Jogtiprás állami szinten: BRFK, Pride, ítéletek és előítéletek

Belpol

Diszkrimináció és zaklatás, ahogy a BRFK 2012-ben tiltani próbálta a Pride felvonulást. A Fővárosi Törvényszék döntéséről Győző Gábort, a felpereseket képviselő Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjét kérdeztük.

magyarnarancs.hu: Már a Pride elleni tiltó határozat kiadásakor bírósághoz fordultak – a bíróság akkor ezt hatályon kívül helyezte, és a felvonulást megtarthatták. A mostani döntés ennek a pernek a folytatása?

Győző Gábor: Nem, az egy különálló eljárás volt, nem mi képviseltük az akkori bejelentőket. A felperes magánszemély (a Pride egyik szervezője) és a Háttér Társaság a Melegekért ettől függetlenül keresett meg minket azzal, hogy számukra aggályos, ami és ahogyan történt a 2012-es betiltás kapcsán. A személyhez fűződő jogok megsértése miatt indítottunk pert.

magyarnarancs.hu: 2011-ben a BRFK hasonló határozatot adott ki, a bíróság akkor sem tartotta ezt megalapozott érvelésnek…

Ők bírják a Pride-ot

Ők bírják a Pride-ot

Fotó: MTI – Koszticsák Szilárd

GYG: Tulajdonképpen ez a 2011-es tiltás határozta meg a helyzetet. Már az akkori határozatot is kifogásolhatónak találták; a BRFK indokait alaptalannak, puszta tévedésnek nyilvánították. A rendőrség olyan általánosságokra hivatkozva jutott el a betiltásig, amiket a bíróság nem tudott elfogadni. A közlekedés nehezítése lehetett volna indok, de ez és a többi pont is nélkülözte a konkrétumokat, csak általános ürügyekből állt. Mindezek után 2012-ben az előzővel sok helyen szóról szóra egyező tiltó határozatot adtak ki. Ez volt az egyik felháborító elem, amit nem akartak a felperesek szó nélkül hagyni. Illetve az, hogy a BRFK más, összehasonlítható rendezvényeket engedélyezett, annak ellenére, hogy azok nagyobb létszámúak voltak, vagy fontosabb közlekedési útvonalat érintettek, nagyobb gépjárműforgalom mellett. A rendőrség ezeket egyszerűen tudomásul vette, a Pride-ot mégis meg akarta akadályozni, ráadásul olyan érvekkel, amelyekről a bíróság egyszer már megállapította, hogy alkalmazhatatlanok. Nem arról van szó tehát, hogy érdemi mérlegelési tevékenységet végeztek, itt egyértelműen kilóg a lóláb. Gyakorlatilag mondvacsinált okokat kerestek a betiltáshoz. A bírósági ítélet tehát megállapította, hogy az abbéli megállapításunk, miszerint a BRFK a felperesek szexuális irányultságára tekintettel hozta meg a tiltó határozatot, megalapozott.

magyarnarancs.hu: Hogyan reagált minderre a BRFK?

GYG: Nem tudott a BRFK kézzelfogható válaszokkal szolgálni a valós okokat illetően. Nyilván arra hivatkozott, hogy jogszerűen jártak el, és nem vétettek az eljárásban, de a bíróság nem találta alaposnak a kimentési bizonyítást. Azokat a pontokat ismételték, amelyeket a bíróság 2011-ben egyszer már elvetett. A két határozat szinte egyezett, még a közlekedésrendészeti szakvélemény is. Illetve arra sem tudtak felelni, hogy mi a helyzet az összehasonlítható rendezvényekkel, amelyekhez mérten a diszkrimináció, a közvetlen hátrányos megkülönböztetés történt.

magyarnarancs.hu: Az ítélet nemcsak azt mondja, hogy hátrányos megkülönböztetés történt, hanem azt is, hogy zaklatás. Ez mit jelent pontosan?

false

Ők kevésbé

Fotó: MTI

GYG: Más összehasonlítható helyzetben lévő rendezvényekhez képest történt közvetlen hátrányos megkülönböztetés, hiszen a BRFK nem tudta megmondani, hogy más nagyobb, jelentősebb forgalmi fennakadást stb. okozó rendezvényt miért engedélyezett a Pride-dal szemben. Ezért a bíróság megállapította, hogy a rendőrség döntésének nem volt más oka, mint a felperesek szexuális indíttatása. A zaklatás törvényi tényállása pedig abban valósul meg, hogy ellenséges környezet alakul ki a védett tulajdonsággal rendelkezőkkel szemben. Nem bizonyítottuk, hogy ez egy célzott intézkedés volt, de hatásában ezt érte el a tiltó nyilatkozat. Ennek az állapotnak az az oka, hogy egy felvonuló (védett tulajdonsággal rendelkező) azt érzi, hogy egy állami szerv tudatosan el akarja nyomni az ő jogait. Egy ilyen lépést nem lehet nem ellenségesnek észlelni: gyakorlatilag bármilyen rendezvény mehet, ugyanazok a már elítélt indokok vannak – ez egy kívülálló számára is felháborító. Azt érezhették, hogy állami szinten valósul meg az alapvető jogaik sárba tiprása. Miközben egy olyan felvonulásról van szó, amely a világ boldogabbik részében hatalmas népünnepély…

magyarnarancs.hu: Mi a jelentősége a döntésnek?

GYG: A megállapításon túlmenően a bíróság bocsánatkérésre kötelezte a BRFK-t, és eltiltotta a további jogsértéstől. Ennek szimbolikus értéke van, és ebből a célból is indult az egész. Stratégiai pernek szántuk, hogy felhívjuk a figyelmet a problémára. A nyilvánosság és a bíróság döntése, reméljük, visszatartó erő lesz, vagy finomabban szólva remélhetőleg ráébreszti a jogalkalmazókat bizonyos alapjogok gyakorlásának a fontosságára.

magyarnarancs.hu: Az ítélet nem jogerős. Várhatók fejlemények?

GYG: Másodfokon lehet még fellebbezni, és a Kúriánál is van mód felülvizsgálati kérelmet benyújtani, ez nem helyben derül ki. Általában az állami szervek nem szoktak egy ítéletet első fokon elfogadni, véleményem szerint ezt sem fogják, de meglátjuk. A fontos az, hogy ez a döntés első fokon akkor is megszületett. Illetve kötelező erővel fog bírni, hogy a BRFK-t eltiltották a további jogsértéstől. Tehát ha a döntés jogerős lesz, a továbbiakban ilyen jogsértő módon nem járhatnak el. Így pedig nem csupán szimbolikus ítéletről van szó.

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.