2,4 millió beteget láttak el a tavalyi év során az egészségügyi intézmények, de csak 10 százalék (274 ezer) részesült egynapos sebészeti ellátásban – írja a Magyar Nemzet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legfrissebb, a tavalyi évre vonatkozó jelentésére hivatkozva. Ha a kórházak kihasználtságát nézzük, jelentős különbségek vannak az intézmények között: míg a majdnem 2 ezer ágyas budapesti Honvédkórház 80 százalék felett teljesített, addig a Heim Pál Gyermekkórház mindössze 59 százalékot, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház pedig 53 százalékot. Bár az üres ágyak nem minden esetben jelentenek problémát, hiszen a váratlan és sürgős esetekre jó, ha rendelkezésre állnak szabad kapacitások, de az már gond, hogy a kihasználtság sokszor pénzkérdés. Kincses Gyula egészségügyi szakértő a lapnak azt mondta, előfordulhat, hogy egy intézmény egyik osztálya félig üres, ám a betegnek várnia kell a felvételre, mert nincs a kezelésre pénz. Emellett sok esetben maga az intézmény sem ismeri el, hogy csökkentenie kellene az ágyszámot, mert félnek a presztízsveszteségtől. Megoldást nyújthatna minderre az egynapos sebészet elterjedése, aminek előnyeiről és hátrányairól itt írtunk részletesen.
Mi fán terem az egynapos sebészet, és hogyan fogyasszuk?
Az egynapos sebészet egy nagy család. Szinte senki nem szeret kórházba kerülni, és ha mégis muszáj, akkor hosszasan ott lenni. És az állam se szereti, ha a lakosok hosszan és sokért dagonyáznak a közpénzből fenntartott és működtetett fekvőbeteg-ellátó épületekben. Sokak szerint a kórházi áfium elleni orvosság az egynapos sebészet.
Az Index számolt be reggeli cikkében arról a felháborodásról, ami az aneszteziológusok körében robbant ki, miután a Pécsi Tudományegyetem (PTE) másfél éves aneszteziológiai szakápolóképzést indított. A szakma szerint nem vonták be őket a képzés előkészítésébe, a másfél éves képzést túl rövidnek tartják szemben a 11 éves képzéssel, amíg valakiből aneszteziológus szakorvos lehet. A PTE szerint viszont egyeztettek a szakmai kollégiumokkal, a képzett szakápolók pedig azért lehetnek hasznosak, mert tehermentesíthetik az orvosokat.
Végül megszólalt ma reggel Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár is: szerinte az egy főre jutó orvosok száma megfelel a nyugat-európai átlagnak, a magyar egészségügy humánerőforrás-krízisét elsősorban a szakdolgozók hiánya okozza. A hiányról szóló blogunkban ezt egy kicsit részletesebben fejtjük ki.
Kérjük, hogy a Magyarországról utolsóként távozó orvos oltsa le a villanyt
Az orvoselvándorlás körüli számháború újabb, 2017-es fejezete. Csökkent, nőtt vagy változatlan a külföldre távozó orvosok száma idén? Nézzünk a számok mögé. A napokban nagy médiavisszhangot keltettek ezek az adatok: „Az idei első fél évben 324 orvos, 78 fogorvos, 327 egészségügyi szakdolgozó és 19 gyógyszerész kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez.
