Tilos egy közbeszerzést csak azért részekre bontani, hogy ezáltal bizonyos szabályok megkerülhetők legyenek – egyebek mellett e törvényi rendelkezésre hivatkozik az a bejelentő, aki szabálytalannak tartja a geszti Tisza-kastély 2020-ban indult rekonstrukciójának közbeszerzési eljárását. Az akkori ajánlatkérő – az azóta megszűnt Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BSMK) Zrt. – ugyanis egyértelműen megfogalmazta, hogy a kivitelezési munkák, beleértve a tartószerkezeti, épületgépészeti és -villamossági, környezetépítési feladatokat, egységes beruházást képeznek. A rekonstrukció tehát nemcsak a kastélyépület felújítását, hanem környezetének – kastélypark, utak, parkolók – a rendezését is magába foglalja.
Ezek alapján a 2024-ben megindított hét közbeszerzési eljárás tárgya ugyanúgy összefüggő komplex egységet képezhet, mint a rekonstrukció I. üteme. A külön eljárásokra bontással – a bejelentő szerint – az ajánlatkérő jogszerűtlenül járt el. A megjelölt hét közbeszerzési eljárás egybeszámolt becsült értéke messze meghaladja a nettó 300 millió forintos értékhatárt – „szétszedve” viszont minden esetben 300 millió alatt marad. Ez azért lényeges, mert 300 milliós értékhatár alatt lehet meghívásos is a pályázat, míg afölött csak nyílt lehet az eljárás, amelyre bárki jelentkezhet. Valószínűleg éppen ez a lényeg: hogy akárki ne indulhasson a közbeszerzési eljáráson.
A kastély egyre húzódó és az eredetileg becsülthöz képest mára kétszeresére duzzadt bekerülési árú felújítását kormánybiztosként sokáig Lázár János felügyelte, de miniszterként is figyelemmel kíséri a munkálatokat. (Lásd Kétszer annyi idő és költség című keretes írásunkat.)
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
