Néhány hete szól a Mária Rádió, s ezzel immár három jelentős római katolikus adó működik hazánkban. Mit tudhatunk e rádiókról mi, laikusok?
A Mária Rádió néhány hete, egészen pontosan 2006. január 15-én kezdte meg működését Budapest és környékének vételkörzetében, az FM 94,2 MHz-es hullámhosszon. A katolikus rádió-állomás, amely azóta ernyedetlen zsolozsmázással szolgálja az "új evangelizáció" nemes ügyét, nem egykönnyen került e lehetőség birtokába. Az 1997-ben, hivatalosan a Habsburgok úgynevezett "magyar ágához" tartozó Habsburg-Lotharingiai Mihály által, azaz egyházon kívüli civil kezdeményezésként alapított Mária Rádió Kht. ugyanis létrejötte óta több ízben is eredménytelenül pályázott frekvenciaengedélyért: az ORTT mindannyiszor ellene döntött. Az eredetileg alig hárommillió forint jegyzett tőkéjű társaság pályázata azután sem esett előnyösebb elbírálás alá, midőn 2002-ben az olaszországi Associazione Radio Maria is a tulajdonosi kör tagja lett. A milánói csoport mindösszesen négyszázalékos részesedést szerzett ugyan ekkor a kht.-ben, ám ezzel a jelképes tranzakcióval a magyar kezdeményezés a több kontinensen is római katolikus Mária Rádiókat működtető "világcsalád" részévé vált (lásd keretes írásunkat), s egyúttal ígéretet nyert az olaszoktól a teljes technikai háttér biztosítására. A Mária Rádió mégis csak 2006 elején kezdhette meg működését, s jóllehet az adó szeplőtelen fogantatását nyilvánvalóan dőreség lenne elvitatni, a frekvencia megszerzése korántsem nélkülözte a problematikus mozzanatokat. Tudniillik a katolikus konzorcium 2005 végén - a hírek szerint az olasz testvérrádió hallgatóinak adományaiból összegyűlt 150 millió forint lefizetésével - megvásárolta azt az Extrém Rádiót, amely 2003 nyarán kapott frekvenciaengedélyt, s amelynek ténykedése eladdig sem szakmai nívójával, sem pedig vallásos devóciójával nem keltett túlzott feltűnést. Az eredetileg részben Árpa Attila tulajdonolta adó tehát átkerült a Mária Rádió Kht. birtokába, ám a hitéleti rádió beindításához az ORTT beleegyezése is szükségeltetett, melynek elnyerése a korábbi kedvezőtlen döntések ismeretében első látásra nem ígérkezett egyszerű feladatnak. A testület - saját döntés-előkészítő irodájának állásfoglalásával ellentétben - kisebb meglepetést keltve most rábólintott a radikális, az eredeti elképzelésekkel vajmi kevéssé rokonítható tartalomváltásra. (Lapinformációk szerint az ORTT, mely amúgy is elégedetlen volt a kezdeti vállalásait nem teljesítő Extrém Rádióval, elvetette az új pályáztatás lehetőségét, s - egyetlen szabaddemokrata ellenszavazattal - jóváhagyta az adócserét.)
A január közepén beüzemelt
rádióállomás - az ökumené szép példájaként - a református egyház budapesti Szabadság téri épületéből sugározza a műsorát. Noha a Hazatérés Templomát meg az ugyancsak itt rezideáló Szabó Dezső Katakombaszínházat előszeretettel tekintik a MIÉP-es holdudvar részének, a Mária Rádió politikai affiliációiról felelősséggel nem nyilatkozhatunk. Legfeljebb a politikamentességet sulykoló elvi nyilatkozatot idézhetjük, mely szerint: "A Mária Rádió nem politizál, ahogy nem enged meg reklámot sem műsoraiban. (...) A Mária Rádió az Égre néz és nem a földre. A Mária Rádió a szeretet és a békesség rádiója, nem a politikai küzdelmeké." S valóban, a programban legfeljebb ha elvétve lelünk hírszolgálatot, s még kevésbé bárminemű világias közéleti műsort - ehelyett a műsoridő túlnyomó része a római katolikus liturgia változatos ájtatosságainak van szentelve. Ahogyan a műsorigazgató, Szederkényi Károly farkasréti plébános fogalmazott: a Mária imádkozó rádió. Így például napjában négyszer hangzik fel a teljes rózsafüzér-imádság, s az olasz, spanyol és német vallásos könnyűzene opusaitól környezve még számos zsolozsmaműsor színesíti a megtérést hirdető rádióállomás programját.
Ismeretes, hogy korántsem a Mária Rádió az egyetlen katolikus állomás, amely hullámhosszt szerzett magának az elmúlt néhány évben. Noha Magyarországon mind ez idáig nem épült ki olyasféle katolikus médiabirodalom, mint mondjuk Lengyelországban, azért a tömegkommunikációs térfoglalásra nálunk is sor került. Így például az egri főegyházmegye területén már 2000-ben megkezdte áldásos működését a Szent István Rádió, amelynek a műsora azóta Eger mellett három másik nagyobb magyarországi városban (Miskolc, Hatvan, Sátoraljaújhely) is hallgatható. A Seregély István egri érsek személyes védnöksége alatt életre hívott rádió regionális jellegű információs, szolgáltató, valamint kulturális programjaival némiképp változatosabb műsorstruktúrát épített ki, mint amilyennel a budapesti Mária Rádió most útjára indult.
A római katolikus rádiózás
hazai zászlóshajójának mindazon-által vitán felül a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia adója, a Magyar Katolikus Rádió (MKR) tekinthető. Az adó nagyobb presztízséről árulkodik már maga a Délibáb utcai pazar villa is, ahonnan műsorát sugározza, s ahol három korszerű stúdiója működik. A rádió élén - jelezve az egyházi hierarchiába való szoros betagolódást - Spányi Antal püspök-vezérigazgató áll, a szakmai irányítás feladatát azonban a vezérigazgató-helyettes, Juhász Judit látja el. Az ismert rádiós pár éve még a Magyar Rádió alelnökeként, azt megelőzően az Antall-Boross-kabinet kormányszó-vivőjeként működött. A 2004 óta egzisztáló Magyar Katolikus Rádió több szempontból is a közszolgálati Magyar Rádió mintájára építette ki szervezeti és műsorstruktúráját. A már az épületbe való beléptetés során érzékelhetővé váló hasonlóságok részben a személyi átfedéseknek köszönhetők, hiszen az adó műsoraiban több tekintélyes ős-rádiós (például Sediánszky János) is közreműködik. Ilyesformán az MKR programja igencsak változatos, az irodalmi vetélkedőtől a kívánságműsoron át egészen Ablonczy László jegyzeteiig terjed, s hangütése, valamint témaválasztása érzékelhetően eltér a Mária Rádió spirituális exkluzivitásától. (Bizonyság erre, hogy jelen sorok írója maga is több ízben művelődéstörténészkedett az MKR műsoraiban: mindahányszor teljességgel világias jellegű témákban.)
Minekutána a Petőfi egykori középhullámú sávján sugárzó MKR a magyarországi katolikus klérus félhivatalosaként működik, aligha okozhat nagyobb meglepetést, hogy az adó hangvétele alapvetően konzervatív, értékőrző, s hogy különösebb erőfeszítés nélkül kikövetkeztethető politikai beállítódása ugyancsak szolidan jobbos. Mindamellett
a megengedőbb szemlélet
is honos e katolikus média berkein belül, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a rádió munkatársa (noch dazu: egyik plakátarca) az a fiatalember, akit korábban eltanácsoltak a református Károli Gáspár egyetemről, miután valamely szappanoperában néhány epizód erejéig megformált egy ambiguus nemi identitású karaktert.
Az MKR, akárcsak a Szent István Rádió, különféle, ám elsősorban érzékelhetően az idősebb korosztályok igényeit kielégítő műsoraival a római katolikus médiapolitika világiasabb vonulatát képviseli hazánkban. Ez a Vatikán tömegkommunikációs állásfoglalásainak szellemével összhangban álló vonulat hangsúlyozottabban törekszik a népszerűségre, a hallgatottságra, mint a Mária Rádió, amely már-már monasztikusan elzárkózik a temporalitástól. Dacára e törekvéseknek, a két korábbi katolikus rádió hallgatottsága - részint nyilvánvalóan a külső körülmények következtében - mindmáig nem vagy legfeljebb alig-alig kimutatható. Az FM-hullámhosszon sugárzó Mária Rádió hallgatottságáról természetszerűleg még semmit sem tudhatunk. A rádió munkatársai elvi nyilatkozatukban az isteni gondviseléstől és Szűz Máriától várták vállalkozásuk sikerét. Mi másba is vethetnék bizodalmukat itt, Mária országában?
Mária családja
A magyarországi Mária Rádió szellemiségét tekintve, s 2002 óta részben tulajdonjogilag és szervezetileg is a Mária Rádiók Világcsaládjába (Famiglia Mondiale di Radio Maria) tagozódik. A katolikus média sikertörténete 1983-ban kezdődött, amikor is a milánói érsekség fennhatósága alá tartozó comói Arcellasco d'Erba parókiáján elindította adását a Radio Maria. A felettébb szolid és amatőr első néhány év után 1987-ben egyházi személyekből és laikusokból megalakult a milánói székhelyű Mária Rádió Társaság, amely II. János Pál újszerű médiapolitikájának (és egyúttal mély Mária-devóciójának) jegyében hozzálátott a hitéleti rádiózás fejlesztéséhez. 1990-re a Mária Rádió Olaszország teljes területét ellátta szentmise- és rózsafüzér-közvetítésekkel, s 1991 után a kezdeményezés átlépte az olasz határokat. 1998-ban megalakult a Mária Rádiók Világcsaládja, s mára 42 országban működnek a szervezethez sorolható katolikus imarádiók.
Fontos azonban jelezni, hogy az elhíresült, pontosabban elhírhedt lengyelországi Radio Maryja nem tagja a több kontinenst behálózó adócsaládnak. Az 1991-ben Tadeusz Rydzyk redemptorista atya által alapított rádióállomás néhány év leforgása alatt a lengyelországi média s egyúttal a belpolitikai élet egyik legfontosabb tényezőjévé vált, amelyre ma már sem a lengyel világi és egyházi hatóságok, de jószerivel a Vatikán sem bír befolyással. Rydzyk valóságos mé-diabirodalmat épített ki (a rádió mellett újságokkal és egy televíziós csatornával), s onnan hirdeti kirekesztő, antiszemita és felvilágosodásellenes eszméit, valamint aktuálpolitikai állásfoglalásait. Rydzyk legutóbb nemcsak Lech Walesát hírlelte a volt kommunista titkosszolgálat ügynökének, de a parlamenti és elnökválasztások végeredményét is erőteljesen befolyásolta.
