Kérdésben a válasz

A kormány sokadik éve „konzultál” átlátszó módon választókkal a számára fontos kérdésekben, és az előre garantálható válaszokból kihozott eredményeket „politikai felhatalmazásként” értékeli. Az elmúlt években ellenzéki önkormányzatok is indítottak konzul­tációkat, amelyeknek – állításuk szerint – nincsen politikai céljuk.

Az ellenzéki oldalon azzal nagyjából mindenki egyetért, hogy a kormányzati „konzultációs” kérdőívek szimpla propagandaeszközök, amelyekkel időről időre mozgósítják a Fidesz szavazóit. Jellemzően a Fidesz törzsközönsége tölti ki, a legutóbbi, brüsszelezős, békepárti ívet például 1,5 millióan (a „konzultációk” történetében ez az egyik legrosszabb eredmény). A legfelháborítóbb az egész parasztvakításban az összeg, amit a kormány erre elkölt az adófizetők pénzéből: az rtl.hu összesítése szerint 20 milliárd forintnál is több mehetett el 2023-ban kormányzati kommunikációra.

Az ellenzék is kíváncsi

Bármennyire is kritizálja, az ellenzék is él ezzel az eszközzel: az elmúlt években több nem kormánypárti önkormányzat intézett közvetlenül kérdéseket a szavazókhoz. Ilyen volt ezek legismertebbike, a tavaly márciusi ún. Budapesti Lakógyűlés. A kérdőív ugyanazzal a technikával élt, mint a nemzeti konzultációk: a feltett kérdésekre jószerivel csak egyetlen épeszű válasz adható, így aztán az egybehangzó válaszok elsöprő többsége éppúgy garantált volt, mint a kormányzati íveknél. Karácsony Gergely főpolgármester a konzultáció eredményeire hivat­kozva levélben fordult Orbán Viktor miniszterel­nökhöz, amelyben tájékoztatta, hogy a Fővárosi Közgyűlés követeli a kormánytól a „Budapestet sújtó sarcpolitika felülvizsgálatát”. Áprilisban a főpolgármester közölte, az 58 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulásból 25 milliárdot törvénytelennek tartanak, ezért nem fizetik be a kormánynak, júniusban pedig beperelték az államot a jogellenesnek ítélt elvonás ügyében.