21. századi tudományos technológiai parkot terveznek a világ végére

High-tech a pusztában?

Belpol

Tudományos technológiai parkot terveznek komoly egyetemi háttérrel, a beruházást előzetesen majd’ 12 milliárd forintra becsülik. Mindezt Békés megye egyik leghátrányosabb településére, Pusztaföldvárra „álmodták meg”. Az összeg több mint fele a kormánypárti polgármester cégére menne.

 

„A Neumann János Program feladata, hogy elősegítse az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdasági szereplők közötti piac­orientált együttműködést. Célunk, hogy Magyarország 2030-ra a tíz legjobb európai innovátor és a huszonöt legjobb világinnovátor országa között legyen” – egyebek között ez hangzott el a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács (TITILPT) 2023. október 5-i alakuló ülésén. Az eseményen részt vett Nagy Márton gazdaságfejlesztési és Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter. A testület feladata az ipari, a technológiai, a logisztikai, valamint a tudományos és innovációs parkokra vonatkozó elképzelések, tervek véleményezése. Az ülésen legott megvitatták a Technológiai Park cím elnyerésére benyújtott pályázatokat, s ennek nyomán „többek közt Kisteleken, Mohácson és Pusztaföldváron jöhet létre Tudományos Technológiai Park (TTP)”.

Egy Baranya, egy Békés és egy Csongrád-Csanád megyei hátrányos helyzetű kistérség egy-egy központjáról van szó. Hogy e településeken milyen feltételek állnak rendelkezésre a TTP-k megvalósítására, arra az eseményről kiadott közlemény meg sem próbál választ adni.

A pályázó sem láthatja

Az Orosházához közeli, alig 1400 lakosú, részben elöregedett, részben kiürült, roppant kevés munkahellyel rendelkező Pusztaföldvár a gazdasági, társadalmi és demográfiai depresszióban szenvedő Viharsarok azon települése, ahol arányában a legtöbb az üresen álló és omladozó házak száma. A fiatalabbak és a középkorosztályba tartozók nagy része már rég elköltözött onnan. Sonkolyos Szabolcs (Fidesz–KDNP) polgármester álma azonban az, hogy egyebek mellett a Szegedi Tudományegyetem közelségére és innovációjára alapozva tudományos technológiai parkot telepíttet a községbe; a parkban, biztos, ami biztos, helyet kapna a polgármester cégének új nagy vágóhídja és húsfeldolgozója is. A projektre már el is költöttek bruttó 18,5 millió forintot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.