A főváros száműzné a belvárosi Duna-szakaszról a turistahajókat

Hajózni márpedig nem muszáj

Belpol

Megnehezítenék jövőre a hajók közlekedését Budapest központi Duna-szakaszán, kevesebb kikötő áll majd rendelkezésükre, és azokat is csak ki-be szállásra lehet használni. A lakosok örülnek, a szakma fel­háborodott. De tényleg tízezer ember marad kenyér nélkül, és vége lesz a turizmusnak Budapesten?

 

A hajós turizmussal nem lehet hibázni. Mindegy, hogy óceánjáró hajó több ezer utassal, kisebb, folyami kabinos vagy kirándulóhajó, az emberek imádják. A fedélzeten hozza a pincér az italunkat, nézzük, ahogy közelebb jön a város, a sziget, a túlpart. Ha kikötünk, bejárjuk a helyet, vagy csak bámuljuk fentről a kikötő zsibongó forgatagát. Ugyanez a másik oldalról nézve: egyre több dízelzabáló szörny érkezik a városunkba, lusta és bunkó turisták tömegei árasztják el az utcáinkat, ha kinézünk az ablakon vagy lemegyünk a partra, a látványt egy úszó szálloda uralja, nem is lehet leülni a víz mellett, mert zaj van, büdös van, a folyónk, a kikötővárosunk, a tenger­öblünk nem is a miénk, nem értünk van.

A tömegturizmus és a helyi érdek mindig is szemben állt egymással. Ahogy nő a turisták száma, úgy élesedik az ellentét. A Covid idején reménykedni lehetett abban, hogy a járvány mellékhatásaként az emberek felfedezik szűkebb környezetüket, kerülik a zsúfolt helyeket, a hosszú utazást.

Folyón

Nem így lett. Tavaly és az idén sosem látott tömegek tolták az orrukra a napszemüveget és indultak útnak. Ezen belül a hajós turizmus minden rekordot megdöntött – pedig 2020-ban egy garast sem adtunk volna az egész iparágért, amikor heteken át vesztegelt a tengeren a Diamond Princess, mert ismeretlen kórság fertőzte meg az embereket. Mintha meg sem történt volna: tavaly 31,7 millió utasuk volt a tengerjáró hajóknak, az idén meglehet a 36 millió is, 2027-re pedig a 40 millió.

A folyami hajók szépen illeszkednek ebbe a trendbe azzal a jelentős különbséggel, hogy a tengerjárók többezres létszámával szemben a legnagyobb folyami kabinos hajó is csak 400, a legnagyobb dunai pedig 250 utast hordoz. Tipikusan európai mulatság ez, a nagyjából 480 kabinos folyami hajó közül 360 Európában teljesít szolgálatot, a forgalom fele pedig nem meglepő módon a Dunára esik. A teljes, hajózható Duna három szakaszból áll (felső, középső, alsó), a középsőbe tartozik a teljes magyarországi szakasz. Hajózni lehet olyan klasszikus útvonalakon, mint a Passau–Bécs–Budapest – ez a legnépszerűbb –, de le lehet menni akár Belgrádig is vagy a Duna-deltába.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A mesék előtt

  • - turcsányi -

Ha érte valaha is kultúrsokk Magyarországot, az 1975 februárjában esett, amikor a Filmmúzeum (ma Belvárosi Színház) – a megvásárlásához képest egy kerek esztendei erőgyűjtés után – bemutatta Pier Paolo Pasolini Dekameron című filmjét.

Tarkóig elmerülni

Reagan a gonosz birodalmának nevezi a Szovjetuniót; megindul az űrfegyverkezési program; az Egyesült Államok lerohanja Grenadát; megjelenik a Microsoft Word; a MASH fináléja máig megdönthetetlen nézettségi rekordot hoz a tévében; kijön a Thriller legendás videóklipje Michael Jacksontól; az Oscart pedig a Gandhi nyeri.

Mivel, uram, s ki nélkül?

Nagy vitát kavart, hogy miért nincs opera-előadás immár két éve a szegedi Dóm téren. A vezetés gazdasági szempontokkal érvelt: nincs rá támogatás, illetve a műfaj már nem tölti meg két-három estére a 4 ezres nézőteret. Talán erre is lett egyfajta válasz, hogy ismét az István… került színpadra, Novák Péter rendezésében, aki inkább egyfajta misztériumkoncertként tálalja a történetet, a nyitányt az 1983-as ősbemutató fényképeivel illusztrálva.

A láthatatlanok

„Van nevem, de nehezen kimondható. Ezért a magyar nevem Ildi.” „Amikor eljöttem, a feleségem terhes volt. Hat éve vagyok itt. Még soha nem találkoztam a gyerekemmel, csak okostelefonon keresztül.” „Lehet, hogy soha nem megyek haza.

Boldogtalanság, gyere haza

Ahogy egy kritikusa is megjegyezte, „van, akinek ez idegesítő”. Igen, lehet zavaró az író „kalandozó” beszédmódja, ahogy belekezd egy mondatba, majd abban egy újabbat generál, csak mert más téma jutott eszébe; vagy ahogy letér a megkezdett csapásról, hogy aztán oldalakkal később térjen vissza hozzá.

Russzkij karablj, igyi na huj!

A társadalom totális kontrolljára törekvő NER (azaz Orbán Viktor) az ún. Szuverenitásvédelmi Hatóság (SZH) létrehozásával a kormánytól független sajtót és civil szerveződéseket akarja szoros megfigyelés alá helyezni.

Élesített fegyver

Bohózatnak indult Elon Musk beszállása a Twitterbe, de az angliai zavargások jól mutatják, hogy a keze alatt a platform a profi valóságtorzítás mintapéldánya lett.

Koós Pál végleg megérkezett

  • Marinov Péter

Augusztus 1-jétől Koós Pál tölti be a modellváltáson átesett Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) rektori pozícióját. Koóst az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma erősen vitatható eljárás nyomán juttatta a rektori székbe. Jogszerű volt-e ez a művelet, és ha nem, lehetséges-e jogorvoslat? Tettem egy próbát.

A rossz közérzet kultúrája

Pár hét híján tizenöt éve hangzott el Orbán hírhedt kötcsei beszéde, amely a készülő Fidesz-világ kulturális univerzumát vetítette előre. Honnan indult és hová jutott azóta az orbáni kultúrpolitika? Milyen víziók mozgatták és mozgatják a rendszer kulturális építkezését? Van-e egyáltalán építkezés és rendszer, és miért érzi majd’ mindenki rettenetesen magát benne? És maradt-e élet rajta kívül?

Megtaposták, megszerették

A legmagasabb kitüntetést adja az államalapítás ünnepén Makó fideszes vezetésű önkormányzata Buzás Péternek, a korábbi szocialista polgármesternek. Miután legyőzték, évekig célkeresztben volt, mert tartottak attól, hogy újraindul. Nem tette.