Kiderül, megállítja-e a voksturizmust a nyilvánosság

  • narancs.hu
  • 2023. december 6.

Belpol

A Political Capital és a TASZ kezdeményezésére a Nemzeti Választási Iroda januártól közli, hol mennyien laknak.

A voksturizmust úgy lehet leleplezni, ha kiderül, egy adott településre mennyien jelentkeznek át a választások idejére, hogy ott szavazhassanak. Annak érdekében, hogy ez látsszon, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) kezdeményezte, hogy januártól hetente publikálja a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a lakosságszámra vonatkozó adatokat – írja a Nyugat.hu.

A két szervezet azért kérte ezt, mert az önkormányzati választáson olykor egy-két szavazaton múlik a polgármesteri tisztség sorsa. A PC és a TASZ szerint most még fontosabb, mint tavaly, hogy a választásokig hátralévő időben látsszon, hogyan változik a településeken a lakosságszám – hányan jelentik be magukat egy adott városba, községbe. 

Tavalyelőtt az Országgyűlés törvénymódosításokkal változtatott a lakcímbejelentés szabályain, hivatalosan azzal az indokkal, hogy mentesíteni kell a büntetés alól azokat, akik nem az állandó lakcímük szerinti lakóhelyen élnek, ám ez a jogszabályváltozás könnyebbé tette a voksturizmust. 

A jelenséget már eddig is észre lehetett venni:

Tavaly a Momentum saját oldalt hozott létre azért, hogy figyelni lehessen az átjelentkezőket:

Független országgyűlési képviselők pedig már az említett 2021-es törvénymódosítás után kérték a Nemzeti Választási Irodától, hogy tegye közzé a választópolgárok számát települések szerinti bontásban. 

A PC és a TASZ közérdekű bejelentése nyomán most az NVI január első keddjétől heti rendszerességgel közölni fogja a lakosságszámra vonatkozó adatokat, ezen az oldalon. A két civil szervezet példásnak tartja az NVI döntését, amely a választások tisztaságának megőrzését szolgálja.

Az NVI a törvény szerint a 2024. június 9-i választásokhoz képest csak március közepétől lenne köteles közzé tenni ezeket az információkat. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.