Kálomista első fokon elbukta az Elk*rtuk-pert

  • narancs.hu
  • 2022. december 16.

Belpol

Hann Endre jó hírneve sérült a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint.

Megsértette Hann Endrének, a Medián közvéleménykutató vezetőjének jó hírnévhez fűződő jogát az Elkúrtuk című film – állapította meg a Fővárosi Törvényszék pénteken a 444 tudósítása szerint

Hann márciusban perelte be a film producerét, Kálomista Gábort, mert úgy látta, hogy róla mintázták az alkotók a filmbeli Endre nevű, közvélemény-kutatással foglalkozó szereplőt. Azután pedig semmi kétsége sem lehetett senkinek, hogy a filmet forgalmazó Megafilm közzé tett honlapján egy szöveget, amely a filmbéli és a valóságos szereplők sorsáról szól.

Az ítélet szerint a film forgalmazója lényegében azt állította Hann Endréről, hogy 2006-ban kutatási adatokat manipulált, személyesen részt vett az MSZP–SZDSZ kormány döntéseiben, kapcsolatban állt Szilvásy György titkosszolgálati miniszterrel, részt vett az őszödi beszéd kiszivárogtatásában, és része volt abban a döntésben is, amelynek nyomán a rendőrök erőszakkal léptek fel a tüntetőkkel szemben. 

A bíróság Kálomistát eltiltja a további jogsértéstől, és arra kötelezi, hogy kérjen bocsánatot Hanntól magánlevélben és a Megafilm honlapján. Emellett 1,5 millió forint sérelemdíjat kell fizetnie, valamint 500 ezer forint perköltséget. 

A 444 emlékeztet: ha az a megafilmes közlemény nem jelenik meg, Kálomista nem biztos, hogy elveszíti a pert.

Az eredeti keresetben ugyanis Hann önmagában a filmbeli megjelenítést sérelmezte, mondván, Endre ábrázolása az ő harmincéves szakmai hitelének árt. Ezt a hivatkozást végül a bíróság nem tartotta megalapozottnak: az ítélet szerint az Elkúrtuk fikció, így a művészi szabadság jegyében bármilyen karaktert ábrázolhat, és „a művek értékének megítélése nem a bíróságok feladata”.

A bíróság szerint a közlemény volt jogsértő. Mert az alapján, hogy Kálomistáék – tévesen – politikai tanácsadóként tüntették föl a felperest, azt gondolhatták a nézők, hogy amit a filmben láttak, az mind valóság, és ez így túlmegy a szabad véleménynyilvánítás szabadsága által biztosított kereteken. Az alperes hiába hivatkozott arra, hogy Hann közszereplő, többet kell tűrnie. A bíróság szerint „azért sértő ez az utalás, sértő ez az ábrázolás, az Endrével való összefüggésbe hozatal, mert a kivívott szakmai hitelét, politikai semlegességét rontja le és a bizalmat rombolja a személye, illetve az általa megjelenített cég irányába”.

A 444 azt írja, hogy az ítélet attól nyilván nem tilthatja el a film készítőit, hogy egy esetleges Elkúrtuk 2-ben újból szerepeltessék Endrét – csak attól, hogy azonosítsák Hann Endrével. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.