Gulyás Gergely: Nem a tűzijáték miatt menesztették a meteorológiai szolgálat vezetését

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 23.

Belpol

További bejelentések a kormányinfón: változtatnak a rezsicsökkentésen, szigorítják az EU-s pénzek felhasználását.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vezette a keddi kormányülést – mint kiderült, Orbán Viktor szabadságon van –, ami után tájékoztatót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Először arról beszélt, az energiaellátás biztosított, a fogyasztói és piaci igényeket ki tudják elégíteni, és folyamatosan tárgyalnak a beszerzési lehetőségekről is. Ugyanakkor, mivel az orosz, az itthoni és a nyugati gáz fűtőértéke nem ugyanolyan (a miniszter azt mondta, a legjobb az orosz, aztán a hazai, végül a nyugati), a kormány úgy határozott, a fűtőértéket 63 645 megajoule-ban állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy a rezsicsökkentés az átlagfogyasztásig megmarad, 1729 köbméterig pedig rezsicsökkentett áron kapják meg a fogyasztók a gázt.

Gulyás a kormányinfón az EU-s tárgyalásokról is beszélt, Azt mondta, „igen intenzív tárgalásokon vagyunk túl”, napi rendszerességgel egyeztettek. A miniszter szavai szerint minden eddiginél szigorúbb rendszert hoznak létre az EU-s pénzek felhasználására és ellenőrzésére. Ugyanakkor az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem is kérte az Európai Bizottság (EB) Gulyás szerint. 

A miniszter újságírói kérdésre válaszolva a jogállamisági mechanizmus kapcsán az EB-nek küldött levélről azt mondta, függetlenül attól, „hogy az Európai Bizottság poltikai félelmek által szült helyzetértékelése és a magyar kormány helyzetértékelése egyezik-e, mi eltökéltek vagyunk abban, hogy itt olyan rendszert hozzunk létre, amiben az uniós források elköltése rendben zajlik”.

Szerinte nincs olyan szigorítás, ami fájna nekünk, és semmi nem indokolja a Magyarországgal szembeni szigorúságot, de a kormány kész plusz biztosítékot építeni a rendszerbe. A levélre harminc napon belül várnak választ. Azt is elmondta, a bizottsággal való megegyezés után „történelmi léptékű pedagógusbér-emelésre” kerülhet sor.

A sajtótájékoztató egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó témája az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vezetőinek kirúgása volt. Erról a miniszter úgy tájékoztatott, Palkovics Lászlónak nincs indoklási kötelezettsége a vezetők elbocsátásával kapcsolatban, amit egyébként a kormány elfogadott és támogat. Hozzátette,

az augusztus 20-i előrejelzés „az utolsó utáni csepp volt a pohárban”;  az OMSZ két vezetőjének felmentésére a tűzijátékkal kapcsolatos előrejelzések nélkül is sor került volna.

Azért, folytatta a miniszter, mert hosszabb távú elégedetlenségről van szó; a szaktárca nem volt elégedett az OMSZ vezetésével. Nem egy napra vonatkozó téves előrejelzésről van szó Gulyás szerint, hanem bizonyos kompetenciák az előrejelzésben nem épültek ki az OMSZ-nél. „Az előrejelzések pontossága hagyott maga után kívánnivalót, ennek a hátterében kompetenciaproblémák állnak. Sok neves meteorológus van, akik szerint az OMSZ vezetése nem alkalmas a feladata ellátására” – mondta a miniszter konkrét nevek említése nélkül. 

Mérlegelik-e az OMSZ vezetőinek kérését, ami szerint független vizsgálatot kérnek az augusztus 20-i előrejelzés szakmai kiértékeléséről? – hangzott el egy újságírói kérdés. Gulyás erre arról kezdett beszélni, „helyesnek tartjuk a miniszter úr által meghozott döntést”; hogy az augusztus 20-i előrejelzés kudarcot vallott, az is probléma, de nem ez volt a menesztések kiváltó oka. Semmi értelme – válaszolta végül a kérdésre. Elismerte azonban, hogy a bizonytalanság benne van a tudomány munkájában, de szerinte az OMSZ nincs politikai nyomásgyakorlás alatt, ahogy az a szolgálat kirúgások elleni tiltakozásában áll. A kormányból senki sem akar tudós lenni – tette hozzá. Később – megint – kudarcnak minősítette a téves meteorológiai előrejelzést, amit szerinte a meteorológusok is így látnak, különben miért kértek volna bocsánatot. Az új vezetők kinevezéséről Palkovics László fog dönteni. 

Gulyás Gergelyt a Vodafone 715 milliárdos felvásárlásáról is kérdezték. Mint mondta, a kormány 2010 óta azt akarja, hogy a távközlés legalább felerészben magyar tulajdonban legyen. Az állam a kisebbségi (49 százalékos) vevő az üzletben, és egy több hónapos eljárás előtt állnak még. Ebben az időszakban kell a finanszírozást előteremteni. Azért kell most megvásárolni a Vodafone-t, mert egy vagy másfél év múlva nem biztos, hogy lett volna esély az üzletre. Úgy véli, a befektetés profitot fog hozni, amiből majd a pedagógusbéreket lehet majd emelni, és a korábbiaknál jobb hozamot is el lehet érni a céggel. De egyébként példátlan demagógia a Vodefone felvásárlását a pedagógusbérek emelésével egy lapon emelegetni, mondta Gulyás. 

Orbán Viktor a jövő héttől dolgozik. A kormányfő nem hivatalos tárgyaláson vett részt a közelmúltban a horvát elnökkel, ahol „aktuális politikai kérdésekről cseréltek eszmét”. Azért hagyta ki az augusztus 20-i ünnepet, mert ilyenkor amúgy is a köztársasági elnök mond ilyenkor beszédet, nem a miniszterelnök. Arról nem adott felvilágosítást, hogy miért rúgták ki a bécsi nagykövetség magasrangú diplomatáját Orbán bécsi útja után. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig Moszkvában járt honvédségi repülőgéppel, ahol energetikai kérdésekben tárgyalt, de bővebb tájékoztatást nem adott erről Gulyás Gergely. Arról pedig nem tudott részleteket, hogy Novák Katalin köztársasági elnök diplomáciai igazgatója, Altusz Kristóf miről tárgyalt Kijevben. 

 

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.