juttatások után is kell (44 százaléknyi) adót fizetni, ám e területen is vannak kivételek. Egyházi személynél ugyanis az adómentesség kiterjed mind a készpénz, mind a tárgyi eszköz (praktikusan ajándék) formájában megjelenő közvetlen bevételekre, vitatható azonban, hogy a közvetett formájú (az egyházközség pénztárán keresztül megvalósuló) juttatás után kell-é vagy sem adót fizetnie az egyházfinak. Az viszont biztos, hogy a lelkészi iroda avagy a szolgálati lakás fűtési és világítási költségei adómentesen rendezhetők, s az egyházak és az egyházi karitatív szervezetek számára az alapfeladataik ellátását szolgáló gépkocsihasználat finanszírozása sem adóköteles. Nem ilyen kedvező viszont az egyházi személyek egyházközségtől kapott havi járandóságának adóhatósági megítélése - ez ugyanis munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, s mint ilyen, adó- és tb-köteles.

Az egyházi juttatások esetében az adómentesség már korántsem ilyen széles körű: az egyházi forrásból nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás például kétségtelenül az, meg hát annak lehet tekinteni az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalmat is - mármint annak 5000 forintot meg nem haladó részét (megjósolhatóan a kis összegű számla nélküli kifizetések jó része beleeshet ebbe az értékhatárba). Az egyház által egyházi személynek nyújtott természetbeni juttatások közül nem adóköteles az egyházfiak ingyenes üdültetése, és a szerzetesek sem kötelesek adót fizetni a rendjüktől kapott pénzbeli vagy akár természetbeni juttatásért. A lista ezzel le is zárult, ezen túl ugyanis úgyszólván minden kifizetés (legyen annak forrása adómentes avagy adóköteles befizetés) adóköteles.

Az orvos válaszol

A kormányzati megszólalók nem fukarkodtak a mentő körülmények felemlegetésével. Balog Zoltán református lelkész, a miniszterelnök egyházi ügyekben illetékes főtanácsadója például úgy vélekedett, hogy igazából nincs is szükség kormányzati vizsgálatra, eddig ugyanis csak újságcikkek szólnak az ügyről, meg egyébként sem a kormánynak, hanem az adóhatóságnak kell eljárnia, már ha úgy gondolja; az pedig, hogy az APEH indít-e vizsgálatot, önmagában is adótitoknak minősül. (Mindegy, mint megtudtuk, azért indít.) Az egyházügyi főtanácsadó számára az eset legfőbb tanulsága az, hogy nincs minden rendben az egyházak működését szabályozó adókörnyezettel; azt azonban nem részletezte, hogy ezzel az adókedvezmények további kiterjesztésére, esetleg a most megpendített törvénykerülő gyakorlat legalizálására, avagy szankcionálására gondolt-e.

Megszólalt az ügyben Várhegyi Attila, aki korábban már vizsgálatot indított a Hit Gyülekezete ellen is, kiderítendő, vajon jogszerűen használták-e fel a Hit Csarnok építésére a még az előző kormány által adott állami támogatást. A kultusztárca politikai államtitkára - az MTI tudósítása szerint - a Guliga-ügy kapcsán leszögezte: nem volt tudomása a bitangkasszáról, mi több, szerinte az APEH korábbi ellenőrzései sem utaltak a kasszák létezésére. Az államtitkár nemcsak az adóhatóság vizsgálati eredményei tekintetében bizonyult tájékozottnak, jelesre vizsgázott az egyházak gazdálkodásának felvázolásából is. Az egyházak különböző jogcímeken kapnak állami támogatást, aminek a felhasználását az állami számvevők is ellenőrzik bizonyos időközönként. A másik bevételi kategória az egyházak fent részletezett saját bevételei, melyekről az állam nem rendelkezhet nyilvántartással. Harmadrészt ott vannak a normatív támogatások, melyeket az egyházak által fenntartott iskolák, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények kapnak; tiszta sor, e pénzek világos célokra költetnek el. És negyedrészt ott vannak a közvetett támogatásnak minősíthető adókedvezmények, a teljes illetékmentesség, és ráadásként a törvény a helyi adók megfizetése alól is mentesíti az egyházakat. Hogy a polgárok adójuk egy százalékát minden évben odaítélhetik kedvenc egyházuknak, vagy hogy az állam minden évben kemény pénzeket fizet az egyház által nagylelkűen vissza nem igényelt vagyonelemek kiváltásáért, vagy hogy kiemelt támogatást nyújt az egyházi ingatlanok rekonstrukciójához, azt már csak mellékesen említette az államtitkár. Elmondta viszont azt is: mivel az egyházak működésére speciális szabályok vonatkoznak, s mivel kizárólag a bíróságok joga, hogy bármiféle adatot vagy információt kérjenek az egyházak működéséről (s ők is csak feljelentés alapján), hát ne is várja senki, hogy az állam vagy az ügyészség vezessen nyilvántartást az egyházak gazdálkodásáról. Adóeltitkolás, áfafizetés kötelezettségének elmulasztása esetén az APEH bármikor indíthat vizsgálatot az egyházakkal szemben, merthogy - mint az államtitkár is elismerte - az egyházakra is vonatkoznak a hatályos törvények. Az állam viszont csak az államtól kapott bevételek felhasználását ellenőrizheti, s a kormánynak esze ágában sincs, hogy változtasson a jelenlegi szabályozáson, jegyezte meg Várhegyi, mintegy rácáfolva ezzel a miniszterelnök főtanácsadójának szavaira.

Csak fegyelmezetten!

Gyulay Endre püspök beszámolójáig a katolikus püspöki kar semmiféle vizsgálatot sem kezdeményez, ezzel ugyanis - Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus püspök, a püspöki kar gazdasági bizottságának vezetője szerint - csak tápot adna a további pletykáknak. Titkos bitangkasszák márpedig nincsenek is; ezzel szemben van két kassza, az egyikbe a költségvetési pénzek, a másikba a saját bevételek (perselypénzek és a hívők adományai) kerülnek. Mi több, van egy harmadik kassza is, amibe meg a stólapénz kerül, amellyel a plébános különösebb kötöttségek nélkül rendelkezhet. Keresztes Szilárd elismerte: létezhetnek pénzügyi szabálytalanságok, ám azok jórészt még a kommunizmus hagyatékaként értelmezendők.

A polgárok amúgy idén is támogathatják szeretett egyházukat: a most nyilvánosságra került adatok szerint 1998-ban 308 ezer, míg tavaly 310 ezer feltételezhető hívő ajánlotta meg az egy százalékot. Ebből a katolikus egyház tavalyelőtt - a törvénynek megfelelően járó kiegészítéssel együtt - 1,9 milliárd, míg tavaly 2,1 milliárd forintot kasszírozott.

Barotányi Zoltán

A tökéletes katona

A B-kassza-ügyben érintett Gyulay Endre szeged-csanádi püspök már korábban is kitűnt markáns, egyesek szerint túlontúl sarkított megfogalmazásaival; a nyíltság hiányát semmiképpen sem lehet a szemére vetni. Gyulay Endre, aki saját bevallása szerint előbb katonatisztnek készült, 1953-as pappá szentelése óta szolgálja egyházát. Hosszú utat járt be az egyházi szervezeten és hierarchián belül, míg végül 1987-ben a Vatikán akaratából elnyerte a szeged-csanádi püspöki tisztséget. Három évvel később már ő a püspöki kar elnökhelyettese; e címet csupán a többi egyházi vezetők bizalmából, választás útján lehetett elérni. Az egyházi vezető soha nem csinált titkot nézeteiből. Egy 1998-as HVG-portréban azt sem titkolta el, hogy az egyházat szolgáló zsidó származású papok is könnyen felismerhetők - ha nem is a pszichéjükről, de az orr formájáról és egyéb árulkodó külsőségekről -, ám azt elhárította, hogy eme meglátásai közben bármiféle ellenérzés munkálkodna benne. Ugyanő ugyanezen alkalommal panaszolta el a romák közötti pasztoráció nehézségeit, amit személyes tapasztalatok alapján főleg a fogadókészség hiányának tulajdonított. A közéletben is aktív püspök legutóbb akkor került a középpontba, amikor a szeged-csanádi egyházmegye - állítólag egy építési telek eladásának árán - felvásárolta két elhíresült szervezet, a Lakitelek Alapítvány és a Népfőiskola Alapítvány összesen 170 millió forintos lejárt hiteleit. (Lásd múlt heti számunk Isten, fizesse meg! című írását.)

szerző
Barotányi Zoltán
publikálva
2000/5. (05. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra