Hiába törvénysértő, még mindig rengeteg gyereket szakítanak el a családjától a szegénység miatt

  • TASZ/narancs.hu
  • 2017. december 19.

Belpol

A TASZ állítását az ombudsman is megerősítette.

„Az ombudsman jelentésében megállapította, hogy korábbi vizsgálatai óta sem történt előrelépés, a szakellátásban élő gyermekek harmadát ma is szegénysége miatt szakítják el a hatóságok  családjától” – közölte ma a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), miután megjelent az alapvető jogok biztosának jelentése. A szervezet évek óta ismétli: megengedhetetlenül nagy számban szakít  el az állam gyermekeket a családjuktól kizárólag a család rossz anyagi körülményei miatt. Ez egyébkéntsérti a gyermekek alapvető jogait és a gyermekvédelmi törvény alapelveit is.

„Az állam kötelessége, hogy minden eszközével megelőzze a szegénység miatti gyermekkiemeléseket” – áll az egyesület közleményében. Hozzáteszik: az ombudsmannak adott szakmai válaszokból az is kiderül, hogy kizárólag a gyermekjóléti alapellátás megerősítésével nem lehetséges megelőzni a családok ilyen nagy arányú elszegényedését, ezért további, a gyermekvédelem területén kívüli, összehangolt szociálpolitikai intézkedések is szükségesek a jogsértő helyzet megszüntetéséhez.

A szervezet 2016 szeptemberében indított Hiányzó Emlékek névvel kampányt, 2016. szeptember 20-án pedig, a gyermekek világnapján petíciót adott át az Emmi képviselőjének, amiben számos szakember és közel 2000 állampolgár aláírásával és érintett szülők történeteivel hívta fel a tárca figyelmét a szegénységük miatt szétszakított családok problémájára. Bár az Emmi tagadja a szegénység miatti gyermekkiemelés tényét, a múlt héten kiadott alapjogi biztos jelentése mindenben megerősíti a TASZ által hangsúlyozottakat.

„Az ombudsman átfogó jelentése azért különösen fontos és előremutató, mert mától kezdve többé nem lehet kétségbe vonni, hogy sok ezer gyermeket azért szakítanak el szerető szüleiktől, mert nagy szegénységben élnek. Az állam felelőssége, hogy segítsen ezeknek a családoknak! Szülők és szakemberek évek óta kérik a minisztériumot, hogy a családok büntetése helyett érdemi, strukturális intézkedéseket tegyen, reméljük, hogy az ombudsman felszólítását végre komolyan veszik” – mondta el Boros Ilona, a TASZ egyenlőségprojektjének jogásza.

A problémáról az alábbi cikkben írtunk részletesen.

Nem segít, fenyeget – A lakhatási szegénység gyerek áldozatai

Bár gyermekjogi törvényeink tiltják, sok esetben még mindig anyagi és lakhatási okok miatt szakadnak szét családok. A helyzetet a gyermekvédelmi rendszer növekvő előítéletessége és a gyatra lakáspolitika tovább rontja.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.