Így harcol a Fidesz Pest megyében

Kenjük be sárral!

Belpol

A kormánypárti lejárató, karaktergyilkos akciókat helyben ugyanazokkal az eszközökkel – rágalmazással, fenyegetéssel stb. – hajtják végre, mint országosan. A 2024-es helyhatósági választás előtt, mivel a Fidesz számos helyen készül revánsra, ez csak fokozódni fog. Három történet Pest megyéből.

„Akit érdekelt a politika Dunakeszin, az tudott róla. Vannak rossz tulajdonságaim, mint mindenkinek, de hogy nőkkel így viselkednék, az egyáltalán nem jellemző rám. De sokan, akik nem ismernek személyesen, ezt nem tudják, és inkább hisznek egy ilyen hangfelvételnek.” Varga Zoltán Péter jobbikos önkormányzati képviselőről 2019. október 10-én, a helyhatósági választások előtt négy nappal megjelent egy cikk a Pesti Srácok (PS) oldalán, amely azt állította, hogy Varga bántalmazta a főbérlőjét, egy nőt. A lap egy hangfelvételt is közzétett, és rendőrségi dokumentumra hivatkozott. A képviselőt ennek ellenére beválasztották a testületbe, de Varga állítja, megszenvedte a lejáratást: „nőverő így, nőverő úgy”, mondogatták neki egyes helyiek. Az ügyet később bíróság elé vitte; a sajtó-helyreigazítást jogerősen megnyerte, és a minap első fokon 800 ezer forint kártérítést is megítéltek neki.

Tényfeltárás így és úgy

Jobbikos képviselő – Nyíri Márton – 2010-ben került be először a dunakeszi önkormányzatba; akkor, amikor a helyhatósági választásokon a Fidesz tarolt országosan és a városban is. A Fidesszel végig jó viszonyt ápoló Nyíri ma már a kormánypárt színeiben alpolgármester, a 2019-ben bejutott Varga azonban, ahogyan a pártja is, másképpen viszonyult a Fideszhez. Mint mondja, ő „belemenősebb”, és már 2019 előtt is volt „több olyan nagy dobása” Dunakeszin, amivel a kormánypártot magára haragította. 2013-ban például kiderítette, hogy a városi repülőtérre sportcsarnokot szeretnének építeni, hiába állította a városvezetés az ellenkezőjét. „Azt mondták, nincs ilyen terv. Én pedig megyei képviselőként bementem a megyeházára, ahol megkaptam a részletes tervet, amely hetek óta ott állt, még a leendő ügyvezető bérét is tartalmazta” – idézi föl.

Varga Zoltán Péter 2015 környékén kezdett a Dunakeszi Úthálózatáért Közalapítvány után nyomozni; ezt a képviselő-testület hajdan azért hozta létre, hogy a város útjait lebetonozzák, lakossági forrásokat is felhasználva. 2002 és 2007 között működött is a konstrukció, ugyanis 163 út újult meg, azonban a mintegy 1,7 milliárd forint közpénzből gazdálkodó szervezet egyszer csak eltűnt – sem beszámolók, sem elszámolások nem maradtak utána. A megyei képviselő közérdekű adatigénylésekkel fordult az önkormányzathoz, ahol azt állították, semmit nem tudnak róla, noha az alapítványt az önkormányzat hívta életre, annak a címére jegyezték be, és egy korábbi városházi képviselő volt a kuratóriumi elnöke. Az ügyben nyomozás is indult, majd Erdész Zoltán, a város akkori és jelenlegi kormánypárti alpolgármestere közleményben reagált az ügyre. Eszerint Varga „egy olyan közszereplő, aki mind ez idáig szinte semmilyen módon és eszközzel nem keltette és építette még Dunakeszi jó hírét, azzal van elfoglalva, hogy a közösségért dolgozó lokálpatriótákat besározzon”. Varga szerint ezt, hogy ti. ő „nem ért el semmit az életben”, többször is a fejéhez vágják a képviselő-testületi üléseken. Ez az egyik oka, hogy általában a peres eljárások során magát képviseli, és az esetek túlnyomó többségében nyer is a bíróságon. „Szakmailag jóleső érzés, hogy nem jogászként tudok nyerni az ügy­védjeik ellen. Ez azt jelenti, hogy még én is, »aki nem értem el semmit az életben«, megverem őket.” (Az alább következő perekben viszont van jogi képviselője, mert ezeknél az eljárásoknál ezt kötelezően előírják.)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk