Tisza és Kádár meggyalázott holtteste

Fejre mentek

Belpol

Máig rejtély, kik és miért lopták el sírjából Tisza István vagy később Kádár János koponyáját. A Tisza koporsójában található értéktárgyakat a tettesek nem vitték el.

Negyven évvel ezelőtt, 1983 egy forró nyári napján a tettesek minden valószínűség szerint fehér Škodával érkeztek a magyar–román határnál fekvő kis zsákfaluba, Gesztre, hogy feltörjék a Tisza-kastélyhoz közeli családi kriptát, amelyben 33 holttest nyugszik. A helyben élő Képíró Sándorné azt állította akkoriban, hogy a tolvajok a fiától kértek útbaigazítást. (A Tisza család története 1760-ig vezethető vissza Geszten, a kriptát 1902-ben építették.) Két mezőőr is észlelte az idegen autót azon a délutánon, sőt azt is látták a távolból, hogy a Tisza család nyughelye előtt parkolt le. Azt hitték, hogy a leszármazottak közül jöttek valakik látogatóba a halottak előtt tisztelegni. Éppen ezért nem is akarták megzavarni őket, meg nem is volt ebben semmi gyanús.

Órákkal később ugyanezek a mezőőrök fedezték fel, hogy a kripta bejárati lakatját leverték, a sírok egy részét feldúlták. A Gyuláról éjfélkor megérkező rendőrök és nyomozók az elemlámpák fényében hamar megállapították, hogy az 1918-ban meggyilkolt Tiszta István volt miniszterelnök márványtábla mögötti sírhelyét feltörték, a koporsót kihúzták és felnyitották, nem is tolták vissza. Döbbenten rögzítették, hogy a koponyát elvitték.

Egyes korabeli beszámolók szerint a koporsóban található ékszerekhez, Tisza arany pecsétgyűrűjéhez, mandzsettagombjához és nyakláncához nem nyúltak, míg mások szerint éppen az ott található ékszerek megszerzése lehetett az indíték. (Abban az időben Budapesten a volt miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos sírboltját is feltörték.) A Gyulai Rendőrkapitányság egyik volt nyomozója, Tokai György lapunk megkeresésére elmondta, tudomása szerint megdőlt az a teória, hogy az értéktárgyak miatt törték fel negyven éve a főúri sírokat. Többeket ezek nélkül temettek el, Tisza István esetében pedig ezekhez hozzá sem nyúltak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.