21. századi tudományos technológiai parkot terveznek a világ végére

High-tech a pusztában?

Belpol

Tudományos technológiai parkot terveznek komoly egyetemi háttérrel, a beruházást előzetesen majd’ 12 milliárd forintra becsülik. Mindezt Békés megye egyik leghátrányosabb településére, Pusztaföldvárra „álmodták meg”. Az összeg több mint fele a kormánypárti polgármester cégére menne.

 

„A Neumann János Program feladata, hogy elősegítse az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdasági szereplők közötti piac­orientált együttműködést. Célunk, hogy Magyarország 2030-ra a tíz legjobb európai innovátor és a huszonöt legjobb világinnovátor országa között legyen” – egyebek között ez hangzott el a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács (TITILPT) 2023. október 5-i alakuló ülésén. Az eseményen részt vett Nagy Márton gazdaságfejlesztési és Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter. A testület feladata az ipari, a technológiai, a logisztikai, valamint a tudományos és innovációs parkokra vonatkozó elképzelések, tervek véleményezése. Az ülésen legott megvitatták a Technológiai Park cím elnyerésére benyújtott pályázatokat, s ennek nyomán „többek közt Kisteleken, Mohácson és Pusztaföldváron jöhet létre Tudományos Technológiai Park (TTP)”.

Egy Baranya, egy Békés és egy Csongrád-Csanád megyei hátrányos helyzetű kistérség egy-egy központjáról van szó. Hogy e településeken milyen feltételek állnak rendelkezésre a TTP-k megvalósítására, arra az eseményről kiadott közlemény meg sem próbál választ adni.

A pályázó sem láthatja

Az Orosházához közeli, alig 1400 lakosú, részben elöregedett, részben kiürült, roppant kevés munkahellyel rendelkező Pusztaföldvár a gazdasági, társadalmi és demográfiai depresszióban szenvedő Viharsarok azon települése, ahol arányában a legtöbb az üresen álló és omladozó házak száma. A fiatalabbak és a középkorosztályba tartozók nagy része már rég elköltözött onnan. Sonkolyos Szabolcs (Fidesz–KDNP) polgármester álma azonban az, hogy egyebek mellett a Szegedi Tudományegyetem közelségére és innovációjára alapozva tudományos technológiai parkot telepíttet a községbe; a parkban, biztos, ami biztos, helyet kapna a polgármester cégének új nagy vágóhídja és húsfeldolgozója is. A projektre már el is költöttek bruttó 18,5 millió forintot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.