Hankó Balázs államtitkára szerit Vészabó Noémit 2018 óta minden évben felterjesztették Munkácsy-díjra

  • narancs.hu
  • 2025. április 17.

Belpol

Természetesen minden szabályosan történt a giccsfestő kitüntetése körül.

 

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője írásbeli kérdést küldött Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszternek Vészabó Noémi giccsfestő Munkácsy-díjával kapcsolatban.

„Miért a politikai pártja, a személyes szimpátiája és a láthatóan rossz ízlése alapján dönt állami kitüntetésekről és kulturális támogatásról?” – tette fel a kulturális miniszternek címzett kérdést Vadai Ágnes az üggyel kapcsolatban. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk Hankó Balázs és Schmidt Mária nemrég személyesen látogatták meg műtermében Vészabó Noémit, akinek Munkácsy-díja miatt március végén döntött úgy a kiemelkedő képzőművészeknek járó állami Munkácsy-díj Bizottságának összes tagja, hogy lemondanak a posztjukról.

Hankó Balázs helyett Zsigó Róbert államtitkár válaszolt Vadai Ágnesnek, aki arra vonatkozóan is benyújtott egy kérdést, hogy a miniszter tudott-e arról, hogy a Magyar Gyógyszerészeti Kamara a Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.-n keresztül patronálta Vészabó Noémit. Mint ismert, Hankó Balázs édesapja a vezetője a Magyar Gyógyszerészi Kamarának, a Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. fő tulajdonosának, amely korábban Vészabó könyveit is kiadta, és amely a weboldalán árulja nemcsak a könyveket, de a giccsfestő képeit is. Vészabó első férje egyébként Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, második férje pedig Dézsy Zoltán fideszes filmrendező volt.

„Tájékoztatom, hogy Vészabó Noémi festőművész Munkácsy-díjra történő felterjesztése szabályosan történt” – írta válaszában az államtitkár, hozzátéve, hogy

Vészabót 2018 óta minden évben felterjesztették az állami kitüntetésre.

A 444.hu nemrég arról írt, hogy Vészabó Noémi korábban Orbán Viktorról is festett egy portrét, amely ráadásul a miniszterelnök Cinege utcai házában van kiállítva. Érdekes egybeesés, hogy a portál információ szerint az a bizonyos Orbán-portré éppen 2018-ban került a miniszterelnökhöz.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.