Bundagyanús közbeszerzési eljárások a geszti kastélyfelújításnál

Egymás között

Belpol

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Tilos egy közbeszerzést csak azért részekre bontani, hogy ezáltal bizonyos szabályok megkerülhetők legyenek – egyebek mellett e törvényi rendelkezésre hivatkozik az a be­jelentő, aki szabálytalannak tartja a geszti Tisza-kastély 2020-ban indult rekonstrukciójának közbeszerzési eljárását. Az akkori ajánlatkérő – az azóta megszűnt Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BSMK) Zrt. – ugyanis egyértelműen megfogalmazta, hogy a kivitelezési munkák, beleértve a tartószerkezeti, épületgépészeti és -villamossági, környezetépítési feladatokat, egységes beruházást képeznek. A rekonstrukció tehát nemcsak a kastély­épület felújítását, hanem környezetének – kastélypark, utak, parkolók – a rendezését is magába foglalja.

Ezek alapján a 2024-ben megindított hét közbeszerzési eljárás tárgya ugyanúgy összefüggő komplex egységet képezhet, mint a rekonstrukció I. üteme. A külön eljárásokra bontással – a bejelentő szerint – az ajánlatkérő jogszerűtlenül járt el. A megjelölt hét közbeszerzési eljárás egybeszámolt becsült értéke messze meghaladja a nettó 300 millió forintos értékhatárt – „szétszedve” viszont minden esetben 300 millió alatt marad. Ez azért lényeges, mert 300 milliós értékhatár alatt lehet meghívásos is a pályázat, míg afölött csak nyílt lehet az eljárás, amelyre bárki jelentkezhet. Valószínűleg éppen ez a lényeg: hogy akárki ne indulhasson a közbeszerzési eljáráson.

A kastély egyre húzódó és az eredetileg becsülthöz képest mára kétszeresére duzzadt bekerülési árú felújítását kormánybiztosként sokáig Lázár János felügyelte, de miniszterként is figyelemmel kíséri a munkálatokat. (Lásd Kétszer annyi idő és költség című keretes írásunkat.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.