A Vár átalakulását feltáró cikksorozatunk eddigi részeiben azt néztük meg, hová és mennyiért költöznek a minisztériumok és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai (lásd: Feljebb és feljebb, bármi áron Magyar Narancs, 2017. március 2.), s mely üzleti körök lesznek az átalakulás nyertesei, illetve hogyan segíti e folyamatot a kerületi önkormányzat a lakosok kárára. (Lásd: Az udvaroncok bevonulása, Magyar Narancs, 2017. március 9.) Sorozatunk befejező részében áttekintjük, hogy milyen kulturális és tudományos intézményeknek kell elköltözniük a Várból, és milyen károkat okoz a Várnegyed koncepció nélküli átalakítása.
A kormány kiszorít
A három tárca (Miniszterelnökség, Belügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium) és a jegybank alapítványai nem üresen álló házakat foglalnak el a Várban; egy sor intézménynek kell költöznie, hogy helyet csináljanak az új méltóságoknak.
A Miniszterelnökség új székhelyén 2014-ig a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri), a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft., a Kormánybiztosi Iroda és a Rivalda kávézó és étterem üzemelt. Az épülethez tartozó Várszínházban – az ország legrégebb óta folyamatosan működő kőszínházában – a Nemzeti Táncszínház működött. A Nöri – egy Szentháromság téri kitérő után – a Fiumei úti sírkertbe, a Várgondnokság a Várkert Bazárba, a Kormánybiztosi Iroda az V. kerületi Tüköry utcába került, a Rivalda pedig 14 év után megszűnt. A Nemzeti Táncszínház a Millenárison kap saját helyet. E beruházás 3,3 milliárdba kerül majd a tervek szerint, addig kilenc különböző befogadó helyszínen lesznek előadások.
Az újonnan épülő miniszterelnökségi épületet egy eddigi közpark, a Püspökkert helyére húzzák fel, ezért Kodály Zoltán szobrának is mennie kellett. Decemberben a szobrot újra felavatták a Vár lábánál lévő Európa parkban. A Magyar Nemzet beszámolója szerint Varga Imre alkotása 2003-ig állt itt, és azért vitték át a Püspökkertbe, mert az Európa parkban a szobor „környezete az évek alatt lassan az enyészeté lett, graffitisek rongálták meg, körbenőtte a gaz, méltatlan volt Kodály emlékéhez”. Míg a Karmelita kolostort korábban körbe lehetett járni, az előtte lévő rész mostantól le lesz zárva; ahogyan az új Miniszterelnökség és a Sándor-palota közötti Színház utca is elveszítette közterület jellegét. A 860 millió forintból kiállító és rendezvényhelyszínnek felújított 3300 négyzetméteres Honvéd Főparancsnokság mostanság az építkezés kiszolgáló tereként funkcionál, így az is elképzelhető, hogy a Miniszterelnökség idővel ezt az épületet is használatba veszi. Beépülhet a ma még valódi térként létező Szent György tér és a Dísz tér is, legalábbis erre utal a megújításukra kiírt tervpályázat. A Lechner Tudásközpont a Miniszterelnökség megbízásából olyan javaslatokat vár, melyek „egy későbbi lehetséges fejlesztés előkészítéseként a tervezési terület funkciójának, beépítési programjának” lehetnek alapjai. A tervekre mindössze 38 millió forintot szánnak, egy-egy ötletért legfeljebb 10 milliót adnának.
A leendő Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) épülete 2011 óta a Magyarság Háza a Bethlen Gábor Alap működtetésében, amely résztulajdonos is az ingatlanban. Az épületet nemrég újították fel, és célja, hogy a „külhoni magyarság központi találkozóhelye legyen”. Ebben az épületben működik a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület (MEVE), a Szabadalmi Bíróság Bíróképző Központja, a Százak Tanácsa. Itt van az Erzsébet program egyik vendégháza, a Nemzeti Levéltár egyik raktára, valamint a Puch László érdekeltségébe tartozó Speiz étterem is. Ebben az épületben működik a Valton Security tulajdonosa, Varga Lajos „üzleti tanácsadó” cége (Projektőr Kft.) is. A cégadatok szerint az egyre több kormányzati megrendeléshez jutó Varga működteti az épületben lévő kávézót is (terasszal) a Mátyás-templom tövében.
Noha az NGM-nek jövőre már költöznie kellene a teljesen átépített ingatlanba, munkálatoknak egyelőre nincs nyoma – holott egy tavalyi kormányhatározat már kijelölte az intézmények új otthonait. Ezek a várbeli Táncsics Mihály utca 1. és 9., illetve a XI. kerületi Daróczi út 3. lesznek. A kilences szám volt Táncsics börtöne; az óriási kerttel rendelkező épület a II. világháború után az Egyesült Államoké lett, és 2014-ben került ismét magyar tulajdonba, azóta csak a régészeti feltárásokat végezték el. Az utca első épülete egy műemlék barokk ház, jelenleg a megszűnőben lévő Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ székhelye. (Az intézmény feladatainak egy része a Miniszterelnökséghez, másik része a Budavári Nonprofit Kft.-hez került – szakemberek szerint ezzel meg is szűnt a magyarországi műemlékvédelem.) A Forster-központ gyűjteménye, ahogyan a Magyar Nemzeti Levéltár Szentháromság téri részlege is a Daróczi útra megy. Az újbudai raktárak egy részét már felújították (a munkát itt is a Tiborcz–Mészáros-közeli West Hungária Bau végezte el), és a levéltári anyagok egy részét már átszállították ide. A 168 Óra beszámolója szerint azonban a kijelölt ingatlanok jelenlegi állapotukban alkalmatlanok a levéltári anyagok befogadására és megfelelő tárolására. A költözésnek ráadásul már tavaly szeptemberre le kellett volna zárulnia, a csúszásnak „áldozatai” is vannak. A Forster műemléki gyűjteményét (értékes és egyedi dokumentumok, restauráláshoz szükséges egyedi tervrajzok) bedobozolták, egy részüket az alagsorban tartották a földön. Január 12-én csőtörés volt az épületben, és a kifolyt forró víz eláztatta a helyiséget. A Miniszterelnökség először azt mondta, hogy az összes irat megmenekült, később Lázár János elismerte a károkat: 1500 dokumentum sérült meg, 200 pedig megsemmisült. Szerinte ezek mind 1974–2015 közötti anyagok, melyeket megpróbálnak más gyűjteményekből visszapótolni. Szakemberek szerint a kár így is komoly, sok a pótolhatatlan dokumentum. A Narancs úgy tudja, odalett a régi városháza eredeti tervrajza is, lehetetlenné téve a pontos rekonstrukciót; ez az a Szentháromság téri épület, ahol az MNB egyik alapítványa nyit doktori iskolát és borozót.
| ||
A Belügyminisztérium új Kapisztrán tér–Úri utca–Országház utca által határolt tömbjében a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei működtek az elmúlt 65 évben (Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató, a Jogtudományi, a Művészettörténeti, a Néprajzi, a Politikai Tudományok, a Régészeti, a Regionális Kutatások, a Szociológiai, a Társadalomkutató, a Történettudományi, valamint a Világgazdasági Kutatóintézet). Az MTA e kutatóközpontjai a Vaskapu utcába, az egykori Ferencvárosi Malom helyén felépült új épületkomplexumba költöznek. A Humán Tudományok Kutatóháza több mint 21 500 négyzetméter alapterületű, és 750 kutató fér majd el itt. A központot a lehető legmodernebb technikákkal szerelték fel, bár a rosszul kiírt közbeszerzések miatt új bútorok még nincsenek. A költözés januárban kezdődött, nyárra elvileg mindenki az új helyen dolgozhat. Az építkezés teljes költségvetése nem ismert, annyit tudni, hogy az állam 9,4 milliárdot fizetett az MTA várbeli épületéért, az új központ felépítését pedig 6,8 milliárd forinttal támogatta.
A BM felhúz egy új épületet is a Várban egy olyan telekre, ahol nem állt épület. Megmenekül a korábban lebontásra ítélt Országos Villamos Teherelosztó és a Telefónia Múzeum is. (Az épületről lásd korábbi cikkünket: Kézműves high-tech, 2016. július 28.) A BM épületében van ugyanis a világ utolsó forgógépes telefonközpontja, amely máig működőképes, ám ha elmozdítanák, tönkremenne. Nagy Gábor Tamás polgármester szerint az ő közbenjárásának köszönhető a telefonközpont megmenekülése, ami így látogatható lesz akkor is, ha az épületbe beköltözik a minisztérium.
Szó volt a Táncsics Mihály utcában lévő MTA Zenetudományi Intézet áthelyezéséről is, ez azonban lekerült a napirendről. Bartók Béla örököse ugyanis kijelentette, nem járul hozzá, hogy a Bartók-hagyatékot másutt tárolják. A Palota felújítása miatt felmerült, hogy költöznie kell a Budapesti Történeti Múzeumnak és az Országos Széchényi Könyvtárnak is, ám egyelőre úgy tűnik, a két intézmény a helyén maradhat. Eldöntött tény viszont a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) költözése; már csak arra van szükség, hogy a Liget-projekt részeként felépüljön Baán László új múzeuma. Az MNG földszinti területeit a kormány újonnan gründolt Habsburg Ottó Alapítványa kapja meg ingyen, határozatlan időre. Az intézmény feladata Habsburg Ottó szellemi örökségének méltó kezelése, gondozása és bemutatása. Az alapítvány indulásként 100 millió forintot kapott, jövő évtől pedig évi 400 millióból működhet. Az MNG földszinti gyűjteményének kiköltöztetése 138 millióba kerül, a terek átalakítása 940 millióba, ám azt nem tudni, hogy erre mikor kerülhet sor.
Emlékkutat építenek az Anjou sétányra a reformáció emlékéve alkalmából. A megvalósításra kiírt pályázaton a Magyar Művészeti Akadémia ajánlotta építészek indulhatnak. Erre százmillió forintot szánnak, a költségeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma Reformáció Emlékbizottsága állja. A Hauszmann Terv 200 milliárdos költségéből ellenben nem futja az 1461-ben épült és a hatvanas években felfedezett Babits sétány alatti nagyzsinagóga – legalább részleges – rekonstruálására. A romokat a hatvanas években fedezték fel, a feltárás után pedig visszatemették. Két éve az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és több más civil szervezet (Budai Polgárok Egyesülete, a Kegyeleti Múzeum, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Glaser Jakab Emlékalapítvány és a Kulturális Menedzserek Társasága) fölkarolta a zsinagóga ügyét, szerveztek kiállítást is, ám egyelőre nem sikerült elérni, hogy a feltárás bekerüljön a Hauszmann Tervbe. A Táncsics utcai zsinagógát viszont az EMIH megkapta használatra a Budapesti Történeti Múzeumtól; a kisebb felújítások után működő imaházat nyitnak.
Jönnek az új fiúk
A felköltöző több száz hivatalnok és MNB-doktorandusz miatt megváltozó igények kiszolgálását jól jellemzi a régóta problémás parkolási helyzet kezelése. A jelenlegi, mintegy 1000-1200 parkolóhely nyilvánvalóan kevés, ennél még a helyben lakóknak is több engedély van kiadva, hiszen lakásonként akár két autóra is jár az ingyenes parkolási lehetőség. Az I. kerületben három parkolási övezet van: a Várnegyed és kettő azon kívül. Akinek nem jut hely a Várban, muszáj fizetnie, hiszen engedélye csak a Váron belül érvényes. Trükközni sem lehet, mert a közterület-felügyelet szigorú: a Narancsnak több lakos is arról panaszkodott, hogy már egy pár centire kilógó kerékért is azonnal jár a tízezer forintos csekk. A jelenlegi helyzet egyik nyertese kétségtelenül a kerületi parkolást felügyelő Budavári Kapu Kft. A cég önkormányzati tulajdonú, ám gazdálkodása igen érdekesen alakult az utóbbi években. A társaság tavalyi árbevétele meghaladta a 420 millió forintot, ám nyeresége nem érte el a 2,5 milliót, és a korábbi évek számai is hasonlóan alakulnak. Figyelemreméltó, hogy hiába a több százmilliós bevételek, a cég működési költségei mindig pont olyan magasak, hogy a végén csak néhány milliós nyereség marad.
A parkolási helyzetet tovább rontotta egy tavalyi rendelet, ami lehetővé teszi egy sor intézménynek és vendéglátóhelynek, hogy vendégeiknek ingyenes parkolást biztosítsanak. Míg a Várban a normál tarifa az első órában 520, utána 630 forint, addig a kedvezményezettek a vendégeik után mindössze egy forint plusz áfát fizetnek percenként, ami messze a legolcsóbb parkolási díj az egész fővárosban (76 forint/óra). Hogy ki élhet e kedvezményes lehetőséggel, maga a rendelet sorolja fel. A listán néhány közintézmény mellett szinte kizárólag cukrászdák, illetve éttermek találhatók, a legnagyobb nyertes itt is a Várban egyre több éttermet működtető Zsidai-csoport (lásd: Egy évig ingyen, utána fillérekért – Így kap házat, lakást Zsidai Roy a Várban, magyarnarancs.hu). Hogy mely intézmény kerülhet fel a listára, nem tartalmazza a rendelet. A Narancs úgy tudja, erről Nagy Gábor Tamás polgármester egy személyben dönt, hozzá lehet fordulni a kérelmekkel. A polgármester a rendelet vitájában arról beszélt, hogy az ingyenes parkolás jó hatással lesz a Várnegyedre, hiszen az érkező vendégek elégedettsége nő, ha autóval tudnak elmenni egészen a luxuséttermek bejáratáig. Nagy szerint sokan úgy gondolták, hogy a Várban hamarosan teljesen meg lehet tiltani a parkolást, ő maga sosem hitt ebben. A polgármester ekkor vélhetően maga is elfeledkezett egy pár évvel ezelőtti előterjesztéséről, a Budai Vár és környéke közlekedésfejlesztése címmel elfogadott uniós programról. A kormány által is befogadott projekt célja az volt, hogy 2020-ra teljesen autómentessé tegyék a Várnegyedet. Ennek érdekében összesen hat mélygarázs építését irányozták elő, az 1300 parkolóhely kialakítása több mint 14 milliárdba kerül. Épül két Várgarázs a Csikós udvar alatt (294 hely 2,5 milliárdért és 240 hely 4,8 milliárdért), lesz mélygarázs a Szabó Ilonka úton (138 hely, 2,1 milliárd), az Európa ligetben (156 hely, költség nem ismert), és a Lovas úton (173 hely 2,5 milliárdért). A program része a Várkert Bazár alatti parkoló (300 hely, 1,7 milliárd), de saját garázst kaphat az új Miniszterelnökség is.
| ||
Hogy a megépülő mélygarázsok milyen hatással lesznek a Várhegy kiterjedt barlang- és pincerendszerére, a talaj alatti vizek forgalmára vagy növényzetére, nem vizsgálták külön. A BME Építőmérnöki Karán évek óta kutatják a környék állapotát geológiai-hidrológiai vizsgálatokkal, ám őket nem vonták be a tervezésbe. Hajnal Géza, az egyetem vízépítési és vízgazdálkodási tanszékének docense a Narancsnak azt mondta, hogy megítélése szerint a mélygarázsok nem feltétlenül okoznak veszélyt, ha jól építik meg azokat, ám a részletes terveket ő nem ismeri. Figyelmeztető jel, hogy az egyik mélygarázs helyén, a Vérmező fölötti Lovas úton 1936-ban megindult a várfal. Korabeli beszámolók szerint egész épületek, háztömbök mozdultak el, a helyreállító munkálatok az Attila útra is kiterjedtek, a lakóknak egy időre ki is kellett költözni az érintett házakból. Kisebb-nagyobb omlások másutt is voltak az elmúlt években, feltehetően a nagy forgalom miatt: 1994-ben a Táncsics Mihály utcában, 1994-ben és 2010-ben a Szentháromság téren, 2004-ben a Bécsi kapu téren és 2005-ben a Szent György téren. 2010-ben vélhetően a nagy esőzések miatt kidőlt a támfal a Bécsi kapu közelében és az Ellypse sétányon is. Ahogy arról az Index tavaly beszámolt, néhány éve lezárták a Vár déli oldalán lévő Esztergomi rondellát, mert egy szabad szemmel is látható függőleges repedés kettészakította az egész építményt. A Görgey-szobor alatt, a Lovas útnál is végig van repedve a várfal, a Nemzeti Galéria előtti terület pedig süllyedni kezdett. Ráadásul a már megépült két garázs (Palota úti várgarázs, Várkert Bazár) sem az eredeti tervekben szereplő tehermentesítést szolgálja: ezeket a kerületi lakosok is csak a normál tarifa mellett használhatják (300 forint/óra), a turistabuszok meg egyszerűen nem férnek be az új létesítményekbe. A nyári csúcsszezonban naponta több száz busz érkezik a Várba, parkolásuk továbbra is megoldatlan. A Hilton alatt két évvel ezelőtt – szintén uniós támogatásból, 131 millió forintért – elkészült egy buszforduló. Ennek az lenne az értelme, hogy a buszok itt kiteszik a turistákat, és másutt várják meg őket. A buszforduló viszont nem elég nagy ahhoz, hogy városnéző buszokat kiszolgáljon, így használhatatlan – parkoló híján a buszok most közparkoknál, a Tabánnál, illetve a Városligetben parkolnak.
*
Orbán Viktor már a 90-es évek óta arra készül, hogy a budai Várból irányíthassa az országot: álma most megvalósulni látszik. Az elmúlt évtizedekben azonban a terv jóval nagyobbra nőtt annál, mint hogy a miniszterelnök irodája a Várban legyen. Az építkezések költségei több százmilliárd forintot emésztenek fel, melyek jelentős része a megszokott baráti vállalkozókhoz kerül. Orbánt három minisztérium és Matolcsy eszméit oktató iskolák követik, kedvükért pedig nemcsak építészetileg alakul át a Palota és a Várnegyed, de megváltozik az egész Vár hangulata és jellege. A kultúrának, a tudománynak, a turistáknak és a régi lakóknak egyre kevesebb tere marad, mert az új Várat az orbánista elit kiszolgáló terének szánják.
