Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság július 4-i ülésén furcsa szóváltásra került sor egy, a cigaretta jövedékiadó-emelésének elhagyását is indítványozó javaslatcsomag miatt. Bárándy Gergely (MSZP) afelől érdeklődött a beterjesztő Nemzetgazdasági Minisztériumot képviselő Balog Ádám helyettes államtitkárnál, hogy mivel ő is csak két perce kapta meg a mintegy 12 oldalnyi változtatást javasló tervezetet, hogyan tudta áttekinteni a dokumentumot és azt a támogatásáról biztosítani. Válaszában Balog csak annyit közölt, hogy "ismertük a javaslatnak számos elemét és a szerkezetét, ezért csak az utolsó változásokat kellett megvizsgálnom, hogy úgy van-e, ahogy én ezt legjobb tudásom szerint ismertem". Ennyi. Rögtön ezután szavaztak, és elfogadták a módosítást, és néhány órával később ugyanígy tett az Országgyűlés is.
Amikor az index.hu azt kérdezte Balsai Istvántól, hogy miért javasolták a cigaretta jövedékiadó-emelésének elhagyását az Országgyűlésnek, a bizottság elnöke azt válaszolta: a dohánylobbi erősebb volt, hozott anyagból dolgoztak, és nem emlékszik arra, ki adta nekik a javaslatot.
A házszabály szerint a zárószavazás előtti módosító javaslatokat a bizottságnak kötelezően véleményeznie kell. Az utóbbi időben jó pár olyan javaslat érkezett, amelyekről a bizottsági tagok sokszor azt sem tudták, eszik vagy isszák őket: csak szavaztak és szavaztak. Az viszont ritka eset, hogy egy kormányzati előterjesztés jelentős megváltoztatására irányuló javaslatról a kormány jelen lévő képviselője se legyen tájékoztatva a bizottsági ülés előtt. Ma már tudható, hogy Balsai Istvánnak igaza volt: valóban a dohánylobbi sikere volt a furcsa viszszalépés - csakhogy a jövedékiadó-emelés elmaradásában elsődleges szerepet játszó lobbistát éppen a Fidesz soraiban találhatjuk.
Dobozolni, sodorni
A cigaretta jövedéki adója két részből áll: egyrészt 1000 szálanként konkrét összeget, másrészt a kiskereskedelmi árra vetítve meghatározott százaléknyi adót kell fizetni. A házilag elkészíthető cigarettához szükséges finomra vágott dohányt ugyanakkor csak az utóbbi adó terheli, vagyis a cigaretta adóterhelése jóval magasabb a finomra vágottnál. Ezzel magyarázható, hogy a - dohányipari becslések szerint - tavaly legálisan elpöfékelt 18 milliárd szálnyi cigarettából már 4 milliárdnyit házilag sodortak. Egészségügyi szempontból aggályos, hogy a sodort cigaretták egy részének még füstszűrője sincsen. A multinacionális cigarettagyáraknak pénzügyileg rendkívül problematikus, hogy a sodort cigaretták aránya dinamikusan nő a piacon. Keményen lobbiznak is az Európai Unióban és a magyar kormánynál is annak érdekében, hogy a végeredményét tekintve azonos termék - a cigaretta - adóztatása egyenlő elbírálás alá essen, a beléjük töltött dohány adója ne attól függjön, hogy azt kézzel juttatják-e a hüvelybe, vagy géppel. Ha sikerrel járnak, jó eséllyel befellegzik a finomra vágott dohány értékesítésének, mert akkor már nem lenne versenyképes a cigarettával.
A szakmai körökben leghatékonyabb magyar dohánylobbistának tartott BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-re az utóbbi négy évben alaposan rájárt a rúd. A pécsi üzem 2007-ben 3,5, 2008-ban 3,3, 2010-ben pedig 1,9 milliárd forint veszteséget produkált, csupán 2009-ben volt nyereséges. A gyárnak 2007- 2010 között 3,7 milliárd volt a vesztesége, és gyakorlatilag nem fizetett társasági adót, hiszen e négyéves működése során elért 554 milliárd forintos nettó árbevétele utáni 81,5 millió forint adó aligha nevezhető számottevőnek. (Összehasonlításul: 2007 óta a gyár legalább 1 milliárd forint bírságot volt kénytelen befizetni a költségvetésnek tiltott dohányreklámozás miatt.) Ráadásul 2011-ben kitört az újabb árháború a cigarettagyártók között, ami 10-15 százalékos árcsökkenést eredményezett. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a dohányipari cégek a korábbinál meggyőzőbb érvekkel puhították a Nemzetgazdasági Minisztériumot a finomra vágott dohány adójának erőteljesebb emelése és a cigaretta adójának nagyon kismértékű emelése érdekében.
A gazdasági tárca húsz éve igen komolyan veszi a multinacionális cigarettagyártók által felmutatott dokumentumokat - most is ez történt. Másfél év alatt három lépcsőben (idén szeptemberben, jövő januárban és júliusban) összességében 7,8 százalékos jövedékiadó-emelést javasolt a kormánynak, ami sem egészségügyi, sem költségvetési szempontból nem ér semmit. A multi cigarettagyárak azt is elérték, hogy a finomra vágott dohány nagyobb mértékű megadóztatására kerüljön sor, amit a minisztérium persze "uniós elvárásokkal" indokolt.
Védd a magyart!
A Continental Dohányipari Csoport, amely Sánta János és családja érdekeltségébe tartozik, a hazai piac mindössze 6 százalékát birtokolja. A cégcsoport dohánygyára (Continental) Sátoraljaújhelyen található, ahol Hörcsik Richárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, valamint a parlament európai ügyek bizottságának elnöke a polgármester. A gyár egyik felügyelőbizottsági tagja, Dancsó József szintén fideszes képviselő, Orosháza polgármestere.
A kormányzati előterjesztés módosítása érdekében Hörcsik június 15-én 6. sorszámon javaslatot nyújtott be, amely a cigaretták kiskereskedelmi árra vetített adóját a kormány előterjesztésével szemben tovább emelte volna, a vágott dohányét a minisztérium által szorgalmazott szinten hagyta volna - természetesen egészségpolitikai, költségvetési és uniós szempontokra hivatkozva. Még ugyanaznap 7. sorszámon újabb módosítóval rukkolt elő. Ekkor már nem számítottak az előbbi szempontok: a cigaretta adóját nem kívánta emelni, miközben a finomra vágott dohánynál a kormányjavaslathoz képest szerényebb mértékű adóemelést javasolt. Indoklásában előadta, hogy a kormányjavaslat szerinti emelés az illegális kereskedelem fellendülésével járna, ezért csak olyan kis emelés indokolt, ami a feketekereskedelmet nem élénkíti.
A feketekereskedelemmel riogatás a dohányipari lobbi régi csodafegyvere. A cigaretta jövedékiadó-emelése és az illegális cigarettapiac élénkülése közötti összefüggést soha senki nem bizonyította. A vámszervek és a dohányipar olykor korrupciógyanús együttműködésének egyik régen alkalmazott formája, hogy évente közös sajtótájékoztatón, szakmailag nyilvánvalóan inkorrekt technikára alapozott módon becslik meg a feketepiac mértékét. A mindenkori kormányok pedig - ha a dohányipari lobbi egyéb módon is meggyőzte már őket - úgy tesznek, mintha elhinnék, valódi kutatásokon alapulnak e becslések. A tények viszont azt mutatják, hogy a jövedéki adó emelése mindig többletbevételhez juttatta a költségvetést, míg 2005-ben - az egyetlen olyan évben, amikor nem emelték - 10,3 milliárd forinttal csökkent a bevétel az előző évhez viszonyítva.
Hörcsik valódi indokait már a parlamentben ismertette a javaslat részletes vitája során. Mint kifejtette, a Continentalnak a fogyasztási dohány piacán 17 százalékos a részesedése, így árbevételében ez meghatározó szegmens. "Amenynyiben a piaci helyzet a cigaretta és fogyasztási dohányok adókülönbségének további csökkentését kívánja, úgy vélem, hogy a magyar cégcsoport védelmét szolgálná egy olyan emelési menetrend, amely a cigaretták ezer szálra vonatkozó minimumadójához viszonyított kilogrammonkénti fogyasztásidohány-adót a jelenlegi 43,5 százalékos szintről egyenletesen elosztva 50 százalékra emelné. (...) Úgy vélem, hogy nálunk sem szabad feladni a hazai gyártók védelmét, tisztelt képviselőtársaim! (...) Mindemellett az sem elhanyagolható, hogy az 500 főt foglalkoztató hazai Continental Dohányipari Csoport léte foroghat kockán a fogyasztási dohányok magyarországi eladásának esetleges ellehetetlenítésével."
Problémamegoldás
A korábban lelkészként tevékenykedő, a jövedéki adózás kérdéskörét aligha behatóan ismerő Hörcsik két egymással ellentétes módosító javaslatáról június 27-én kellett szavaznia az Országgyűlésnek. Meglepő módon sem az apparátus, sem a szavazáson részt vevő mintegy 300 képviselő nem vette észre a malőrt. Így azt a javaslatát, miszerint emelkedjen a cigaretták kiskereskedelmi árra vetített jövedéki adója, viszont maradjon a finomra vágott dohány kormány által beterjesztett mértéke, 233-an támogatták. Azt a javaslatát pedig, miszerint ne emelkedjen a cigaretták kiskereskedelmi árra vetített jövedéki adója, ugyanakkor csökkenjen a finomra vágott dohány kormány által beterjesztett mértéke, 178-an. A parlament mindkét módosító javaslatot elfogadta.
Innen már informálissá vált az ügyben a lobbizás, de aki egy kicsit is ismeri a multinacionális dohányipar lobbierejét, biztosan tudhatja, hogy nem hagyták annyiban a dolgot. Lázár János frakcióvezető később úgy nyilatkozott a Hírszerzőnek, hogy a minisztérium ötlete volt a cigaretta jövedékiadó-emelésének visszavonása. "Nincs ebben semmi titok. Miután a tárca látta, hogy több vitás pont is van, úgy vélekedett, gondoljuk újra a szabályozást." Ez persze ebben a formában nem pontos, hiszen nem a vitás pontok miatt kellett meghátrálnia a kormánynak, hanem azért, mert kizárólag a visszavonással oldhatta fel azt a kapitális hibáját, hogy egymással ellentétes javaslatokat fogadott el. Mindenesetre Hörcsik Richárd a két egymással harcban álló dohányos lobbicsoportnak egyaránt nagy szolgálatot tett azzal, hogy nem vonta vissza valamelyik módosítóját. Így már szinte bizonyos, hogy 2011-ben semmilyen dohányadó-emelés nem lesz, ami mintegy 4 milliárd forintnyi bevételtől fosztja meg a költségvetést. Most kíváncsian várjuk, miként váltja valóra Lázár János azt a sajtóban tett korábbi ígéretét, hogy "az azonban biztos, semmilyen kapcsolat nem fogja megakadályozni azt, hogy keményen meg legyenek adóztatva a dohányipari termékek".
Aminek itt lenne az ideje, hiszen az Európai Unió tagjai közül Magyarországon a legalacsonyabbak a cigarettaárak. Sokkal nagyobb veszély a közösség számára az, hogy tőlünk csempészik a cigarettát az unió más államaiba, mint az, hogy hozzánk csempészik azt mondjuk Ukrajnából a schengeni határon keresztül. A hazai vámosok talán még soha nem fogtak el magyar adójeggyel ellátott, Ausztriába szánt csempészcigaretta-szállítmányt, pedig az osztrákoknál közel 70 százalékkal drágább a cigaretta, mint nálunk. Hogy ez miért van így, csak találgatni lehet: annyi azonban objektíven megállapítható, hogy a külföldön, svarcban értékesített, magyar adójegyes cigaretta a magyar költségvetést hizlalja.
Lázár amúgy igen elkötelezett egészségvédőnek tűnik: Hódmezővásárhely, ahol ő a polgármester, élenjár például a dohányzás korlátozásában. Aggodalomra csak az adhat némi okot, hogy annak a Continental Dohányipari Cégcsoportnak, amelynek a sátoraljaújhelyi dohánygyár is a tagja, Hódmezővásárhelyen van a székhelye. Május végén jubileumi ünnepséget szervezett a társaság a Fekete Sas Szálló báltermében, ahol Lázár János videoüzenetben köszöntötte az összegyűlteket. A polgármester a maipiac.hu tudósítása szerint azt fejtegette, hogy a vállalat megmutatta, létezik magyar siker, hiszen az egyetlen hazai tulajdonú dohányipari gazdasági társaság a kezdetektől állja a versenyt a multinacionális cégekkel. Ezt követően a város és a kormány támogatásáról biztosította a cégcsoportot. Na, lesz vajon cigarettajövedékiadó-emelés vagy sem?
(A szerző a Füstirtók Alapítvány elnöke)
