magyarnarancs.hu: Már a Pride elleni tiltó határozat kiadásakor bírósághoz fordultak – a bíróság akkor ezt hatályon kívül helyezte, és a felvonulást megtarthatták. A mostani döntés ennek a pernek a folytatása?
Győző Gábor: Nem, az egy különálló eljárás volt, nem mi képviseltük az akkori bejelentőket. A felperes magánszemély (a Pride egyik szervezője) és a Háttér Társaság a Melegekért ettől függetlenül keresett meg minket azzal, hogy számukra aggályos, ami és ahogyan történt a 2012-es betiltás kapcsán. A személyhez fűződő jogok megsértése miatt indítottunk pert.
magyarnarancs.hu: 2011-ben a BRFK hasonló határozatot adott ki, a bíróság akkor sem tartotta ezt megalapozott érvelésnek…
| ||
GYG: Tulajdonképpen ez a 2011-es tiltás határozta meg a helyzetet. Már az akkori határozatot is kifogásolhatónak találták; a BRFK indokait alaptalannak, puszta tévedésnek nyilvánították. A rendőrség olyan általánosságokra hivatkozva jutott el a betiltásig, amiket a bíróság nem tudott elfogadni. A közlekedés nehezítése lehetett volna indok, de ez és a többi pont is nélkülözte a konkrétumokat, csak általános ürügyekből állt. Mindezek után 2012-ben az előzővel sok helyen szóról szóra egyező tiltó határozatot adtak ki. Ez volt az egyik felháborító elem, amit nem akartak a felperesek szó nélkül hagyni. Illetve az, hogy a BRFK más, összehasonlítható rendezvényeket engedélyezett, annak ellenére, hogy azok nagyobb létszámúak voltak, vagy fontosabb közlekedési útvonalat érintettek, nagyobb gépjárműforgalom mellett. A rendőrség ezeket egyszerűen tudomásul vette, a Pride-ot mégis meg akarta akadályozni, ráadásul olyan érvekkel, amelyekről a bíróság egyszer már megállapította, hogy alkalmazhatatlanok. Nem arról van szó tehát, hogy érdemi mérlegelési tevékenységet végeztek, itt egyértelműen kilóg a lóláb. Gyakorlatilag mondvacsinált okokat kerestek a betiltáshoz. A bírósági ítélet tehát megállapította, hogy az abbéli megállapításunk, miszerint a BRFK a felperesek szexuális irányultságára tekintettel hozta meg a tiltó határozatot, megalapozott.
magyarnarancs.hu: Hogyan reagált minderre a BRFK?
GYG: Nem tudott a BRFK kézzelfogható válaszokkal szolgálni a valós okokat illetően. Nyilván arra hivatkozott, hogy jogszerűen jártak el, és nem vétettek az eljárásban, de a bíróság nem találta alaposnak a kimentési bizonyítást. Azokat a pontokat ismételték, amelyeket a bíróság 2011-ben egyszer már elvetett. A két határozat szinte egyezett, még a közlekedésrendészeti szakvélemény is. Illetve arra sem tudtak felelni, hogy mi a helyzet az összehasonlítható rendezvényekkel, amelyekhez mérten a diszkrimináció, a közvetlen hátrányos megkülönböztetés történt.
magyarnarancs.hu: Az ítélet nemcsak azt mondja, hogy hátrányos megkülönböztetés történt, hanem azt is, hogy zaklatás. Ez mit jelent pontosan?
| ||
GYG: Más összehasonlítható helyzetben lévő rendezvényekhez képest történt közvetlen hátrányos megkülönböztetés, hiszen a BRFK nem tudta megmondani, hogy más nagyobb, jelentősebb forgalmi fennakadást stb. okozó rendezvényt miért engedélyezett a Pride-dal szemben. Ezért a bíróság megállapította, hogy a rendőrség döntésének nem volt más oka, mint a felperesek szexuális indíttatása. A zaklatás törvényi tényállása pedig abban valósul meg, hogy ellenséges környezet alakul ki a védett tulajdonsággal rendelkezőkkel szemben. Nem bizonyítottuk, hogy ez egy célzott intézkedés volt, de hatásában ezt érte el a tiltó nyilatkozat. Ennek az állapotnak az az oka, hogy egy felvonuló (védett tulajdonsággal rendelkező) azt érzi, hogy egy állami szerv tudatosan el akarja nyomni az ő jogait. Egy ilyen lépést nem lehet nem ellenségesnek észlelni: gyakorlatilag bármilyen rendezvény mehet, ugyanazok a már elítélt indokok vannak – ez egy kívülálló számára is felháborító. Azt érezhették, hogy állami szinten valósul meg az alapvető jogaik sárba tiprása. Miközben egy olyan felvonulásról van szó, amely a világ boldogabbik részében hatalmas népünnepély…
magyarnarancs.hu: Mi a jelentősége a döntésnek?
GYG: A megállapításon túlmenően a bíróság bocsánatkérésre kötelezte a BRFK-t, és eltiltotta a további jogsértéstől. Ennek szimbolikus értéke van, és ebből a célból is indult az egész. Stratégiai pernek szántuk, hogy felhívjuk a figyelmet a problémára. A nyilvánosság és a bíróság döntése, reméljük, visszatartó erő lesz, vagy finomabban szólva remélhetőleg ráébreszti a jogalkalmazókat bizonyos alapjogok gyakorlásának a fontosságára.
magyarnarancs.hu: Az ítélet nem jogerős. Várhatók fejlemények?
GYG: Másodfokon lehet még fellebbezni, és a Kúriánál is van mód felülvizsgálati kérelmet benyújtani, ez nem helyben derül ki. Általában az állami szervek nem szoktak egy ítéletet első fokon elfogadni, véleményem szerint ezt sem fogják, de meglátjuk. A fontos az, hogy ez a döntés első fokon akkor is megszületett. Illetve kötelező erővel fog bírni, hogy a BRFK-t eltiltották a további jogsértéstől. Tehát ha a döntés jogerős lesz, a továbbiakban ilyen jogsértő módon nem járhatnak el. Így pedig nem csupán szimbolikus ítéletről van szó.
