Interjú

„Elmegy mellettünk a történelem”

Scheiring Gábor közgazdász, szociológus

Belpol

Meddig tartható fenn Orbán Viktor felhalmozó, „nemzeti nagytőkésekre” építő állama? Kinek jó az árstop, kit érint rosszul az extraprofitot célzó különadó? Mit kellene tennie az ellenzéknek? Az egykori LMP-, majd Párbeszéd-alapítóval, 2010–2014 közötti országgyűlési képviselővel beszélgettünk.

Magyar Narancs: Május közepén a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, az látszik az új kormány összetételéből, hogy Orbán Viktor továbbra is a nemzeti nagytőkések érdekeit nézi, és folytatja a nemzeti burzsoázia feltőkésítését. Ez­alatt pontosan mit ért?

Scheiring Gábor: Ez a folyamat nem most kezdődött, Orbánnak ez a víziója 2010 előtt is létezett. A feltőkésítés létező problémára, a magyar gazdaság kettészakítottságára adott válasz: rossz, a helyzetet félrekezelő, de létező válasz. A kormány szerkezetéből azt a következtetést lehet levonni, hogy továbbra is ez lesz a vezérfonal. A szűkülő erőforrások és a válsághelyzet közepette nem előremutató, újraelosztó, szociális biztonságot nyújtó kormányzásra készül, hanem arra, hogy a feltőkésítési programot még erőteljesebben képviselje. Néhány napja ő maga nyilatkozta, hogy a válságkezelésben is tovább kell erősíteni a nemzeti nagyvállalkozókat. Itt nem csak a hozzá közeli belső körre kell gondolni: Mészáros Lőrincen kívül is vannak olyan emberek, akik korábban a piacon versenyeztek, és a magyar viszonyok között tisztességes vállalkozóknak számítanak, őket nevezem feltörekvő tőkéseknek. Ennek a rétegnek az egyik legnagyobb baja az volt, hogy a 2010 előtti világban túl sok kedvezményt kaptak a multicégek, ők pedig hiába kopogtattak az előző kormányok ajtaján, folyamatosan lepattantak. Orbán volt az első, aki már 2010 előtt érzékelte, hogy ez a csoport mélyen kiábrándult, erre igyekezett választ találni. Ezeket a figurákat sikeresen bevonta a rendszerbe, és így jött létre az általam felhalmozó államnak nevezett konstrukció.

MN: Mivel nemcsak a legbelső kör jár jól, hanem egy szélesebb réteg is, ön szerint ez a rendszer nem nevezhető maffiaállamnak és nem csupán lopásról van szó. Egészen pontosan kik járnak jól jelenleg?

SG: A maffiaállam tézissel nem az a bajom, amit állít, hanem az, amit nem állít. Azt viszonylag jól leírja, hogyan működik a legbelső kör, és milyen természetű az a politikai csűrés-csavarás, amely azt a célt szolgálja, hogy a politikai kapitalisták rapid feltőkésítése megtörténjen. De a többit nem tudja megragadni. A kutatásomban a belső körön kívül több csoportot is azonosítottam. Végignéztem a gazdasági szereplőket 2002 és 2018 között, és arra jutottam, hogy számosságban a legjelentősebb csoport a feltörekvő tőkések köre. Ott van például a Szentkirályi ásványvíz tulajdonosa, aki folyamatosan arról panaszkodott a nyilatkozataiban, hogy az állam lekezeli a magyar nagytőkét, ezért nem kell csodálkozni, ha a világ is lekezel minket. Ezért szerinte olyan kormányra van szükség, aki változtat ezen a tendencián. Vagy ott van Wáberer, akit nemcsak indirekt módon támogattak, hanem be is vonták a kormányzásba, rábízták a szállítmányozást. Ez is tipikus lépés Orbántól: pozíciókba hív be nagytőkéseket, rájuk bíz feladatokat. Ha madártávlatból nézzük, két részre lehet osztani a gazdaságot: az egyik a technológiaintenzív, exportra termelő szegmens, ahol a külföldi tőke dominanciája abszolút megmaradt, sőt jobban pörög, mint korábban. A másik része a nem technológiaintenzív, nem exportra termelő, ahol megfigyelhető egy részleges gazdasági nacionalista elmozdulás, vagy­is ahol a tágabb kör feltőkésítése zajlik. Az egyedi kormánydöntéssel kiosztható gazdasági támogatásoknak 2002 és 2010 között a 98 százaléka landolt a multiknál. Orbán két dolgot tett: jelentősen megnövelte az összesen kiosztott támogatás összegét, és átrendezte az arányokat. Ma a multik 70 százalékát kapják ezeknek a támogatásoknak, a nemzeti nagyvállalkozók pedig 30-at. Arról, hogy kik kapták ezeket a pénzeket 2018-ig, elérhető volt a lista: nagyon kevesen voltak a belső körből. Egy másik réteg, amelyik jól jár, és amelyre odafigyel Orbán, a kooptált tőkések, akik két kapura fociznak, ilyen például Kóka János. Orbán célzottan beszél ezekhez a játékosokhoz, ezzel is stabilizálva a hatalmát. Érdemben azonban nem tudott javítani a gazdaság kettészakítottságán, mert ahhoz masszív iparpolitikára, fejlesztéspolitikára lenne szükség, és ehhez be kellene fektetni a humán tőkébe. Attól azonban Orbán úgy fél, mint ördög a tömjénfüsttől.

 
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.