Határidőre, november 6-áig Karsai Dániel benyújtotta az Európai Jogok Emberi Bíróságához a kormány ellenkérelmére adott viszontválaszát – mondta el az alkotmányjogász csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján.
Mint arról már beszámoltunk, a praxisában maga is emberi jogi esetekkel foglalkozó, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő ügyvéd azt szeretné jogi úton elérni, hogy amikor már nem tud emberhez méltó életet élni, szabadon dönthessen a befejezésről. Karsai ezért keresetet nyújtott be a strasbourgi bírósághoz, hogy méltósággal befejezhesse az életét, amire Magyarország nem ad lehetőséget, de a kormány ellenkérelmében azt kérte az Európai Emberi Jogok bíróságától, hogy nyilvánítsák elfogadhatatlannak az eutanáziára vonatkozó kérelmet. Erre kellett Karsainak november 2-ig benyújtania a hivatalos viszontválaszát, de november 6-ig haladékot kapott az uniós testülettől.
Az ügyvéd csütörtöki sajtótájékoztatóján az Index.hu beszámolója szerint elmondta, hogy a kormány a Pretty kontra Egyesült Királyság ügyre hivatkozva utasította vissza az eutanáziára vonatkozó kérelmét, szerintük hiába egy 2002-es esetről van szó, az európai jogban nem történt olyan léptékű változás, amely indokolna más döntést egy hasonló ügyben.
Frank Evelin jogi képviselő szerint viszont az euroatlanti legfelsőbb bíróságok egyre inkább alkotmányellenesnek találják az öngyilkosságban való segítségnyújtás kriminalizálását, ahol pedig engedélyezett az eutanázia, ott nem dokumentáltak visszaéléses eseteket.
Karsai szerint ők olyan jogszabály meghozatalára törekednek, amely az elmúlt idők tapasztalatai alapján összhangban van a magyar társadalom többségének gondolkodásával, és a visszaélések kiküszöbölésére a döntés lehetőségét orvosi diagnózishoz és tiszta tudatállapothoz kötnék. „Az autóvezetést sem tiltjuk be annak ellenére, hogy évente ezernél több ember hal meg közúti balesetben” – fogalmazott Karsai Dániel, hozzátéve, hogy az eutanáziát lehetővé tevő országokban nem nőtt meg a halálesetek száma.
Karsai csapatának tagja, a Helsink Bizottságnál dolgozó Tóth Balázs azt is elmondta, hogy az ehhez való jogot inkább emberi méltóságukat elveszett súlyos betegek kérték, végstádiumú rákbetegek kevésbé, vagyis az életvégi döntésekre vonatkozó kérelmeknél a fájdalom kevésbé szerepelt indokként. Karsai válaszkeresetében Kis János filozófus is segédkezett, a beavatkozásra feljogosított svájci Dignitas már benyújtotta az ügyben az Európai Jogok Emberi Bíróságához álláspontját, a European Centre for Law and Justice nevű szervezet jövőhét hétfőig kapott erre haladékot.
Karsai Dániel kitért arra is, hogy a strasbourgi bíróságon november 27-én hallgatják meg a szakértőket: Regis Aubris palliatívellátás-szakértőt és Sándor Judit bioetikust. Az ügyéért küzdő alkotmányjogász arra hivatkozva, hogy közérdeklődésre számot tartó témáról van szó, azt kérte az uniós testülettől, hogy tegyék nyilvánossá az elismert szaktekintélyek meghallgatását.
A magyar kormány közben teljesen ellenzi a jogszabály-módosítást az ügyben, mint megírtuk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy
„a kormány álláspontja az, hogy az emberi életről nem az embernek kell rendelkezni",
és hogy ez igaz a halálbüntetésre és az eutanáziára is; valamint jobbulást is kívánt a gyógyíthatatlan beteg Karsainak.
Karsai Dániel a Facebook-posztban válaszolt a miniszternek, amelyben ismeretlenül is megköszönte Gulyás Gergelynek, hogy jobbulást kívánt neki és hogy bízik a csodákban, de hozzátette, hogy a csoda fogalmával nem tud mit kezdeni, ezért továbbra is követeli, hogy a kormány biztosítsa az életvégi döntéshez való jogot neki és minden magyar állampolgárnak.
"Egyben felhívom a jogvégzett Gulyás úr figyelmét arra, hogy téves azon szakmai álláspontja, hogy ember életéről ember nem dönthet. Az Alaptörvényben is foglalt emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jog ugyanis pontosan ezt jelenti. Végezetül felhívom Gulyás úr figyelmét arra,
hogyha – nagyon helyesen – ellenzi a halálbüntetést, akkor az életbüntetést miért nem?
Csak fizikai kínszenvedést tartalmazó és minden méltóságot nélkülöző létezés ugyanis nem más, mint büntetés. Az ilyen büntetés ellen viszont kötelező a fellebbezés lehetősége, ami csak az élet méltóságteljes befejezésről való döntés biztosítása lehet. Ezt az álláspont egyébként egy friss felmérés szerint a magyar lakosság 4/5-e támogatja" – írta.
