Egy sikeres iskolaigazgató öngyilkossága

Hírzárlat halál után

Belpol

A gyulai kórházban öngyilkos lett Maczik Mihály, ­Békéscsaba egyik szakközépiskolájának az igazgatója. Az intézményben 1990 óta tanított, és 2000 óta vezette az iskolát, amely az irányítása alatt nagy fejlődésen ment keresztül. Az utóbbi időben viszont az iskola ­miatt több minden is nyomaszthatta.

„Azt sejtettem, hogy sokan jönnek, de azt nem, hogy ennyien” – lelkendezett november 10-én a Békéscsabai Szakképzési Centrum (BSZC) Nemes Tihamér Technikum és Kollégium igazgatója, Maczik Mihály az intézmény nyílt napjára érkezők láttán. A mintegy kétszáz általános iskolai végzős diák és szüleik megjelenése minden előzetes várakozását felülmúlta, s ettől azt remélte, hogy az iskola a következő tanévre sok, de legalábbis elegendő számú kilencedik osztályos tanulót tud majd felvenni. Az önkormányzati hírportál az eseményről azt írta, hogy az intézmény aulájában erre az alkalomra látványos kiállításokkal készültek a duális képzésben részt vevő cégek, így a legnagyobb márkáknak gépkocsialkatrészeket beszállító Linamar és a békési megyeszékhelyen gyárat működtető német híradástechnikai óriáscég, a Hirschmann. A Linamar alig egy hónappal ezelőtt, október végén avatta fel a középiskolában elkészült szaktantermét, amely a munkaerő-utánpótlásában segíthet sokat.

„Az iskola területén az automatizálás, a robotika, a számítástechnikai rendszerek bemutatója zajlott, továbbá nyílt órákba is be lehetett nézni, nemcsak szakmai, hanem akár matematikaórára is” – írta a behir.hu. Ha valaki akkor azt mondta volna, hogy ennek a jól menedzselt középiskolának a sikeres igazgatója – akinek nemrég született meg a negyedik unokája – tíz nappal később önkezével vet véget az életének, senki nem hitt volna neki.

A tanulás és a tanítás igézetében

Maczik Mihály 1990-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerezte meg gépészmérnöki diplomáját, majd rögtön a mai hosszú nevű intézmény elődjénél, a békéscsabai Gépészeti Szakközépiskola tanáraként helyezkedett el. Négy évvel később mérnök-tanári oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1995-ben pedig az „Év tanára” kitüntető címet kapta. Abban az évben szerelt fel egy folyamatirányító labort, amelyet azután is folyamatosan fejlesztett. Tíz év beosztotti munka után az ezredfordulón igazgatói megbízást kapott az akkor már számítástechnikai ismereteket is oktató középiskolában, 2001-ben ­oktatási informatikus végzettséget szerzett, 2003-ban közoktatás-vezetői pedagógus szakvizsgát tett. Részt vett OKJ-s szakmai képzések bevezetésében, közreműködött a világbanki program intézményi kipróbálásában, ­bevezette, hogy az iskola tanulói a tizedik osztály végére ingyenesen ECDL nemzetközi számítástechnikai bizonyítványt szerezhessenek. Saját dolgozóinak szervezett CNC gépkezelőképzést is. Kivette a részét több informatikai képzésből, uniós projektek vezetője volt, segített a DINA digitális napló kifejlesztésében, majd bevezetésében. Több mint húsz éve érettségi és szakmai vizsgaelnök, 2015-ben ­kiadták a PLC ismeretek és példatár című szakkönyvét, előtte pedig tanulói jegyzetet jelen­tetett meg. Diákjai az országos versenyeken díjak sokaságát hozták el, így aligha volt véletlen, hogy 2005-től hét éven át a békéscsabai középfokú oktatási intézményei igazgatóinak munkaközösség-vezetője volt.

Az általa irányított intézményt a megújulás, a képzési portfólió bővítése, szakmai színvonalának növelése jellemezte. Legendás volt pedagógiai felkészültsége, a szülőkkel, a tanulókkal kialakított kapcsolata, munkáját szakmai hozzáértéssel, precizitással, odafigyeléssel végezte. Haladt a korral, folyamatosan tanulmányozta a technikai, technológiai fejlesztéseket, és ezeket beépítette azokba a tantárgyakba, amelyeket tanított. 2015-ben a békéscsabai önkormányzattól, nemrég pedig a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól kapott elismerést. A Maczik Mihály vezette szakközépiskola a 2010-es évek közepén került a BSZC alá, szakképzési portfóliója pedig a rendészeti és közszolgálati ágazattal bővült.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.