Kisgazdák a békési őshazában: Exodus

szerző
Bod Tamás
publikálva
2002/11. (03. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Békés megye, az FKGP hajdani bölcsője és 1990 utáni biztos hátországa nagy valószínűséggel egyetlen kisgazda képviselőt sem juttat tavasszal az Országgyűlésbe. Ami biztos: megismételhetetlen és felülmúlhatatlan az 1998-as jó szereplés, amikor a Békés megyei területi listán - országos összevetésben a párt legjobb eredményeként - a kisgazdák 20,3 százalékot szereztek, és két egyéni, valamint egy listás jelöltjük bekerült a parlamentbe.

Békés megye, az FKGP hajdani bölcsője és 1990 utáni biztos hátországa nagy valószínűséggel egyetlen kisgazda képviselőt sem juttat tavasszal az Országgyűlésbe. Ami biztos: megismételhetetlen és felülmúlhatatlan az 1998-as jó szereplés, amikor a Békés megyei területi listán - országos összevetésben a párt legjobb eredményeként - a kisgazdák 20,3 százalékot szereztek, és két egyéni, valamint egy listás jelöltjük bekerült a parlamentbe."Lehetetlen állapot, hogy a törvényhozásba csak azok a képviselők juthatnak be, akik összefonódnak az alvilággal és a feketegazdasággal. Ez ellen tiltakozom és tiltakozni is fogok, még akkor is, ha ebbe politikusként belebukok" - jelentette ki február közepén tartott békéscsabai sajtótájékoztatóján Pallag László megyei elnök és egyik országos alelnök, az olajbizottság volt vezetője. A feszült hangulatú tájékoztatón Pallag arról számolt be, hogyan fizeti ki az általa olajozással megvádolt politikusoknak az elveszített személyiségjogi perekben kiszabott pénzbüntetéseket. Kifakadása azonban azt is jelezte, hogy nem becsüli túl saját esélyeit. Nincs is miért.

Választói elvárások

Pallag László 1994-ben listáról, míg négy évvel ezelőtt Békés megye 3. számú választókerületét megnyerve jutott be a parlamentbe. E körzetnek a huszonkétezres Békés városa a központja, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a központnál jobban fejlődő, tizenkétezres lélekszámú Mezőberényt és a közel tucatnyi községet sem. Pallag megítélése manapság rossz a saját városában. Az emberek a térség képviselőitől azt várják, hogy érdekkijárjon: szerezzen pénzt a fejlesztésekre, "hozzon" munkahelyteremtő beruházást, azaz lobbizzon körzetéért. A helyiek úgy érzik: mivel "olajháborúja" energiái jelentős részét lekötötte, erre Pallagnak nem maradt ideje. (A kisgazda politikus tagja a békési önkormányzat képviselő-testületének is.)

Békés városa és környéke "beruházási szélárnyékban" van a közeli Békéscsaba miatt: itt a megyei átlagot meghaladó a munkanélküliség, miközben a viharsarki munkanélküliség nagyságrenddel meghaladja az országosat. Ebben a közegben kellett volna érdemleges eredményt felmutatnia Pallagnak. Pataki István békési szocialista polgármester a helyi viszonyokat jellemezve lapunknak elmondta: a szegénység mértékét jól mutatja, hogy a kérelmező családokon keresztül a városban élő gyerekek hatvan százaléka részesül rendszeres szociális segélyben. Az ok egyszerű: az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum nyolcvan százalékát. (Békésen jelentős számú roma él.)

Könnyen lehet, hogy Pallag László nem jut be a választások második fordulójába sem. (1998-ban a kiemelkedő viharsarki eredmény jutalmaként lett az FKGP országos alelnöke.) Egyes helyi vélekedések szerint az sem elképzelhetetlen, hogy már az első fordulóban győz az MSZP színeiben induló Rácz László főorvos. A Fidelitas-színekben induló Erdős Norbert közismertsége mérsékelt; nehezen felmérhető a MIÉP-es jelölt esélye. Meglepetést okozhat viszont a függetlenként induló mezőberényi alpolgármester, Valentinyi Károly, aki lokális népszerűsége miatt a második fordulóra is állva maradhat.

Az esélytelenek nyugalma

A Torgyánhoz hű kisgazdák mind a hét békési választókerületből összeszedték a jelöltenként minimálisan szükséges hétszázötven kopogtatócédulát. Információink szerint szinte mindenütt nehézkesen ment a cédulagyűjtés, különösen Dél-Békésben, ahol az ott "testidegen" - Gyulán élő és a Békés Megyei Közgyűlés alelnökeként Békéscsabán ténykedő - Jeszenszky Géza (a volt külügyminiszternek, jelenlegi washingtoni nagykövetnek csak névrokona) indul harcba a mandátumért - az általános vélekedés szerint teljesen esélytelenül.

Érdekes a helyzet Orosházán, ahol egy nagyobb és egy kisebb kisgazdaszervezet dolgozott tavaly tavasztól idén év elejéig egymás mellett: Bene András vezetésével a Torgyánnal szembefordulók, akik azonban nem léptek ki az FKGP-ből, míg Orosháza-Szentetornya névvel a Belgrád rakpartról létrehozott Tar András-féle csoport. A nagyobb létszámú, de rebellis szervezetet a budapesti központ nem ismerte el, ezért februárban átigazoltak a tavaly ősszel Békéscsabán megalakított Magyar Kisgazda Polgári Pártba.

A Lányi Zsolt elnökletével, valamint a Nagyatádi Szabó István dédunokája, Markó István és az Országgyűlésben még FKGP-színekben dolgozó Hanó Miklós bábáskodásával vidéken gründolt párt sorsa igencsak kérdéses. Öt-tízezer tag toborzását tervezték tavaszra - ma alig kétszázan lehetnek. Lányi időközben lemondott az elnökségről, míg az alelnökként ténykedő Hanó, elfogadva a Fidesz hívását, a dél-békési körzetben lett a legnagyobb kormánypárt képviselőjelöltje. Nincs sok esélye a győzelemre a Békéscsabán élő Hanónak, hiszen az agrárdemonstrációiról híres, szocialista támogatással induló Karsai Józsefet "otthonában" kellene legyőznie.

"Lányi Zsolt cserbenhagyott bennünket, Hanó Miklós pedig elárult" - jellemezte a helyzetet a Magyar Kisgazda Polgári Párt szemszögéből Markó István, aki hírmondónak maradt a tavaly őszi legfelső vezetésből. A Nagyatádi Szabó-dédunoka most a helyhatósági választásokra próbálja felkészíteni pártját; Gyula polgármesteri posztjáért ő maga is harcba száll.

Zsiros reaktivizálva

A még nem említett gyulai, békéscsabai, szeghalmi és szarvasi központú választókerületekben sincs esélye a Független Kisgazdapárt egyéni jelöltjeinek a végső győzelemre, de talán arra sem, hogy a második fordulóba kerüljön valamelyikük. Azaz egy esetben mégis: 1998-ban az alacsony részvétel miatt mind a szeghalmi, mind a mezőkovácsházi központú dél-békési választókörzetben érvénytelen volt az első forduló, így két héttel később mindenki újra indulhatott a Békés megyei mércével mérve is lemaradt térségekben.

Kuriózum, hogy a magát a legújabb kori magyar agrártörténelem legnagyobb földosztójának nevező - valójában az életképtelen és középtávon megszűnésre ítéltetett törpebirtokos tulajdoni szerkezetet a kárpótlási törvénnyel megalkotó - Zsiros Géza Békéscsabán független színekben, de feltehetően kisgazda szívvel megméreti magát az április 7-i voksoláson. A nyolc év után a politikába visszatérni szándékozó Zsirosnak azonban, aki 1990 és 1994 között a kisgazdapárt megyei és országos vezetésének tagja, s az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke volt, lapzártánkig nem gyűlt össze a szükséges számú kopogtatócédulája. Egyelőre tehát kérdéses az indulása; az viszont nem, hogy kitől venne el voksokat: a jobboldali képviselőktől. Nem csoda, ha a helyi MSZP-sek alig leplezett örömmel vették tudomásul, hogy a kunágotai mintagazdasággal büszkélkedő Zsiros reaktivizálta magát.

Zsiros a Narancsnak elmondta: azért döntött az indulás mellett, mert a magyar mezőgazdaság mélyrepülését mindenképpen meg kell akadályozni. Arcpirítónak tartja ugyanakkor, hogy az Európai Unió a közösségi agrártámogatások negyedét ajánlotta fel csatlakozás esetén a magyar gazdáknak. Zsiros Géza nem folytat klasszikus kampányt, nincsenek választási gyűlései, sőt plakátjai sem. "Békéscsaba termelő megyeszékhelyből kereskedő és szolgáltató város lett. Jövője attól függ, hogy vonzáskörzetében az agráriumból élők meg tudnak-e kapaszkodni, vagy sem. Ebben a megkapaszkodásban tudnék segíteni" - jelentette ki Zsiros. A voksolás napját "személyét illetően a legkonkrétabb állásfoglalásként értékeli". "Elfogadom, ha nem választanak meg, de ezután senki nem mondhatja, hogy nem figyelmeztettem: erős mezőgazdaság nélkül elsüllyed az ország" - szögezte le az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának egykori elnöke. A független jelölt anyagilag is független, és ezt minden politikustársától elvárná. Bejelentette: tiszteletdíját jótékonysági célokra fordítaná, gyermekalapítványokat támogatna, és játszóterek építését finanszírozná.

Zsiros Géza ma sem érzi magát bűnösnek abban az ügyben, amelyben a Békés Megyei Bíróság 1996-ban jogerősen felfüggesztett szabadságvesztéssel és pénzbüntetéssel sújtotta. A büntetőtanács szerint a Békési Gabona Rt. élén Zsiros úgy fizetett ki célprémiumokat, hogy azok mögött nem állt valós teljesítés.

Az egykori politikus egy másik ügyben alig másfél évvel ezelőtt szerzett érvényt igazának, amikor a Legfelsőbb Bíróság kimondta: 1992-ben törvénytelenül zárták ki a Független Kisgazdapártból. Igaz, az ítéletnek - évekkel a Torgyán Józseffel vívott belső háború után - már semmi gyakorlati jelentősége sincs.

Akad még egy érdekes figurája a békési kisgazdapalettának. Tóth Imre sarkadi polgármester a rendszerváltás előtt lelkes MSZMP-tag volt, majd a fényes függetlenség után jött az FKGP és ezzel együtt az országgyűlési képviselőség. A később Torgyánnal szembefordult, önmeghatározása szerint "pragmatikus" politikus most a Fidesz-MDF közös jelöltje Békés megye 2. számú választókerületében. Van is esélye, hogy - bár más párt színeiben - újból tagja legyen a törvényhozásnak.

A Liebmann Katalin vezette Reform Kisgazdapárt képviselőjelöltjei közül Békésben még senki sem gyűjtötte össze a hétszázötven kopogtatócédulát; a korábban hangoztatott Torgyán-ellenes kisgazdaegység nyomokban sem lelhető fel. A pártelnökkel szembefordulók közül akadnak, akik a Fidesz-MDF-nél kötöttek ki, mások a súlytalan Magyar Kisgazda és Polgári Párttal vagy a Reform Kisgazdapárttal próbálkoztak. Mindhiába.

Bod Tamás

szerző
Bod Tamás
publikálva
2002/11. (03. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra