2002 ősze óta, amikor hét évre frekvenciaengedélyt kapott, legválságosabb heteit éli a Tilos: a karácsonykor kicsusszant idióta mondat első hallásra keresztényeket fenyeget, valójában azonban csak a rádiót sodorja veszélybe, és a szólásszabadság híveinek árt a legjobban.Dörzsölhetik kezüket a Jobbik vezetői: politikai pr-akciójuk fényesen bevált. Közterekre állított fakeresztjeiknek a karácsonyi hagyományhoz ugyan semmi köze, akciójuk azonban egy csapásra országosan ismertté tette pártjukat, melynek neve implicite a "roszszabbság" bélyegét ragasztja mindenkire, aki hozzájuk képest másként gondolkodik. A keresztállítás gesztusához hasonló, otromba hangnemben beszéltek a témáról a Tilos Rádió egyik műsorában, ugyanabban, ahol aztán karácsony este elhangzott az a bizonyos szörnyű mondat.
Büntetés, megbocsátás
Keresztből tűzifát. Jézus Krisztus fattyú. Keresztények kiirtása. Mindez két hét alatt: tökéletesen elég ahhoz, hogy össztüzet provokáljon a Tilos ellen, s egyúttal bizonyítékul szolgáljon annak a paranoiának, hogy íme, a szocialista-liberális koalíció kormányozta Magyarországon némelyek keresztényeket üldöznek. E gondolati körbe érve pedig hiába minden.
Hiába a rádiós közösség tisztességes reagálása (azonnal, élőszóban és írott nyilatkozatban fejezték ki sajnálatukat a Biciklis Században elhangzott kijelentés miatt, Barangót kizárták, a műsort felfüggesztették). Hiába a fogadkozás, hogy kivetik maguk közül "a féltett értékeink ellen súlyosan vétkezőket". A Tilos betiltását követelők számára ez nem elég. S mivel komolyan akarják venni a keresztényirtás abszurd vágyát, egy laza vállrándítással el is intézhetik azt, hogy a Tilos Rádió deklaráltan "elkötelezett harcosa az emberi és szólásszabadságnak, olyan értékek mellett tör lándzsát, mint a szolidaritás, tolerancia, a másságok elfogadása, küzd a társadalmi igazságtalanságok, a kirekesztés, a rasszizmus és a gyűlölködés ellen." Na és, mondhatják erre, mi a garancia arra, hogy ilyesmi ne fordulhasson még egyszer elő? Semmi, csak az, ha betiltatjuk.
"Olyan helyzetben van ma a magyar társadalom, hogy az építő típusú emberekre és nem a rombolókra van szükség. Az ilyen gyűlölködő hang folyamatos jelenléte nem építi, hanem rombolja a társadalmat. Ha az ilyen, egészen durva megnyilatkozásokat elviseljük egy konkrét társadalmi csoport ellen, akkor etnikai csoportok, vallási csoportok, mindenki jöhet, nincs védettség" - nyilatkozta a Narancsnak Harrach Péter fideszes képviselő, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke. Az MKDSZ, miként Harrach képviselőtársa, Soltész Miklós a Tilos épülete előtti, múlt heti sajtótájékoztatón bejelentette, beadványnyal fordult az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT), és büntetőfeljelentést tett közösség elleni izgatás miatt.
Harrach Péter nem érez "változási szándékot" a Tilos által megtett intézkedésekben, mert ezek nem az első, hanem csak a harmadik, felháborodást kiváltó megnyilatkozás után történtek: "Úgy érzem, a Tilos Rádió munkatársai nem egy egyértelmű, meggyőződésből fakadó elhatárolódást tettek, hanem a létükért küzdenek." Túl azon, hogy a Tilos műsoraiban folyamatosan érzékelt "rosszindulatú bírálat" mérgezi a társadalmat, a képviselő szerint a rádió megsértette saját műsor-szolgáltatási szerződését, a médiatörvényt és az alkotmányt is.
Közbevetésemre, hogy - már csak a keresztényi szeretet jegyében is - illene elfogadni a bűnös bocsánatkérését, Harrach Péter elismerte, hogy a gyűlölettel szemben nem az ellengyűlölet a leghatékonyabb eszköz, hanem a szelídség - szinte irigyli is Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek megnyilatkozását, aki azt mondta, imádkozik ezért a fiatalemberért -, de ez esetben, meggyőződése szerint "társadalmi szempontból" kell korrigálni a problémát: "Létezik megbocsátás, de van elégtétel is. Én nem szavaztam meg a gyűlöletbeszédről szóló törvényt. Nem értek egyet a kemény büntetéssel egy ilyen megnyilatkozásért. Nem kívánom, hogy ezt a fiatalembert megbüntessék. Ilyen értelemben teljes a bocsánat. De a társadalomból az ilyen jelenségeket ki kell szorítani."
Szankciók
A Tilosra zúduló politikai össztűz (lásd Reakciók című keretes anyagunkat) mindenesetre cselekvésre sarkallta a köztársaság némely hatóságát is.
A IX. kerületi ügyészség (e kerületben működik a rádió) közösség elleni izgatás gyanúja miatt rendelt el nyomozást a december 24-i műsor miatt. Ha a feljelentés nem a rendőrségre, hanem az ügyészségre érkezik, nyomozó hatóság lévén az vizsgálja, hogy megvalósult-e a bűncselekményi tényállás, fennáll-e a vádemelés lehetősége. Közösség elleni izgatásért három év a maximum az érvényben lévő törvény szerint - a parlament által nemrég elfogadott, de egyelőre alkotmánybírósági tesztre váró szabályozás valamivel szigorúbb, behozza a becsmérlés, illetve az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás tényállását is. Barangó esetét nyilvánvalóan csak az érvényes törvény alapján lehet megítélni. Kétséges, hogy kijelentése tekinthető-e közösség elleni izgatásnak, hiszen bármilyen szörnyű is, amit mondott, senkit nem szólít fel semmire. Az ügyészségnek azt is vizsgálnia kell, hogy szavai alkalmasak-e a köznyugalom megzavarására, illetve hogy sérültek-e miattuk konkrét, egyéni jogok.
A Tilos botránya után múlt szerdán és csütörtökön összeült az Országos Rádió és Televízió Testület is, hogy döntsön a rádió megbüntetéséről. A döntéshozó testületet Hajdu István elnök és négy tag alkotja: Erdős Zsuzsa a Fidesz, Ladvánszky György az MSZP, Tímár János az SZDSZ, Wéber János az MDF delegáltja. Az ülés elején Hajdu az ORTT-iroda előterjesztésével összhangban kijelentette: nem lát jogi alapot a műsor-szolgáltatási szerződés azonnali felmondására, de igen súlyosnak nevezte a vétséget, s ezért visszatartó erejű szankciót javasolt.
Wéber a Narancsnak elmondta: a legutóbbi fejlemények fényében sajnálja, hogy támogatta a Tilos frekvenciakérelmét (Hét bő eszendő, Magyar Narancs, 2002. október 3.). Annak idején úgy vélte, többféle színfolt is megfér a "kerítésen belül", de azóta úgy látja, hogy sem a Pannon, sem a Tilos Rádió műsorfolyama, felfogása nem tud beilleszkedni a kívánatos médiarendszerbe. A Pannonra megrendítő mértékű pénzbírságokat szabtak ki a médiatörvény megsértése miatt. Wéber János szintén a médiatörvény megsértése miatt javasolta az ORTT-nek a Tilos műsor-szolgáltatási szerződésének azonnali felmondását: "Csak ezt tartom alkalmasnak a hasonló esetek előfordulásának megakadályozására. Nekünk arról kell gondoskodnunk, hogy ilyesmi ne következhessen be."
Wéber János és Erdős Zsuzsa azonnali szerződésbontásra vonatkozó indítványát csak ők ketten támogatták. Szintén két szavazatot kapott, Hajdu Istvántól és Ladvánszky Györgytől az ORTT irodája által kidolgozott javaslat, amely egyrészt írásbeli (értelemszerűen: utolsó) figyelmeztetésben és 30 napos felfüggesztésben részesítette volna a Tilost a médiatörvény 3. paragrafusa 3., illetve 5. paragrafusa 1. bekezdésének megsértése miatt. Előbbi szerint "a műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére", utóbbi szerint "a vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni". Tímár János javaslatát, hogy a médiatörvény 3. paragrafus 3. bekezdésének súlyos megsértése miatt 24 órára függesszék fel a rádió működését, saját magán kívül más nem támogatta. Nem kapott többséget a szocialista oldal köztes javaslata sem, mely az utolsó figyelmeztetés mellett 30 helyett 16 napos felfüggesztést rendelt volna el.
Érvényes határozat nélkül álltak fel tehát az asztaltól, ahová azonban bármikor, akár e héten is visszaülhetnek, ha bármelyikük új vagy egy ismételten elővett régi javaslattal áll elő. Arra ugyanis mindegyikük ügyelt, hogy nemleges álláspontját mindig tartózkodással fejezze ki. Ez azért fontos, mert így nem állhatott elő olyan helyzet, hogy a testület megállapítja: nem történt törvénysértés (hiszen ha a javaslatok bármelyikét nemleges szavazatokkal elvetve érvényes határozatot hoznak, akkor egyúttal a törvénysértés megtörténtének megállapítása is elmarad).
A Narancs kérdésére, hogy miért nem támogatta a 16 napos szilenciumot tartalmazó javaslatot, ami pedig az ügy lezárását jelenthette volna, Tímár János azzal érvelt, hogy már a 24 óra is nagyon szigorú szankció (a legsúlyosabb - lenne - az ORTT történetében), megfelelően szolgálná a későbbi törvénysértések megelőzésének megkísérlését, és figyelembe veszi a rádió önkorrekciós szándékát. Az ORTT nem büntető hatóság. Ha most kiszabnak két hetet, akkor elindulnak afelé, hogy máskor mást is ugyanekkora felfüggesztéssel sújtsanak, ami egy kereskedelmi adó esetében akár a bukást is jelentheti. Tímár János szerint a médiatörvény megsértésének kimondásával együtt járó 24 órás adástilalom - azaz a szólásszabadság alkotmányos jogától való ideiglenes megfosztás - arányban áll a vétség súlyával, jelzi, hogy a Tilos átlépett egy határon, amit ha még egyszer megtesz, valóban vége. Egyébként úgy véli, hogy éppenséggel a testület két ellenzéki delegáltja is elfogadhatta volna az elnök kompromisszumos javaslatát, de ők nem akartak engedni az azonnali betiltásból.
Miközben a Kultiplex elé gyűlt ezrek önmagukat hergelik, a Tilos Rádió két kuratóriumi tagjával, Csabai Gáborral és Vályi Gáborral arról beszélgetünk, hogy a döntés nélküli, bizonytalan helyzet senkinek se jó, csak az indulatokat forralja.
A rádió jövője
Mindketten ismételten megerősítik, hogy ami karácsonykor elhangzott, az elfogadhatatlan. "Komolyan, szomorú lennék, ha nem kapnánk büntetést. Megtört szívvel, de el kell viselnünk, ha pénzbírságra vagy bizonyos ideig tartó pauzára ítélnek. Ha ezt most megúsznánk, az éppoly igazságtalan lenne, mint ha betiltanának" - mondja Csabai Gábor, aki szerint e gyalázatos eset egyetlen haszna, hogy eljutottunk a közélet nullpontjához, s ha a Tilost elmeszelik, akkor be lesz jelölve a tűrési határ - mindenki más számára is. "Egy utolsó figyelmeztetés, egy állj, vagy lövök! önmagában nem tűnik vészesnek, de egy ilyen szabadszájú, nyitott, csak élő műsorokat sugárzó rádió számára mégis életveszélyes, mert hibázni nagyon könnyű. Egy - ha nem is ehhez hasonló - ostoba vagy bántó mondatba könnyű beleszaladni, amit eddig valahogy helyre tudtunk tenni, de egy utolsó figyelmeztetés után ez már nem megy, és mostantól kezdve jó darabig fokozott figyelemnek leszünk kitéve."
Csabai Gábor szerint december előtt nem volt különösebb probléma a korábbi Türelmi Zóna utódaként indult Biciklis Századdal, ahol Barangó először vendégként szerepelt, aztán ott ragadt. Annak eldöntésében, hogy ki milyen műsorokkal kerülhet be a napi 24 órás programfolyamba, a rádió tagságából verbuválódott csoport segíti a kurátorokat. Nekik mostantól fogva még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a kiválasztásra és az elhangzott műsorok monitorozására. Karácsony óta azon gondolkoznak, miként valósítható meg a folyamatos kockázatot rejtő, központilag nem szerkesztett, élő adás kontrollja.
"Bonyolult probléma ez, hiszen a Tilos Rádió egyik alapelve, hogy bárki, aki akár az utcáról bejőve, akár ismerősként vagy betelefonálóként meghíva beválik, az maradhat - mondja Vályi Gábor. - Arra épült a rádió működése, hogy itt józan, épeszű emberek szerepelnek, de ha valakinek épp rossz napja van, vagy adás közben hülyeségeket kezd beszélni, a társai leállítják. De most már nem tudom, milyen módszerrel lehetne megelőzni, hogy az itt ingyen dolgozó, szabadszájú nem médiaprofik rálépjenek a médiatörvényben lévő rengeteg aknára, könnyen megsérthető szabályra. Az egyik út egyfajta professzionalizálódás lehet, hogy kigyomláljuk, aki nem képes a médiatörvény megértésére és betartására. Kialakítunk egy szabályrendszert, ami azonban valahol visszavesz a szólás szabadságából. Ez után az eset után az emberek biztos óvatosabban fognak fogalmazni, és abszolút kivánatos is, hogy ez az eset ne ismétlődhessen meg, viszont ettől meg pont azt az élét veszítheti el a Tilos, amitől sokkal szabadabb médium volt a kereskedelmi rádióknál. A másik út az lehet, ha megpróbálunk hatni a rádiózással kapcsolatos szabályozásra: megpróbáljuk megértetni, hogy az ilyen, marginális réteget elérő közösségi rádiók inkább azokhoz a szabad tárfelületet kínáló és csak utólagos kontrollal működő internetes szolgáltatókhoz hasonlítanak, ahol az egyes lapok tartalmáért azok készítője felelős."
Ha a Tilos túléli is ezt a rémtörténetet, anyagilag nehéz helyzetbe kerülhet. Nem elsősorban a pénzbüntetés eshetősége miatt, hanem inkább azért, mert ezek után mindenki bajt hozhat saját fejére, ha támogatja. Már előjött, hogy 2003-ban 2,9 millió Ft-hoz jutottak általános üzemeltetési költségek, 2,7 millióhoz pedig technikai háttér kialakítása jogcímén - e közpénzeket nem a kormány vagy a főváros adta, hanem szabályos pályázat útján nyerték el az ORTT-től, amelynek törvényes kötelessége, hogy a kereskedelmi rádióktól beszedett pénz töredékével segítse a nonprofit és közszolgálati rádiók tevékenységét.
"Sokan, akik soha nem hallgatták és a jövőben sem fogják hallgatni a Tilost, a botrány miatt egyetlen műsor egyetlen mondatával azonosítják, amitől el is határolódtunk. Azon kell dolgoznunk, hogy tudatosítsuk az emberekben, hogy ez a rádió pont az ilyen dolgok ellen emelt hangot, mindenféle gyűlölet, társadalmi kirekesztés, igazságtalanság ellen, és egy csomó ügyben pozitív, társadalmilag hasznos munkát végez" - mondja Vályi Gábor, olyan műsoraikra utalva, mint a Vakok Napja alkalmából sugárzott program, a kortárs irodalmat az elektronikus zenével vegyítő Irodalmi Lépegető vagy a hajléktalanok megsegítésére szervezett akcióik.
Nem lesz könnyű dolguk.
Szőnyei Tamás
Reakciók
A Tilos keresztállításról szóló adását (december 9.) a jobboldal vezércikkírói által gerjesztett műfelháborodás, a "vallásgyalázás" fertelmes bűnéért viselt felelősség minél nagyobb kiterjesztését célzó hadművelet két gyöngyszemét Lovas és Bayer produkálta a Magyar Nemzet december 23-i számában. Előbbi minden "balliberális" médiumra, utóbbi az úgynevezett ezekre (a hazai zsidóságnak a "tisztességes zsidó magyarokon" kívüli részére) terjesztette ki a felelősséget a Tilosból áradó "megfellebbezhetetlennek hitt aljasságokért". Miután másnap, 24-én este elhangzott Barangó hiszteroid önvallomása, a magyar jobboldal véleményformálói úgy döntöttek, hogy a 2002 áprilisa óta eltelt hónapok idült mártírkodása, "szólásszabadság-féltő" rinyálása után a társadalom úgynevezett többsége nevében végre támadásba lendülnek. Két újabb cikkben (B. Zs.: Elég volt!, Magyar Nemzet, 2003. december 27., L. I.: Dzsihád a kereszténység ellen, Magyar Nemzet, 2003. december 29.) különböző szempontok alapján kiválasztott médiumok betiltását követelték, vagy egy Marxtól és Engelstől Kornis Mihályon, Kertész Ákoson és Hermann Nitschen át Barangóig vezetett magyar- és keresztényellenes összeesküvés, vagy egy jól körülhatárolható kisebbség által irányított "keresztényellenes dzsihád" ürügyén. Rámutattak a küzdelem tétjére, és arra is, hol kell az ellenséget keresni. Bayer december 23-án addig fogadkozott a Magyar Nemzet véleményoldalán, hogy ellenáll az antiszemitizmus kísértésének, amíg be nem ismerte: nem antiszemitának lenni "intellektuális kihívás lett mára. Napi harc. Szellemi küzdelem."
A jobboldal pártjai kisvártatva követték őket. A Fidesz médiapolitikusa, Szalai Annamária december 23-án, tehát a szenteste történtek előtt kijelentette a Magyar Nemzetben, hogy "erős médiahatóságra lenne szükség, amely most súlyos kötbérrel vagy a műsor-szolgáltatási jogosultság felfüggesztésével büntetné meg a Tilos Rádiót". 25-én a Jobbik lépett akcióba, "az ORTT a közérdekre való tekintettel azonnali hatállyal bontsa fel az adó műsor-szolgáltatási szerződését, és helyette biztosítson lehetőséget keresztény szellemiségű, nem nyereségérdekelt adó beindítására". Nyomatékképpen azt is közölték, hogy "pártunk a karácsonyi ünnepek után megteszi a szükséges büntető- és médiajogi lépéseket". A Fidesz nem maradhatott le a Révai elvtárs szerepét egyre hitelesebben alakító konkurensei mögött. A Btk. gyűlöletbeszéd-ügyi szigorítását a szólásszabadságra hivatkozva elutasító párt országos elnökségének 26-i közleménye így fogalmazott: "Magyarországon nem működhet egy olyan rádió..., amely folyamatosan megsérti vallásos emberek millióit." December 27-én az ORTT egykori fideszes elnöke a Magyar Nemzetben magyarázkodni volt kénytelen amiatt, hogy a Tilos az ő elnöksége idején kapott ismét frekvenciát. A többek között a Kondor Katalin melletti novemberi tüntetést is megszervező Honfoglalás 2000 Egyesület december 27-i, az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: "Keresztény tagsága saját magára nézve életveszélyes fenyegetésnek tekinti az elhangzottakat", ezért "megelőzendő egy nemkívánatos cselekményt a Fővárosi Főügyészséghez és a IX. kerületi rendőrkapitánysághoz fordult bejelentésével".
Másnap a valamiért még mindig létező KDNP nevében Latorcai János választmányi elnök és Rubovszky György pártfőügyész fantasztikus elemekben kevésbé gazdag, de hasonló végkicsengésű nyilatkozatot tett: "az ilyen gondolatok hirdetőinek és az azok részére fórumot biztosító intézményeknek nincs helye a hazai közéletben, a közgondolkodás formálásában". Ugyanakkor az MDF büntetőeljárást kezdeményezett a legfőbb ügyésznél, mert mint Herényi Károly az MTI-nek elmondta, pártja "elkötelezett híve a sajtó- és szólásszabadságnak, azonban ez a kijelentés annak határain túlment". A Fidesz kulturális tagozata egy napra rá Medgyessy Pétert szólította fel, hogy tegyen lépéseket Tilos-ügyben, mert "nem megengedhető, hogy visszaélve a szólásszabadság adta lehetőségekkel, Demszky Gábor kedvenc rádiója viszályt szítson jóérzésű emberek, politikai csoportok vagy vallási felekezetek között".
A felháborodást kiváltó megnyilvánulást ízléstelennek, botrányosnak és szakmailag elfogadhatatlannak nevezte Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa, megengedhetetlennek Gusztos Péter, az SZDSZ képviselője, aki szerint azonban a rádió dicséretes és példamutató módon viszonyult ehhez. Gusztos eltúlzottnak és álságosnak nevezte a Tilos betiltásának követelését. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége szerint a Tilos munkatársa visszaélt ugyan a sajtószabadsággal, de a MÚOSZ túlzásnak tartaná a rádió megszüntetését.
Az MKDSZ január 6-i közleménye szerint viszont "a médiahatóság gyengeségét mutatja, hogy a karácsonykor történtek ellenére továbbra is működhet a Tilos Rádió", Balogh László MDF-es politikus 9-én azon véleményének adott hangot, miszerint "a Tilos Rádió által sugárzott műsoroknak nincs helye a magyar médiapiacon", majd megköszönte "a történelmi egyházak egy részének, hogy felemelték szavukat", és kijelentette: "szeretné, ha >>a történelmi egyházak mindegyikeBalogh szavai természetesen a Mazsihisz elhatárolódását hiányolták, hiszen a katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői 6-i közleményükben már megkezdték a sötétben bujkáló felelősök felkutatását: "A keresztényeket/keresztyéneket, jelképeiket és egyházaikat ért sorozatos támadások alapján a társadalom minden tagjának, különösen pedig a vezetőknek el kell gondolkodniuk arról, vajon milyen célt szolgál a Tilos Rádió hangneme és a hozzá hasonló megnyilvánulások?" Erdő Péter prímás még 2003 utolsó napjaiban Barangó lelki üdvéért elmondandó imákra buzdította a híveket (a tüntetés résztvevői közül valószínűleg kevesen szívlelhették meg tanácsát); a rádió elhallgattatásáért indított és vasárnapra kiteljesedett mozgalmat a klérus részéről Gyulai Endre karolta fel, aki már a Jobbik keresztállítását is támogatta, ám "más irányú elfoglaltságai" megmentették az eseményeken történő személyes részvétel kockázatától. Mindenesetre a Balkántól északra kuriózum, hogy antiszemita provokációba torkolló tüntetést püspöki áldással rendezzenek.
- gavra -
A tüntetés
Helyes kis antiszemita akcióvá fajult vasárnap az Orbán Viktor mozgalmához tartozó Rákosmenti Polgári Körök által szervezett, püspöki áldással tartott Tilos Rádió elleni demonstráció a Kultiplex előtt. A híveit heteken át harckészültségben tartó jobboldal most viszont meglepve áll az események végkimenetele előtt, pedig a december közepe óta tartó, távolról sem csak az ún. szélsőséges szervezetek által gerjesztett hisztéria logikus következménye mindaz, ami történt.
A szokásos díszletek között, az unalomig ismert főszereplők és mezei hadak közreműködésével beérett a Tilos ürügyén december közepe óta tartó jobboldali hecckampány gyümölcse; lincshangulatban végződött a polgári körök által szervezett, Lovas István, Melocco Miklós, Döbrentei Kornél fellépésével nyomatékosított tüntetés. Kiderült: a szelíd, de határozott magyarkeresztények egy része akár fizikai erőszakkal is kész megtorolni a nemes lelkén egy harcos kisebbség (a "Sátán népe", az "Egyiptomból is elfutott hazátlanok", hogy két helyszíni klasszikust idézzünk) által ejtett sebet. A megmozdulás legfőbb ösztönzője, Bayer Zsolt, aki közel egy hónapja követeli a Tilos elleni tevőleges fellépést, ezúttal is otthon maradt; a 2002. július 4-i hídlezárás és a tavaly májusi kendertüntetés után harmadszor hagyta cserben az általa (is) felhúzott polgárokat. Ugyanezt tette kenyéradója, a Magyar Nemzet is, mely - miután helyt adott Lovas István és Bayer Zsolt témával foglalkozó dolgozatainak - hétfőn elképesztő cinizmussal bélyegezte antiszemita uszításnak a zászlóégetést (az aggasztóan elharapódzó, a polgári körök tüntetésére néhány hónapja még nem jellemző fizikai agresszióról persze szót sem ejtve).
A tüntetés szervezettség látszatát keltő (érdektelen) részének abszolválása után a Lovas István nullatolerancia-programján fellelkesült (és azt szó szerint értelmező) szabadságharcosok a Kultiplex elé állított rendőrségi korlátokat kezdték szétkapni szakszerűen, majd egy fiatal, szép szál vadbarom haverjaival meggyújtott egy izraeli zászlót, míg egy krisztusi lelkülettel megáldott, körülbelül száztíz kilós hazafi halált megvető bátorsággal nekiesett az MTI harmadakkora fotóriporternője fényképezőgépének. A tojással dobált Kultiplex, a zászlóégetés, az MTI-s kolléga inzultálása nem a békés polgári körös demonstrációt saját céljaira felhasználó néhány aljas provokátor magánakciója, hanem a Magyar Nemzet kolumnistái, az összes említést érdemlő jobboldali párt (a Fidesz, az MDF, a Jobbik, a KDNP, a MIÉP és az MKDSZ), valamint a katolikus, református és evangélikus egyházi vezetés által keltett hisztéria teljesen logikus lecsapódása volt, és nem rajtuk múlt, hogy vasárnap nem folyt vér a Kinizsi utcában.
Barangó önmaga által megtagadott és a Tilos által elítélt beszólása után az összes említett szervezet elérkezettnek látta az időt, hogy megtegye a következő lépést régóta dédelgetett álma, az úgynevezett médiaegyensúly felé. Az eszközeik láthatóan megvannak hozzá.
- gg -
