Ítélet a magyar KFOR-parancsnok perében: Sikamika

szerző
Kovács Róbert
publikálva
2000/45. (11. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

"Vén faszszopó, mit ugatsz itt, mikor mi vagyunk a legjobbak, az a bajszos szopat minket, nyomoz utánunk, eldugta az ID-Cardját, és nem akarja megmutatni, faszszopó köcsög, szétütöm a fejét, ez a bunkó, mit dumál bele a munkánkba, kibaszom ezt a hülyét az ablakon, faszszopó bajszos geci." E gondolatokat Tóth Csaba, a vád koronatanúja - civil becenevén Rambó - ordította tavaly ősszel a pristinai légtérbe egy őt ellenőrző holland tiszthelyettes felé. Az esetet több tucat külföldi katonatiszt nézte végig, közben három magyar KFOR-katona minden erejét bevetve próbálta elvonszolni Rambót a helyszínről.

"Vén faszszopó, mit ugatsz itt, mikor mi vagyunk a legjobbak, az a bajszos szopat minket, nyomoz utánunk, eldugta az ID-Cardját, és nem akarja megmutatni, faszszopó köcsög, szétütöm a fejét, ez a bunkó, mit dumál bele a munkánkba, kibaszom ezt a hülyét az ablakon, faszszopó bajszos geci." E gondolatokat Tóth Csaba, a vád koronatanúja - civil becenevén Rambó - ordította tavaly ősszel a pristinai légtérbe egy őt ellenőrző holland tiszthelyettes felé. Az esetet több tucat külföldi katonatiszt nézte végig, közben három magyar KFOR-katona minden erejét bevetve próbálta elvonszolni Rambót a helyszínről.

Papp Gyula alezredes feljelentette és hazaküldte Tóth Rambót, akire itthon fegyelmi várt. Papp Gyula akkor még nem tudta, milyen lavinát indított el ezzel a lépésével.

Budapesten a szárazföldi honvéd vezérkar jogásza, Bordács János vette kézbe az ügyet, és

jó alaposan kifaggatta

a katonát; különösen a Papp Gyula alezredessel kapcsolatos momentumok érdekelték.

Az eset tavaly ősszel történt. Nem lehet pontosan tudni, miket mondott Rambó (a per során mindenesetre összevissza beszélt, többször önellentmondásba keveredett), de az biztos, hogy nem sokkal kihallgatásait követően már kezdett körvonalazódni az "alapos gyanúk" ismert halmaza, de nem Rambó, hanem Papp Gyula ellen (vascsövekkel és fél téglákkal elkövetett háborús fosztogatás mint emberiség elleni bűntett, vagy a zuhanyzósátorba bekukkantó katona stb.; részletesen lásd: Van sapkája, ales?, Magyar Narancs, 2000. július 6.). A katonai ügyész, Hegedűs Antal alezredes, aki Papp vádlója is egyben, megtagadta Rambó ellen a nyomozást, mondván, Rambó esetében nem talált semmi bűncselekményre utaló gyanús körülményt. (A rendőrség egy másik ügyben talált: a vád koronatanúja időközben összekötözte, majd az autója csomagtartójába gyömöszölte egy cimboráját, aki állítólag pénzzel tartozott neki, és most előzetes letartóztatásban ül. De ez mellékszál.)

Rambó emlékfoszlányaitól szokatlanul meglódulhatott

a vezérkar fantáziája

Papp alezredes ugyanis rövid idő alatt népszerű lett, és ez a tény meglehetősen szokatlan, sőt gyanús dolognak számít honvédségi berkekben.

Amikor Orbán Viktor Pristinában járt, és nagyon megdicsért mindenkit, még nem tudhatta, hogy ruganyos lábaival éppen a vád egyik fontos bizonyítékán, egy vascső létrafokon mászik fel az őrtoronyba, és néz büszkén szerteszét. Ma már jól tudjuk: a bokrokban figyelő rozsdás vascsövek rejtélyes ügyét, megfejelve a járdaszegélyekbe épített fél téglák galád esetével, Hegedűs Antal ügyész a Papp-per egyik fő vádpontjának szánta.

A háborús fosztogatás mint emberiség elleni bűntett ügyében - a "rozsdás vascső és fél tégla"-ügyben - felmentették Papp Gyulát, a bírói indoklás szerint azért, mert egész egyszerűen nem volt semmiféle lopás. Minden ott van most is a táborban, az utolsó fél tégláig, tehát teljesen feleslegesen küldött szakértőket az ügyész Pristinába, hogy számolja össze az összes vascsövet és téglát (lásd: Fogják meg, szart lopott!, Magyar Narancs, 2000. augusztus 10.). Az angol kontingens szívéhez sem álltak közel a téglák, mert a táborhely átadásakor egy tisztjük csak annyit mondott egy magyar tisztnek: "Itt van ez a kupac tégla, vigyétek, ahová akarjátok, nekünk nem kell, csak a baj van vele."

Kérdés, az ügyész hogyan fogalmazhatta meg a súlyos vádakat, mi motiválhatta, hogy a katonák körében létező legsúlyosabb gyanút fogalmazza meg Papp Gyula ellen abból a fülesből kiindulva, hogy a katonák felszedtek a földről ezt-azt. Miként történhetett meg, hogy nem vett figyelembe olyan jogi körülményeket, hogy például a tábor egész területe az ENSZ közigazgatása alatt áll, vagyis minden ingó és ingatlan vagyon felhasználható békefenntartási célokra? Vagy hogy erről a jugoszláv állam és a KFOR között érvényes egyezmény van.

Papp Gyula tavaly decemberi ünnepi eltávozása alkalmával személyesen Fodor Lajos vezérkari főnöktől hallott először a róla keringő pletykákról. Fodor kész tényként vetette Papp Gyula szemére, hogy nem intézkedett egy gyalázkodó katona ügyében. Ez azért érdekes, mert ebből az esetből is vád lett: Papp Gyula

gereblyézni küldött

három hangoskodó katonát a focipályára, majd elment. Később, visszatérvén a helyszínre, a következő kép fogadta: az egyik baka a földön hever, káromkodik, és a lábát fájlalja, mivel nem sikerült a gereblye nyelét széttörnie a térdén. A másik kissé távolabb kiabál, és a gereblyével a gyomokat ütlegeli. A harmadik, a Papphoz legközelebbi zokog és bömböl. A vád szerint a földön fekvő és a gereblyenyél eltörésével felsült baka kifejezetten Pappot szidta, ám Papp nem indított ellene fegyelmi eljárást, ezért kimerítette "az elöljárói intézkedés elmulasztása" bűncselekményt. A védelem szerint a gereblyést a bömbölő miatt nem hallotta a parancsnok. A bíró alaposan átgondolta a bonyolult szituációt, és hosszas mérlegelés után úgy döntött: nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy Papp Gyula hallotta-e a neki címzett gyalázkodást, ezért ezen vádpont alól felmentette.

Bűnösnek találta viszont a katonai bíróság csalás kísérletében és magánokirat-hamisításban. A történet a következő: elromlott a honvédség muzeális értékű daruja, de a katonák nem azt írták a jegyzőkönyvbe, hogy a panel emelésekor döglött be, hanem hogy a lőszeres konténernél (emelte ezt is, azt is). Ez a tett azért csalás kísérlete, mert tényleges kár nem keletkezett a daruban, Pappék ugyanis tévesen hitték, hogy elromlott: pedig nem, csak leállt.

A magánokirat-hamisítás oly módon esett meg, hogy mást írtak a jegyzőkönyvbe, így akarván eltussolni azt, hogy a katonák segítettek a tábor felépítésére kiküldött Major Rt. nevű építési cégnek: ez a lényege

a bírói okoskodásnak

A bíró szerint Papp Gyula alezredes huszonöt rendben hatalmával is visszaélt, mert 25 katona pihenőidejében segített a tábor felépítésében. Azért 25, mert ennyi katonát hallgatott meg a bíróság. Ha a teljes személyi állományt megkérdezi, akkor a parancsnok bűnténye több száz rendbelivé nőtt volna.

Nem teljesen világos persze: miért gond, hogy a cég és a katonák közösen építették fel a tábort; Pristinába tudniillik azért mentek ki, hogy tábort építsenek. A NATO legmagasabb szintű vállveregetését éppen a tábor gyors és példás felépítéséért zsebelte be minden magyar érintett: a vezérkar, a politikusok és persze a kontingens katonái, élükön Papp Gyulával.

Az építkezés alatt állandóan a helyszínen tartózkodott a honvédség szárazföldi vezérkarának elhelyezési főnöke, aki személyesen ellenőrizte a munkát, és rendszeresen jelentést írt erről a vezérkarnak. Például a Major Rt. és a katonák - Hegedűs Antal ügyész által annyira fájlalt - együttműködéséről is. Volt váratlan ellenőrzés is számos alkalommal, de egyetlenegyszer sem említette senki azokat a dolgokat, amikért most Papp Gyulát elítélték.

A Fővárosi Bíróság Hildenbrand Róbert ezredes vezette katonai tanácsa a maga részéről annyival intézte el ezeket a körülményeket, hogy "az alezredest nem mentesítheti a felelősségre vonás alól, hogy minden lépésről, így az építkezésen történtekről is tudtak az elöljárói, és a cselekmények az ő hallgatólagos beleegyezésükkel történtek. Csak azokat lehet felelősségre vonni, akikkel szemben vádat emeltek."

És ez bizony nagyon igaz. Hegedűs Antal ügyésznek nyilván kiment valahogy a fejéből, hogy a feletteseket is megvádolja.

Kovács Róbert

szerző
Kovács Róbert
publikálva
2000/45. (11. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra