A pártok piszkos ügyeit feltáró független jelölt nyerte az augusztusi ferencvárosi előválasztást, októberben tehát ő lesz az ellenzék közös jelöltje. Még májusban interjúztunk vele.
Magyar Narancs: A mai állás szerint elindul polgármesterjelöltként Ferencvárosban?
Baranyi Krisztina: Persze, ezt már tavaly októberben bejelentettem, azóta nem történt semmi olyasmi, ami miatt változtatni kellene az indulási szándékomon.
MN: A hvg.hu-nak azt mondta, ha az ellenzék talál más megfelelő polgármesterjelöltet, akkor megelégedne a képviselőjelöltséggel. Kiből lehetne ilyen közös jelölt?
BK: Ezt ne tőlem kérdezze! Az ellenzék egyelőre nem nevezett meg polgármesterjelöltet a IX. kerületben, azt gondolom, nem véletlenül. Ha akár a baloldali szövetség, akár a Jobbik és az LMP formálódó együttműködése előáll egy, a fideszes polgármester legyőzésére esélyes jelölttel, az új helyzet lenne. Ebben az esetben átgondolnám, elindulok-e. A legfontosabb, hogy legyőzzük a Fideszt a kerületben.
MN: A négypárti szövetség (MSZP, Párbeszéd, DK, Momentum) április 6-i bejelentése szerint a IX. kerületben a Párbeszéd indít polgármesterjelöltet, de az még nem dőlt el, kit. Ön tudja, kiben gondolkodik a Párbeszéd?
BK: Erről nincs pontos információm. Annyit elárulhatok, hogy Karácsony Gergely – akivel régóta ismerjük egymást – megkeresett az ügyben. Ő is úgy látja, Ferencvárosban verhető a Fidesz, korábban is sokat beszélt arról, hogy helyben ismert, hiteles és népszerű jelöltek mögé kell beállnia az ellenzéknek Budapesten. Szerinte én ilyen vagyok. Itt tartunk most.
| ||
MN: Olyan megoldásba belemenne, hogy a szavazólapon a Párbeszéd vagy más párt jelöltjeként szerepel, de győzelem esetén független polgármesterként dolgozhat?
BK: Bármelyik párt támogatását szívesen veszem, de függetlenként indulok. Az összes ellenzéki párt logója szerepelhet a nevem mellett a szavazólapon, így a kompenzációs listára érkező szavazatok elvesztésétől sem kell tartania senkinek.
MN: Azt szeretné, ha minden ellenzéki párt logója ott lenne a neve mellett?
BK: Lehetőség szerint igen. Több oka van annak, hogy nem lépek be egyik pártba sem. Az érzelmi ok, hogy még gyászolom volt pártomat, az Együttet, és nem látok olyan szereplőt, aki miatt érdemes lenne eldobnom az özvegyi fátylat. A praktikus magyarázat a hódmezővásárhelyi győzelem után kialakult közhangulat. Márki-Zay Péter sikerének üzenete, hogy egy helyben ismert független jelölttel legyőzhető a Fidesz még egy ellenzék számára nehéznek számító terepen is.
MN: Eddig mégsem álltak be ön mögé a pártok. Mivel indokolják ezt?
BK: Nem vettem és nem is veszek részt a kerületi osztozkodásról szóló ellenzéki tárgyalásokon, a képviselőként végzett munkám eredményeivel szállok be a versenybe. Sokakat frusztrál, hogy ebben az országban ellenzékiként, fideszes közegben nagyon nehéz eredményt elérni. Egy darabig én is így éreztem, aztán az Illatos úti veszélyeshulladék-ügyben tíz éve húzódó probléma végére sikerült pontot tennem, és ma már a parkolással kapcsolatos visszaélések is országos szintű kampánytémává emelkedtek. Nagy kihívás volt ez a négy és fél év, sokszor egyedül küzdöttem a Fidesz ellen, de ha az ember kitartó, és kialakul mögötte egy csapat, akkor még ilyen ellenszélben is lehet sikereket felmutatni.
MN: Nem tart attól, hogy megismétlődik a tavaly áprilisi helyzet? Ebben az országos egyéni választókerületben volt DK-s, jobbikos és momentumos jelölt, elindult ön is, így Kocsis Máté 40,5 százalékkal simán behúzta a mandátumot.
BK: Semmitől sem tartok jobban, mint ettől. Tavaly áprilisban az ellenzéki pártok harmadszorra mentek neki ugyanabban a felállásban, nulla politikai innovációval a választásnak. Magabiztosnak látszó politikusok egymás között, saját embereikben gondolkodva osztogatták a választókerületeket, aztán csodálkoztak, hogy harmadszor is fideszes kétharmad lett az eredmény. Szeretnék bízni abban, hogy az ellenzék végre levonja ennek az óriási pofonnak a tanulságait, és nem ismétlődik meg az ismert forgatókönyv az önkormányzati választásokon.
MN: Mégis úgy tűnik, hogy az ellenzék minimum két táborra szakadt Budapesten, ráadásul önt egyelőre egyik oldal sem támogatja.
BK: Sajnos megint háttéralkukról, marakodásról szólnak a hírek. A polgármesterjelöltek bejelentése azt jelzi, a pártok messze vannak már attól, hogy a helyben elfogadott embereket keressék. A baloldali pártok listáján több olyan jelölt szerepel, aki jóformán nem is látta a neki leosztott kerületet, de legalábbis nagyon ritkán fordul meg benne. Az LMP és a Jobbik nincs benne az összefogásban, pedig szükség lenne rájuk, Ferencvárosban például nem olyan egyértelmű a baloldali többség, mint a XIII. kerületben vagy Zuglóban. Ideje volna, hogy a pártok a saját kádereik érdekei helyett azt nézzék, hogyan lehet győzni, és aztán sikeresen vezetni a kerületeket.
MN: A kampányában vár segítséget a pártoktól, vagy egyedül is lesz elég erőforrása?
BK: Alapvetően a Kulcs a Városhoz, Kulcs a Közélethez nevű civil szervezet jelöltje vagyok, egyre növekvő támogatói körrel. Elég népes csapat gyűlt körém az évek során lelkes helyi civilekből, szakértőkből, tanácsadókból.
MN: Egy dolog, hogy ki lesz a polgármester, de a képviselő-testület összetétele is fontos. Az egyes körzetekben tárgyalna a pártokkal, vagy a civil szervezetnek lesznek egyéni jelöltjei is?
BK: A pártok szavazóit mindenképpen képviselni kell a testületben. Ha lesz megegyezés, közösen kell irányítani a kerületet, közösen kell megoldani azt a rengeteg problémát, amelyeket az utóbbi tíz év fideszes vezetése idézett elő Ferencvárosban. Az egyesületünknek van 12 képviselőjelöltje, akik közel egy éve készülnek a kampányra, én mégis szeretném az ellenzéki pártokkal koordinálni az egyéni körzetes indulásokat. Bízom benne, hogy ez május 26. után megtörténik; egy egyeztetett forgatókönyvet még ma is valószínűbbnek tartok, mint az egymás ellen indulást.
MN: Egy fideszes többségű testülettel tudna együtt dolgozni?
BK: Nem lenne könnyű, de nem is lenne lehetetlen helyzet. Gegesy Ferenc, aki korábban 20 évig volt Ferencváros polgármestere, felajánlotta a segítségét a kerület vezetéséhez, mellettem fog állni, ha polgármesterré választanak. Karácsony Gergelytől hallottuk, mekkora feszültségeket okozhat a munka egy megosztott testületben. A vörös vonalakat meg kell húzni, ezeket nem szabad átlépni, de ameddig mindenki megelégedésére együtt tudunk dolgozni a fideszes képviselőkkel, addig együtt is kell működnünk velük.
MN: Az MSZP támogatását szívesen fogadná azok után, hogy például parkolásügyben egyáltalán nem segítették önt, sőt a Fidesszel együtt szavaztak?
BK: A kampányomat nem a pártokra alapozva építettem fel. De mire kíváncsi konkrétan?
MN: Hogy okoz-e morális dilemmát az együttműködés a szocialistákkal.
BK: Ma is szeretnék velük együtt fellépni a Fidesszel szemben, de a napi gyakorlat azt mutatja, hogy ebben a kerületben is vannak olyan személyes együttműködések és háttéralkuk a Fidesz és az MSZP között, amilyenekről Karácsony Gergely beszélt Zugló vonatkozásában. De a Fidesszel együttműködő néhány MSZP-snél fontosabbak a szocialista párt szavazói és az a rengeteg tisztességes, becsületes ember, aki ebben a pártban még szerepet vállal. Én nekik is politizálok.
MN: A háttéralkukat ki lehetne zárni az önkormányzati politizálásból?
BK: Persze, csak tisztességes, független vezetők kellenek hozzá, akiket nem a pártérdekek irányítanak, és akik nem tesznek kifizetőhelyekké egész kerületeket.
MN: Mit tenne, ha az MSZP vagy bárki más pozíciókat kérne a támogatásáért cserébe?
BK: Nem veszek részt ilyen tárgyalásokban, nem tudom, pontosan hogyan zajlanak, ki, mit és kivel csencsel. Régen rossz, ha valaki azt mérlegeli egy polgármesterjelölt támogatásakor, hogy az emberei majd milyen pozíciókat kapnak. Ebbe én nem fogok belemenni, ettől nem lesz jobb hely a IX. kerület. Inkább arról kellene beszélgetnünk, hogy még mindig ezer ferencvárosi lakásban nincs vécé, hogy hétvégenként térdig lehet gázolni a hányásban, a mocsokban, hogy az önkormányzat messze nem használja ki a kerület páratlan kulturális adottságait. A víziókat, stratégiákat már most össze kellene rakni ahhoz, hogy ellenzéki győzelem esetén el tudjuk kezdeni a munkát. Ezekről mégsem beszél senki.
MN: A programról sem egyeztet az ellenzéki pártokkal?
BK: Bármilyen egyeztetésre kész vagyok, a program pedig a legfontosabb. Mégis úgy tudom, a pártok közötti tárgyalásokon a kerületi programok eddig szóba sem kerültek.
MN: Amikor 2017-ben kitették az önkormányzat városfejlesztési bizottságából, azt mondták, több évtizedes politikai szokásjogon alapuló kultúrát rúgott fel. Mire gondolhattak?
BK: A helyi Fidesz ezzel pontosan megfogalmazta azt, amiről Zuglóban Karácsony Gergely beszélt. Fidesz–MSZP-háttér-megállapodás alapján jött létre a parkolási rendszer, és nyilván egy csomó minden más is. Úgy látszik, ha valaki nem megy bele ezekbe a háttéralkukba vagy leleplezi azokat, akkor ezzel több évtizedes politikai szokásjogot sért.
| ||
MN: Bizottsági pozíció nélkül egyébként meg lehet élni a képviselőségből?
BK: Ebből megélni nem lehet. 96 ezer forintot kapok az önkormányzattól, amikor megvolt a bizottsági tagságom, 158 ezret kaptam. Ez sem egy nagy összeg, ezért a csökkenésnél jobban zavar, hogy bár beülhetek a bizottsági ülésekre, és aktívan részt veszek a munkában, nem szavazhatok. A legfontosabb képviselői jogomat vonták meg, amit az önkormányzati törvény szerint nem lehetne megtenni. Engem ugyanúgy a választói akarat juttatott a testületbe, mint a fideszeseket, de világos, hogy ha valódi ellenzékiekkel állnak szemben, ilyen vagy ennél sokkal csúnyább eszközöktől sem riadnak vissza.
MN: Ezt a 96 ezer forintot emelné? Korrupciós kockázatnak tűnik, hogy a képviselők nem tudnak a tiszteletdíjukból megélni.
BK: Ez rendszerhiba, azt tükrözi, hogy az elmúlt 30 évben a pártok nem vártak valós munkát az önkormányzati képviselőiktől. Általában a párt direktívája szerint szavaznak, legtöbbjüknek van polgári állása is a képviselőség mellett, és vannak, akik a kerülettől vagy a pártjuktól kapott más pozíciókból, vállalkozói megrendelésekből profitálnak. Ezen a politikai kultúrán változtatni kellene, hiszen a ferencvárosi önkormányzat például körülbelül 60 ezer ember mindennapjait érintő döntéseket hoz.
MN: Milyen a viszonya a képviselőtársaival azok után, hogy számos önkormányzati botrányt nyilvánosságra hozott?
BK: Senkit nem utáltam meg ezen ügyek miatt, bárkivel megiszom egy kávét, bárkivel leülök beszélgetni. De a képviselőség alapvetően nem erről szól. Azért szavaztak be a testületbe a választók, hogy a kerület érdekeit tartsam szem előtt; ha lopást látok, azt akadályozzam meg, de legalábbis tárjam fel, ha azt látom, hogy valamit jobban lehetne csinálni, arra tegyek javaslatot. Ezekkel foglalkozom, huszadrangú dolog, hogy jóban vagyok-e a mellettem ülővel vagy sem.
MN: Az Illatos úti veszélyes hulladék ügyében látványos eredményt ért el. A parkolási botránynak milyen az utóélete?
BK: A parkolási ügyet is nagy sikerként értékelem. A parkolási lopás témája 2010-től téma volt a kerületben, előttem Csárdi Antal LMP-s képviselő feszegette, de eredményt nem igazán tudott elérni. Én viszont elértem, hogy az önkormányzat testületi döntéssel szerződést bontson a parkolást intéző Fer-Park 2010 Kft.-vel, amely évente minimum 300–500 millió forintos kárt okozott a kerületnek, és amelynek tulajdonosát Magyarország legnagyobb parkolási perében másfél milliárdos károkozással vádolják. Ezen túlmenően a parkolási rendszer megváltoztatásával és a parkolóautomaták NAV-hoz való bekötésével immár több minisztérium foglalkozik. A 444 dokumentumfilmje után kiborult a bili, Tarlós István, Karácsony Gergely és még egy sor fontos politikus elismerte, hogy valós problémák vannak a parkolással Budapesten, elkezdtek gondolkozni a kevesebb közpénzt felemésztő technológiai megoldásokon. 2014 óta mondom, hogy lépni kell, úgy tűnik, mostanra sikerült áttörni a falat.
MN: A 444 filmje azt az állapotot mutatta, hogy ugyan felbontották a szerződést a Fer-Parkkal, de újat még nem kötöttek. Azóta haladt előre ez az ügy?
BK: Az történt, hogy miután felbontották a szerződést, megpróbáltak egy olyan új szerződést létrehozni, amellyel még több pénzt lophattak volna ki a rendszerből. Ezzel több mint egy évig elpepecseltek, de annyira vállalhatatlan közbeszerzési eljárást sikerült produkálniuk, hogy végül eredménytelenné nyilvánították. Ma sajnos ott tartunk, hogy emiatt még mindig a régi rendszer üzemel. A februári testületi ülésen javasoltam, hogy a sikertelen eljárás ellenére azonnal érvényesítsék a szerződés felbontásáról szóló döntést, és az önkormányzat saját cége vegye kézbe a parkolás működtetését. Ezt a fideszes többség természetesen leszavazta. Azóta sem csinálnak semmit, szeretnének kimaradni a botrányból, szeretnék, ha az ügy fókusza Zuglóra és Karácsony Gergelyre esne, pedig meggyőződésem, hogy ő nem korrumpálódott, semmiféle haszna nem volt a parkolásból. Ott hibázott, hogy nem látta, hol a vörös vonal, hogy meddig lehet elmenni a kompromisszumkeresésben.
MN: A parkolásért felelős Martos Dánielt a botrány miatt rúgták ki a Ferencvárosi Vagyonkezelőtől?
BK: Természetesen, bár a polgármester mást állít. A parkolási VIP-lista miatti feljelentésem után indult nyomozást fals indokkal, vádemelés nélkül zárták le, de ennek a történetnek közel sincs vége. Az önkormányzati választások után Martos Dánielre nézve is komoly következményei lesznek annak, ami 2010 óta a parkolással történt Ferencvárosban.
MN: Vannak olyan iratok, amelyekbe most nem lát bele, de polgármesterként beleláthatna?
BK: A mainál is több bizonyíték kerülhet elő, ha polgármester leszek. A testületi ülésen is többször elmondtam, hogy ha rajtam múlik, a felelősök büntetőjogilag is felelni fognak a kerület megrövidítéséért.
MN: Az előbb 300 és 500 millió forint közé becsülte az évente okozott kárt. Hova tűnhetett ez a pénz?
BK: Erről csak elképzeléseim vannak. Az egyik 444-es videóban láttunk egy vállalkozót Varga József parlamenti képviselőhöz nejlonzacskóval bemenni, és üres kézzel távozni. Mindenki ismeri a táskás ember kifejezést, hallottunk eltűnt képviselőkről Budapesten is. Ígérni annyit tudok, hogy ha kézzelfogható bizonyítékom lesz a pénz útjáról, azonnal feljelentést teszek, ahogy eddig is megtettem valamennyi zűrös kerületi ügyben.
MN: Hogy lehet ennyi pénzt apróban, az automatákból ellopni? Ez logisztikailag sem tűnik egyszerűnek.
BK: A nagy pénzt a IX. kerületben az egyébként formálisan jogszerű szerződés alapján lopják ki a rendszerből. Egy parkolóhely üzemeltetése nálunk közel 10 ezer forintba kerül, más kerületekben 2-3 ezer forintból megoldják, de még a viszonylag magas üzemeltetési költségek is 6 ezer forint körül vannak parkolóhelyenként. Az már csak a zsebpénz kategória, hogy egyébként az automatákból is kilopják az aprót, bár például a VIII. kerületben ebből is 60 milliós kárt hoztak össze a „pénzszámoló” emberek.
MN: Ön szerint mi a tétje az önkormányzati választásoknak? Alkalmasak lehetnek a NER meggyengítésére?
BK: Helyi szinten könnyebb legyőzni a NER-t, mint a parlamenti választáson. Itt arcuk van a tolvajoknak, az emberek a saját bőrükön érzik a dúlást, és látják, hogyan gazdagodnak a fideszes haverok, ismerősök. Martos Dánielt senki nem ismeri országosan, de itt a kerületben ismerik, és tudják, hogy fideszes. Az önkormányzati választáson továbbá az esély is nagyobb a változásra, rengeteg a tisztességes, sokat dolgozó ellenzéki önkormányzati politikus, talán könnyebb előállítani azt a helyzetet, hogy egy jelölt induljon a Fidesz ellen, mint országos szinten. El kell kezdeni az ellenzéki táborok között húzódó árkok betemetését, nem lesz tartható, hogy sokszor erősebbek a belső ellentétek, mint a szembenállás a fideszes hatalommal.
MN: Ha sok helyen sikerülne leváltani a fideszes polgármestert, az Orbán Viktor rendszerét is meggyengítené?
BK: Erős üzenete lenne. Persze nehéz megjósolni, hogyan reagálna a NER egy sikeres ellenzéki szereplésre az önkormányzati választásokon. Annyi biztos, hogy nehezebb dolguk lenne, mint ma, amikor a 3200 önkormányzat túlnyomó többsége lényegében a kezükben van.
