Két falu közös csődje Csongrád-Csanádban

Mit csinál a jobb kéz

Belpol

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Ambrózfalva független polgármestere, Dorotovicsné Gulyás Judit nemrég azzal szembesült, hogy sorra kapja a fizetési felszólításokat az önkormányzat a szerződéses partnereitől. Csanádalberti szintén független polgármestere, Csjernyik Zoltán ugyanezt tapasztalta idén januárban.

Ezek szomszédos, nagyjából ötszáz lakosú települések Csongrád-Csanád megyében. A közeli Nagyérrel és legnagyobb szomszédjukkal, az ezerszáz lelkes Pitvarossal együtt 1973-tól közös tanácsi hivataluk volt 1990-ig. A négy település a rendszerváltáskor különvált, a létrejött önkormányzatok azonban idővel ismét együttműködtek különböző formákban. Most is közös hivatalt tart fenn a négy önkormányzat, egy jegyző irányításával. Ambrózfalva és Csanádalberti pénzügyeit ugyanaz a hivatali dolgozó intézte.

Dorotovicsné Gulyás Judit polgármester tájékozódott a banknál, és arra jutott, hogy az ambrózfalvi önkormányzat számlái között többször is olyan utalás történt, amelyekre nem adott utasítást senki. Ugyanígy Csanádalberti főszámlájára is került pénz ambrózfalvi számláról. Dorotovicsné – aki korábban szintén pénzügyes volt – betekintést kért és kapott Csanádalberti könyvelésébe. Kiderült, hogy Csanádalbertiről is vándorolt pénz ambrózfalvi számlára engedély, utasítás nélkül. Az utolsó mozzanat azonban az volt, hogy Ambrózfalva valamennyi számlája leürült, a pénz Csanádalbertire vándorolt, és már ott sincs meg.

A képviselő-testületek könyvvizsgáló szakértőket bíztak meg márciusban azzal, derítsék ki, mi történt, majd feljelentést tettek hűtlen kezelés gyanújával a rendőrségen. Emiatt a szakértők lezárták a vizsgálatot, mondván, úgyis az számít majd, amit a nyomozás megállapít.

Így foglalta össze Csjernyik Zoltán, Csanád­alberti polgármestere és Sarkadi Péter jegyző az eddigieket egy hivatalos levélben, amelyet a helyi sajtónak küldtek. A Promenad24.hu korábban 60 millió forintos hiányról írt, a Délmagyarország arról, hogy 43 millió forint tűnt el Ambrózfalva számlájáról.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)