Hogyan vonták vissza a cigaretta jövedékiadó-emelését? - Milliárdos baki

  • Félix Péter
  • 2011. július 21.

Belpol

Június 27-én az Országgyűlés két, egymással ellentétes tartalmú módosító indítványt is elfogadott: egyet arról, hogy emelkedjék a cigaretta kiskereskedelmi árra vetített jövedéki adója, egyet arról, hogy ne emelkedjék. Tíz nap múlva aztán - nem kevésbé fura körülmények között - az Országgyűlés úgy oldotta meg a helyzetet, hogy egyelőre semmiféle adóemelés ne sújtsa a dohánytermékeket.
Június 27-én az Országgyűlés két, egymással ellentétes tartalmú módosító indítványt is elfogadott: egyet arról, hogy emelkedjék a cigaretta kiskereskedelmi árra vetített jövedéki adója, egyet arról, hogy ne emelkedjék. Tíz nap múlva aztán - nem kevésbé fura körülmények között - az Országgyűlés úgy oldotta meg a helyzetet, hogy egyelőre semmiféle adóemelés ne sújtsa a dohánytermékeket.

Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság július 4-i ülésén furcsa szóváltásra került sor egy, a cigaretta jövedékiadó-emelésének elhagyását is indítványozó javaslatcsomag miatt. Bárándy Gergely (MSZP) afelől érdeklődött a beterjesztő Nemzetgazdasági Minisztériumot képviselő Balog Ádám helyettes államtitkárnál, hogy mivel ő is csak két perce kapta meg a mintegy 12 oldalnyi változtatást javasló tervezetet, hogyan tudta áttekinteni a dokumentumot és azt a támogatásáról biztosítani. Válaszában Balog csak annyit közölt, hogy "ismertük a javaslatnak számos elemét és a szerkezetét, ezért csak az utolsó változásokat kellett megvizsgálnom, hogy úgy van-e, ahogy én ezt legjobb tudásom szerint ismertem". Ennyi. Rögtön ezután szavaztak, és elfogadták a módosítást, és néhány órával később ugyanígy tett az Országgyűlés is.

Amikor az index.hu azt kérdezte Balsai Istvántól, hogy miért javasolták a cigaretta jövedékiadó-emelésének elhagyását az Országgyűlésnek, a bizottság elnöke azt válaszolta: a dohánylobbi erősebb volt, hozott anyagból dolgoztak, és nem emlékszik arra, ki adta nekik a javaslatot.

A házszabály szerint a zárószavazás előtti módosító javaslatokat a bizottságnak kötelezően véleményeznie kell. Az utóbbi időben jó pár olyan javaslat érkezett, amelyekről a bizottsági tagok sokszor azt sem tudták, eszik vagy isszák őket: csak szavaztak és szavaztak. Az viszont ritka eset, hogy egy kormányzati előterjesztés jelentős megváltoztatására irányuló javaslatról a kormány jelen lévő képviselője se legyen tájékoztatva a bizottsági ülés előtt. Ma már tudható, hogy Balsai Istvánnak igaza volt: valóban a dohánylobbi sikere volt a furcsa viszszalépés - csakhogy a jövedékiadó-emelés elmaradásában elsődleges szerepet játszó lobbistát éppen a Fidesz soraiban találhatjuk.

Dobozolni, sodorni

A cigaretta jövedéki adója két részből áll: egyrészt 1000 szálanként konkrét összeget, másrészt a kiskereskedelmi árra vetítve meghatározott százaléknyi adót kell fizetni. A házilag elkészíthető cigarettához szükséges finomra vágott dohányt ugyanakkor csak az utóbbi adó terheli, vagyis a cigaretta adóterhelése jóval magasabb a finomra vágottnál. Ezzel magyarázható, hogy a - dohányipari becslések szerint - tavaly legálisan elpöfékelt 18 milliárd szálnyi cigarettából már 4 milliárdnyit házilag sodortak. Egészségügyi szempontból aggályos, hogy a sodort cigaretták egy részének még füstszűrője sincsen. A multinacionális cigarettagyáraknak pénzügyileg rendkívül problematikus, hogy a sodort cigaretták aránya dinamikusan nő a piacon. Keményen lobbiznak is az Európai Unióban és a magyar kormánynál is annak érdekében, hogy a végeredményét tekintve azonos termék - a cigaretta - adóztatása egyenlő elbírálás alá essen, a beléjük töltött dohány adója ne attól függjön, hogy azt kézzel juttatják-e a hüvelybe, vagy géppel. Ha sikerrel járnak, jó eséllyel befellegzik a finomra vágott dohány értékesítésének, mert akkor már nem lenne versenyképes a cigarettával.

A szakmai körökben leghatékonyabb magyar dohánylobbistának tartott BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-re az utóbbi négy évben alaposan rájárt a rúd. A pécsi üzem 2007-ben 3,5, 2008-ban 3,3, 2010-ben pedig 1,9 milliárd forint veszteséget produkált, csupán 2009-ben volt nyereséges. A gyárnak 2007- 2010 között 3,7 milliárd volt a vesztesége, és gyakorlatilag nem fizetett társasági adót, hiszen e négyéves működése során elért 554 milliárd forintos nettó árbevétele utáni 81,5 millió forint adó aligha nevezhető számottevőnek. (Összehasonlításul: 2007 óta a gyár legalább 1 milliárd forint bírságot volt kénytelen befizetni a költségvetésnek tiltott dohányreklámozás miatt.) Ráadásul 2011-ben kitört az újabb árháború a cigarettagyártók között, ami 10-15 százalékos árcsökkenést eredményezett. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a dohányipari cégek a korábbinál meggyőzőbb érvekkel puhították a Nemzetgazdasági Minisztériumot a finomra vágott dohány adójának erőteljesebb emelése és a cigaretta adójának nagyon kismértékű emelése érdekében.

A gazdasági tárca húsz éve igen komolyan veszi a multinacionális cigarettagyártók által felmutatott dokumentumokat - most is ez történt. Másfél év alatt három lépcsőben (idén szeptemberben, jövő januárban és júliusban) összességében 7,8 százalékos jövedékiadó-emelést javasolt a kormánynak, ami sem egészségügyi, sem költségvetési szempontból nem ér semmit. A multi cigarettagyárak azt is elérték, hogy a finomra vágott dohány nagyobb mértékű megadóztatására kerüljön sor, amit a minisztérium persze "uniós elvárásokkal" indokolt.

Védd a magyart!

A Continental Dohányipari Csoport, amely Sánta János és családja érdekeltségébe tartozik, a hazai piac mindössze 6 százalékát birtokolja. A cégcsoport dohánygyára (Continental) Sátoraljaújhelyen található, ahol Hörcsik Richárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, valamint a parlament európai ügyek bizottságának elnöke a polgármester. A gyár egyik felügyelőbizottsági tagja, Dancsó József szintén fideszes képviselő, Orosháza polgármestere.

A kormányzati előterjesztés módosítása érdekében Hörcsik június 15-én 6. sorszámon javaslatot nyújtott be, amely a cigaretták kiskereskedelmi árra vetített adóját a kormány előterjesztésével szemben tovább emelte volna, a vágott dohányét a minisztérium által szorgalmazott szinten hagyta volna - természetesen egészségpolitikai, költségvetési és uniós szempontokra hivatkozva. Még ugyanaznap 7. sorszámon újabb módosítóval rukkolt elő. Ekkor már nem számítottak az előbbi szempontok: a cigaretta adóját nem kívánta emelni, miközben a finomra vágott dohánynál a kormányjavaslathoz képest szerényebb mértékű adóemelést javasolt. Indoklásában előadta, hogy a kormányjavaslat szerinti emelés az illegális kereskedelem fellendülésével járna, ezért csak olyan kis emelés indokolt, ami a feketekereskedelmet nem élénkíti.

A feketekereskedelemmel riogatás a dohányipari lobbi régi csodafegyvere. A cigaretta jövedékiadó-emelése és az illegális cigarettapiac élénkülése közötti összefüggést soha senki nem bizonyította. A vámszervek és a dohányipar olykor korrupciógyanús együttműködésének egyik régen alkalmazott formája, hogy évente közös sajtótájékoztatón, szakmailag nyilvánvalóan inkorrekt technikára alapozott módon becslik meg a feketepiac mértékét. A mindenkori kormányok pedig - ha a dohányipari lobbi egyéb módon is meggyőzte már őket - úgy tesznek, mintha elhinnék, valódi kutatásokon alapulnak e becslések. A tények viszont azt mutatják, hogy a jövedéki adó emelése mindig többletbevételhez juttatta a költségvetést, míg 2005-ben - az egyetlen olyan évben, amikor nem emelték - 10,3 milliárd forinttal csökkent a bevétel az előző évhez viszonyítva.

Hörcsik valódi indokait már a parlamentben ismertette a javaslat részletes vitája során. Mint kifejtette, a Continentalnak a fogyasztási dohány piacán 17 százalékos a részesedése, így árbevételében ez meghatározó szegmens. "Amenynyiben a piaci helyzet a cigaretta és fogyasztási dohányok adókülönbségének további csökkentését kívánja, úgy vélem, hogy a magyar cégcsoport védelmét szolgálná egy olyan emelési menetrend, amely a cigaretták ezer szálra vonatkozó minimumadójához viszonyított kilogrammonkénti fogyasztásidohány-adót a jelenlegi 43,5 százalékos szintről egyenletesen elosztva 50 százalékra emelné. (...) Úgy vélem, hogy nálunk sem szabad feladni a hazai gyártók védelmét, tisztelt képviselőtársaim! (...) Mindemellett az sem elhanyagolható, hogy az 500 főt foglalkoztató hazai Continental Dohányipari Csoport léte foroghat kockán a fogyasztási dohányok magyarországi eladásának esetleges ellehetetlenítésével."

Problémamegoldás

A korábban lelkészként tevékenykedő, a jövedéki adózás kérdéskörét aligha behatóan ismerő Hörcsik két egymással ellentétes módosító javaslatáról június 27-én kellett szavaznia az Országgyűlésnek. Meglepő módon sem az apparátus, sem a szavazáson részt vevő mintegy 300 képviselő nem vette észre a malőrt. Így azt a javaslatát, miszerint emelkedjen a cigaretták kiskereskedelmi árra vetített jövedéki adója, viszont maradjon a finomra vágott dohány kormány által beterjesztett mértéke, 233-an támogatták. Azt a javaslatát pedig, miszerint ne emelkedjen a cigaretták kiskereskedelmi árra vetített jövedéki adója, ugyanakkor csökkenjen a finomra vágott dohány kormány által beterjesztett mértéke, 178-an. A parlament mindkét módosító javaslatot elfogadta.

Innen már informálissá vált az ügyben a lobbizás, de aki egy kicsit is ismeri a multinacionális dohányipar lobbierejét, biztosan tudhatja, hogy nem hagyták annyiban a dolgot. Lázár János frakcióvezető később úgy nyilatkozott a Hírszerzőnek, hogy a minisztérium ötlete volt a cigaretta jövedékiadó-emelésének visszavonása. "Nincs ebben semmi titok. Miután a tárca látta, hogy több vitás pont is van, úgy vélekedett, gondoljuk újra a szabályozást." Ez persze ebben a formában nem pontos, hiszen nem a vitás pontok miatt kellett meghátrálnia a kormánynak, hanem azért, mert kizárólag a visszavonással oldhatta fel azt a kapitális hibáját, hogy egymással ellentétes javaslatokat fogadott el. Mindenesetre Hörcsik Richárd a két egymással harcban álló dohányos lobbicsoportnak egyaránt nagy szolgálatot tett azzal, hogy nem vonta vissza valamelyik módosítóját. Így már szinte bizonyos, hogy 2011-ben semmilyen dohányadó-emelés nem lesz, ami mintegy 4 milliárd forintnyi bevételtől fosztja meg a költségvetést. Most kíváncsian várjuk, miként váltja valóra Lázár János azt a sajtóban tett korábbi ígéretét, hogy "az azonban biztos, semmilyen kapcsolat nem fogja megakadályozni azt, hogy keményen meg legyenek adóztatva a dohányipari termékek".

Aminek itt lenne az ideje, hiszen az Európai Unió tagjai közül Magyarországon a legalacsonyabbak a cigarettaárak. Sokkal nagyobb veszély a közösség számára az, hogy tőlünk csempészik a cigarettát az unió más államaiba, mint az, hogy hozzánk csempészik azt mondjuk Ukrajnából a schengeni határon keresztül. A hazai vámosok talán még soha nem fogtak el magyar adójeggyel ellátott, Ausztriába szánt csempészcigaretta-szállítmányt, pedig az osztrákoknál közel 70 százalékkal drágább a cigaretta, mint nálunk. Hogy ez miért van így, csak találgatni lehet: annyi azonban objektíven megállapítható, hogy a külföldön, svarcban értékesített, magyar adójegyes cigaretta a magyar költségvetést hizlalja.

Lázár amúgy igen elkötelezett egészségvédőnek tűnik: Hódmezővásárhely, ahol ő a polgármester, élenjár például a dohányzás korlátozásában. Aggodalomra csak az adhat némi okot, hogy annak a Continental Dohányipari Cégcsoportnak, amelynek a sátoraljaújhelyi dohánygyár is a tagja, Hódmezővásárhelyen van a székhelye. Május végén jubileumi ünnepséget szervezett a társaság a Fekete Sas Szálló báltermében, ahol Lázár János videoüzenetben köszöntötte az összegyűlteket. A polgármester a maipiac.hu tudósítása szerint azt fejtegette, hogy a vállalat megmutatta, létezik magyar siker, hiszen az egyetlen hazai tulajdonú dohányipari gazdasági társaság a kezdetektől állja a versenyt a multinacionális cégekkel. Ezt követően a város és a kormány támogatásáról biztosította a cégcsoportot. Na, lesz vajon cigarettajövedékiadó-emelés vagy sem?

(A szerző a Füstirtók Alapítvány elnöke)

Neked ajánljuk

Gázlángolj még, baby!

Az inspiráció nagyjából úgy viszonyul a másoláshoz, ahogy a szeretet a kihasználáshoz. Erről tanúskodik Olivia Wilde új thrillere, tartalmilag és formailag egyaránt.

Egy fiktív háború leletei

A fiatal szobrászművész kiállításán fél tucat munka látható, amelyek több szállal kapcsolódnak korábbi alkotásaihoz. Saját bevallása szerint munkamódszerének sarokpontja, hogy a kész mű kétértelmű és nyitott, humoros és egyben ironikus is legyen, valamint reflektáljon társadalmi kérdésekre is. 

Béketurné

„A lehető leghatározottabban szólalunk fel az ártatlan polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűnök kivizsgálása érdekében. Egyetlen elkövetett bűncselekmény sem maradhat büntetlenül” – mondta Novák Katalin New Yorkban, az ENSZ-közgyűlésen, hozzátéve, hogy jelenleg Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik.

A paraván

A Parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében Orbán Viktor súlyosbodó gazdasági bajaink, mindenekelőtt az infláció okaként az Oroszország ellen bevezetett globális gazdasági büntetőintézkedéseket nevezte meg.

A legszélről legeltek

  • Vásárhelyi Júlia

Olaszországban és Európában is történelmi fordulatot hozott a múlt vasárnapi választás: a II. világháború óta első alkalommal egy posztfasiszta párt, az Olaszország Fivérei veszi a kezébe a kormányrudat szélsőjobboldali-jobboldali koalíciós partnereivel. Nagy valószínűséggel a párt vezetője, Giorgia Meloni lesz az ország első női miniszterelnöke.