21. századi tudományos technológiai parkot terveznek a világ végére

High-tech a pusztában?

Belpol

Tudományos technológiai parkot terveznek komoly egyetemi háttérrel, a beruházást előzetesen majd’ 12 milliárd forintra becsülik. Mindezt Békés megye egyik leghátrányosabb településére, Pusztaföldvárra „álmodták meg”. Az összeg több mint fele a kormánypárti polgármester cégére menne.

 

„A Neumann János Program feladata, hogy elősegítse az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdasági szereplők közötti piac­orientált együttműködést. Célunk, hogy Magyarország 2030-ra a tíz legjobb európai innovátor és a huszonöt legjobb világinnovátor országa között legyen” – egyebek között ez hangzott el a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács (TITILPT) 2023. október 5-i alakuló ülésén. Az eseményen részt vett Nagy Márton gazdaságfejlesztési és Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter. A testület feladata az ipari, a technológiai, a logisztikai, valamint a tudományos és innovációs parkokra vonatkozó elképzelések, tervek véleményezése. Az ülésen legott megvitatták a Technológiai Park cím elnyerésére benyújtott pályázatokat, s ennek nyomán „többek közt Kisteleken, Mohácson és Pusztaföldváron jöhet létre Tudományos Technológiai Park (TTP)”.

Egy Baranya, egy Békés és egy Csongrád-Csanád megyei hátrányos helyzetű kistérség egy-egy központjáról van szó. Hogy e településeken milyen feltételek állnak rendelkezésre a TTP-k megvalósítására, arra az eseményről kiadott közlemény meg sem próbál választ adni.

A pályázó sem láthatja

Az Orosházához közeli, alig 1400 lakosú, részben elöregedett, részben kiürült, roppant kevés munkahellyel rendelkező Pusztaföldvár a gazdasági, társadalmi és demográfiai depresszióban szenvedő Viharsarok azon települése, ahol arányában a legtöbb az üresen álló és omladozó házak száma. A fiatalabbak és a középkorosztályba tartozók nagy része már rég elköltözött onnan. Sonkolyos Szabolcs (Fidesz–KDNP) polgármester álma azonban az, hogy egyebek mellett a Szegedi Tudományegyetem közelségére és innovációjára alapozva tudományos technológiai parkot telepíttet a községbe; a parkban, biztos, ami biztos, helyet kapna a polgármester cégének új nagy vágóhídja és húsfeldolgozója is. A projektre már el is költöttek bruttó 18,5 millió forintot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.