"Nem akarok ezzel foglalkozni. Tehát én azt gondolom, a tények magukért beszélnek. Nekem nagy rutinom van ebben, szerintem az újkori magyar demokrácia legtöbbet vizsgált embere vagyok, hol ilyen bizottságok elé rángattak, hol amolyan bizottságok vizslattak, most eggyel több. Én csak azt tudom mondani, hogy az adóhivatal, ha dolgozni akar, akkor dolgozzon, hajrá APEH, jöjjenek, állok a vizsgálatok elébe" - nyilatkozta október 29-én a HírTv-nek adott interjújában Orbán Viktor annak okán, hogy az APEH pár hete több politikusnál vizsgálatot kezdeményezett.
A közvélemény Szíjjártó Péter Fidesz-szóvivő október 25-i sajtótájékoztatóján szerzett tudomást az ellenzéki politikusokat érintő adóellenőrzésekről. A bejelentés óta nyilatkozatháború zajlik: míg a szocialisták azt sugallják, hogy Orbánék csak mosakodnak, és politikai tőkét kovácsolnak az ügyből, a Fidesz vezetői boszorkányüldözést emlegetnek. Az APEH igyekszik szakmai érvekkel alátámasztani az ellenőrzés jogosultságát, ám a különféle állításokból nehéz érdemi információt kihámozni, a rendelkezésre álló
tények alapján lehetetlen
igazságot tenni. A szocialisták szerint a fideszesek csúsztatnak, amikor azt hangsúlyozzák, hogy a PM felügyelete alá tartozó APEH megrendelésre "szállt rá" a jobboldali pártelnökre. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője azonnal ellenőrzést kért maga ellen, majd jelezte, hogy a szocialisták sem élveznek immunitást: jelenleg húsz képviselőjüknél kutakodik az adóhivatal. A koalíciós partner viszont távolságtartással kezeli az esetet. Gulyás József, az SZDSZ országos tanácsának elnöke a Népszabadságnak azt mondta, hogy pártjában döbbenetet váltott ki az ügy. "Kellemetlen emlékeink vannak abból az időszakból, amikor Simicska Lajos vezette az APEH-et, rossz üzenete van egy ilyen vizsgálatnak" - mondta a Narancsnak egy liberális forrásunk. (1999-ben a Deutsch-Für Tamás sportminiszter által felfüggesztett Kovács Attila MLSZ-elnöknél jelentkeztek az adórendőrök, de a Horn Gyula villáját építő cég is a hivatal célkeresztjébe került. A legendás Fidesz-közeli cégek Kaya Ibrahim-i felvásárlásának részleteit nyilvánosságra hozó lapokat - Népszabadság, Világgazdaság - sem kerülte el az adóhivatali revízió. Az ezredfordulón több tisztségviselőt is eltávolítottak az APEH-től, állítólag azért, mert ellenálltak a politikai nyomásnak.) Időközben kiderült, hogy Orbán és Kubatov Gábor pártigazgató mellett az ugyancsak fideszes Pesti Imre, Horváth Zsolt és Kupper András is fennakadt a hivatal szűrőjén, sőt Katona Kálmánt (MDF) is beidézték az adóellenőrök. Bár a demokrata fórum képviselője nem ágált különösebben a vizsgálat ellen, Dávid Ibolya pártelnök azonmód garanciákat kért arra, hogy az APEH ugyanolyan eréllyel járjon el a kormánypártiakkal, mint az ellenzékiekkel szemben. Ez részben utalás arra a kormányszóvivői bejelentésre, mely szerint a miniszterelnököt az elmúlt években kétszer is ellenőrizték - a felesége 2005-ben állt a revizorok elé -, ám semmilyen szabálytalanságot nem találtak, sőt Gyurcsánynál két éve 45 ezer forintos többletet állapítottak meg. A kormánytagok - köztük Veres János pénzügyminiszter - tavaly kértek maguk ellen vizsgálatot, de az APEH náluk is mindent rendben talált.
A jelenlegi törvények szerint a pénzügyminiszternek jogában áll felülről beavatkozni a rendszerbe, vizsgálatot rendelhet el. "Nem tartom jó ötletnek az adott passzus megsemmisítését, nemzetbiztonsági szempontból jó, ha a mindenkori tárcavezetőnek van egy ilyen jogosítványa" - mondta lapunknak Varga Mihály, az Orbán-kabinet minisztere. Az ellenzéki politikusok szerint egyébként gyanúsan szoros a kapcsolat a szaktárca vezetője és Szikora János APEH-vezér között. A parlamentben felvetették, hogy Szikora éppen akkor volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei APEH-igazgatóság vezető munkatársa, amikor az adóhatóság felmentéssel záruló vizsgálatot folytatott a miniszter egykori cége, a Bogát-Ferr Kft. áfa-visszatérítési ügyében. Veres
visszautasította a vádakat,
miként azt is hangsúlyozta, hogy soha nem adott utasítást az APEH-nek vizsgálat folytatására (a Magyar Hírlap november 15-i számában azt állította, hogy a pénzügyminiszter 70 ellenzéki politikus ellen kért ellenőrzést).
"Természetesen igénybe vesszük a számítógépek segítségét, ám csak akkor oldjuk fel a személyazonosságot, ha valami problémát észlelünk. Egy ügy hét-nyolc emberen is keresztülmegy, látjuk, ha valaki a kódjával bejelentkezik a programba: ha tényleg politikai megrendelésre indult a vizsgálat, már rég kiszivárgott volna" - tudtuk meg egy neve elhallgatását kérő APEH-szakembertől. A rendszer rendkívül bürokratikus és hierarchikus: ahhoz, hogy elinduljon egy vizsgálat, a pénzügyi tárca vezetőjének rá kell szólnia a hivatal elnökére, aki utasítja a regionális igazgatóságot, ahol átszólnak a magánszemélyek ellenőrzési osztályára, majd addig kell formálgatni a kiválasztási paramétereket, amíg a gép ki nem dobja a célba vett delikvenst - egy ilyen beavatkozásnak ráadásul nyoma marad. A lapunknak nyilatkozó szakember nem tartja teljesen kizártnak, hogy ez megtörténhet, ám biztos benne, hogy a hivatalban botrányt keltene a beavatkozás, a tisztviselők pedig féltik az állásukat.
Miközben javában megy a politikai adok-kapok, még az sem tisztázott, hogy miféle vizsgálatokról van szó. Bakonyi Ágnes, az adóhivatal szóvivője október 26-án azt állította, Orbánék egyszerű személyi jövedelemadó (szja) vizsgálatot kaptak, és nem biztos, hogy vagyongyarapodás-ellenőrzés lesz belőle. Ezt Szijjártó rögtön cáfolta, mondván, a pártelnöknek küldött anyag tartalmaz egy olyan kérdéssort, amely az elmúlt öt évben szerzett műtárgyak, ingatlanok felől érdeklődik. A lapunk által megkeresett adóügyi szakemberek szerint ez vagyonosodásvizsgálatra utal: egyszerű adategyeztetésnél nem kérdeznek rá ennyi mindenre, a célvizsgálatoknál konkrét ügyeket (pl. áfa-visszaigénylések) lőnek be, a 3-5 évet felölelő átfogó vizsgálatok pedig inkább a cégeket, és nem a magánszemélyeket érintik. Ellentmondásos az az APEH-nyilatkozat is, mely szerint a delikvenseket a számítógép véletlenszerűen dobta ki. Egy tavalyi módosítás ugyanis törölte az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényből azt a passzust, amely előírta, hogy az adózók utólagos ellenőrzéseinek legalább öt százalékát számítógépes program alkalmazásával, véletlenszerűen kell kiválasztani.
Egyébként a hatályos jogszabályok szerint a kötelező - az adófizetők mindegyikét érintő - vizsgálatokon túl az állami adóhatóság az elnök által évenként közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi az ellenőrzési tevékenységét. Márpedig a 2007-es elnöki útmutatás - összhangban a miniszterelnök tavalyi bejelentésével, amely 10 ezer vizsgálatot helyezett kilátásba - határozottan leszögezi: idén kitüntetett szerepet kell biztosítani a vagyongyarapodási vizsgálatoknak. Az ellenőrzéseket nem véletlenszerűen végzik, az irányelvek pontosan meghatározzák a kiválasztás szempontjait. Mindenképpen számíthatnak a revizorok megjelenésére azok, akik az elmúlt öt évben nagyobb értékű ingatlant, autót vettek, nagy összegű életbiztosítást kötöttek, akik a cégüknél minimálbérre vannak bejelentve, vállalkozásuk hosszú évek óta veszteséges, vagy akik a tagi kölcsönnel manipulálnak. Idén az APEH-hez kerültek az illetékek kiszabásával, behajtásával összefüggő feladatok, illetve a munkaügyi adatbázis, ami megkönnyíti az ellenőrök munkáját. Egy névtelen bejelentés is alapot adhat a vizsgálathoz, de a bankok adatszolgáltatásainak köszönhetően igen hamar tudomást szereznek a gyanús pénzmozgásokról is.
A regionális igazgatóságokon tevékenykedő kiválasztási osztályok központilag megadott paraméterek szerint kutakodnak az adatbázisokban (részletesen lásd: Alku nincs, Magyar Narancs, 2007. július 12.). Bár a revizorok - mivel a vizsgálatok sokba kerülnek - főleg a nagyhalakra utaznak, az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy apró ügyeken is fennakadtak. "Szja-ellenőrzésre hívtak be, de már a postázott dokumentációban kiemelt szempontként tüntették fel a vagyonosodásom vizsgálatát. Utólag kiderült, a lakáshitel-törlesztésem szúrt szemet nekik, úgy gondolták, a banki havi befizetés nincs összhangban a jövedelmemmel" - mondta lapunknak egy ellenőrzésen átesett cégvezető.
A legfontosabb kérdésre - hogy mi indította el az említett politikusokkal szembeni vizsgálatokat - még mindig nincs egyértelmű válasz. Mivel adótitokról van szó, amíg nem lesz nyilvános a politikusok szja-bevallása, csak a vagyonnyilatkozatokból vonhatunk le megalapozatlan következtetéseket. Orbán Viktor 2006. december 30-án Felcsúton öt darab, összesen 5 ezer négyzetméternyi belterületi telket vásárolt, melyeket ingyenes használatba adott egy helyi alapítványnak. Kalkulációink szerint (melyet az ingatlan.com adatbázisban található 9 hirdetmény alapján végeztünk) a szóban forgó terület forgalmi értéke elérheti a 20-25 millió forintot is. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Orbán ennyiért vásárolta, de
az ügylet felkelthette
az illetékhivatal, az APEH érdeklődését - már csak azért is, mert a pártelnöki és képviselői jövedelme tavaly bruttó 11,2 millió körül volt, melyhez hozzájön 1,3 milliónyi költségtérítési átalány. A Fidesz vezetője 2005-ös vagyonnyilatkozatában azt írta, hogy a XII. kerületi, feleségével közösen tulajdonolt ház felújítása és kibővítése idén fejeződik be. A 2002-ben vásárolt ingatlant terhelő húszmilliós jelzáloghitelt még mindig törleszti a család, ráadásul Felcsúton is építkeztek.
Kubatov Gábor esetében talán a képviselő 2,25 milliós biztosítása, tízmillió feletti megtakarítása, a takarékban lévő 9200 eurója és 6100 dollárja, esetleg a 8. Általános Autójavító Kft.-beli tulajdonrésze szúrhatott valamiért szemet; e cég mérleg szerinti eredménye évek óta pár százezer forint. A képviselő a tiszteletdíján felül csak a Polgárok Háza Kht.-tól és Alapítványtól jut összesen havi 17 641 (tizenhétezer-hatszáznegyvenegy) forint jövedelemhez. Pesti Imre tulajdonos egy egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó kft.-ben, melynél 2006-ban bruttó 70 ezret keresett havonta. A fővárosi és országgyűlési képviselő, miközben 5,5 millió forint tartozást halmozott fel, tavaly 15 milliót tartott készpénzben és 2 milliót értékpapírban. Horváth Zsoltnak a MediKont Bt.-ben van tulajdonrésze, esetleg a 2002-es kecskeméti lakásügylete (felerészben birtokol egy 146 nm-es házat) kelthette fel a revizorok érdeklődését. A volt egészségügyi államtitkár egyébként 8,8 milliós tartozást vallott be a tavalyi vagyonnyilatkozatában. A korábban a fővárosi közgyűlésben és Újbuda képviselő-testületében ténykedő Kupper Andrásnál a politikus 25,4 milliós "szerződés alapján fennálló pénzkövetelése" mozgathatta meg a revizorok fantáziáját. Az elmúlt években Orbán kivételével mindegyik képviselő lecserélte a kocsiját, igaz, középkategóriás, nem túl drága autókat vásároltak.
Bakonyi Ágnes nyilatkozataiból kiderült: a politikusokkal egy speciális, 3-4 fős revizori csoport foglalkozik majd. Olyan tapasztalt szakemberekről van szó, "akik nem ijednek meg attól, hogy például Orbán Viktorral vagy Gáspár Győzikével ülnek szemben" - magyarázta az október 26-i tájékoztatón a szóvivő, hogy miben áll az ellenőri különítmény lényege. Bakonyi szerint ezzel magyarázható az is, hogy miért kapott Orbán és Kubatov egymást követő iktatószámot. Miután a személyazonosság feloldásakor kiderült, hogy politikusokról van szó, a két ügyet egy speciális ügyekkel foglalkozó revizor kapta meg, aki egymást követően iktatta őket. A szóvivő szerint nem biztos, hogy a vizsgálat hiány megállapításával zárult, az is elképzelhető, hogy túlfizetésért kérették be a képviselőket.
