Kálomista első fokon elbukta az Elk*rtuk-pert

  • narancs.hu
  • 2022. december 16.

Belpol

Hann Endre jó hírneve sérült a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint.

Megsértette Hann Endrének, a Medián közvéleménykutató vezetőjének jó hírnévhez fűződő jogát az Elkúrtuk című film – állapította meg a Fővárosi Törvényszék pénteken a 444 tudósítása szerint

Hann márciusban perelte be a film producerét, Kálomista Gábort, mert úgy látta, hogy róla mintázták az alkotók a filmbeli Endre nevű, közvélemény-kutatással foglalkozó szereplőt. Azután pedig semmi kétsége sem lehetett senkinek, hogy a filmet forgalmazó Megafilm közzé tett honlapján egy szöveget, amely a filmbéli és a valóságos szereplők sorsáról szól.

Az ítélet szerint a film forgalmazója lényegében azt állította Hann Endréről, hogy 2006-ban kutatási adatokat manipulált, személyesen részt vett az MSZP–SZDSZ kormány döntéseiben, kapcsolatban állt Szilvásy György titkosszolgálati miniszterrel, részt vett az őszödi beszéd kiszivárogtatásában, és része volt abban a döntésben is, amelynek nyomán a rendőrök erőszakkal léptek fel a tüntetőkkel szemben. 

A bíróság Kálomistát eltiltja a további jogsértéstől, és arra kötelezi, hogy kérjen bocsánatot Hanntól magánlevélben és a Megafilm honlapján. Emellett 1,5 millió forint sérelemdíjat kell fizetnie, valamint 500 ezer forint perköltséget. 

A 444 emlékeztet: ha az a megafilmes közlemény nem jelenik meg, Kálomista nem biztos, hogy elveszíti a pert.

Az eredeti keresetben ugyanis Hann önmagában a filmbeli megjelenítést sérelmezte, mondván, Endre ábrázolása az ő harmincéves szakmai hitelének árt. Ezt a hivatkozást végül a bíróság nem tartotta megalapozottnak: az ítélet szerint az Elkúrtuk fikció, így a művészi szabadság jegyében bármilyen karaktert ábrázolhat, és „a művek értékének megítélése nem a bíróságok feladata”.

A bíróság szerint a közlemény volt jogsértő. Mert az alapján, hogy Kálomistáék – tévesen – politikai tanácsadóként tüntették föl a felperest, azt gondolhatták a nézők, hogy amit a filmben láttak, az mind valóság, és ez így túlmegy a szabad véleménynyilvánítás szabadsága által biztosított kereteken. Az alperes hiába hivatkozott arra, hogy Hann közszereplő, többet kell tűrnie. A bíróság szerint „azért sértő ez az utalás, sértő ez az ábrázolás, az Endrével való összefüggésbe hozatal, mert a kivívott szakmai hitelét, politikai semlegességét rontja le és a bizalmat rombolja a személye, illetve az általa megjelenített cég irányába”.

A 444 azt írja, hogy az ítélet attól nyilván nem tilthatja el a film készítőit, hogy egy esetleges Elkúrtuk 2-ben újból szerepeltessék Endrét – csak attól, hogy azonosítsák Hann Endrével. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.