Orbán Viktor a sajátjainak vázolja, hogy mit akar csinálni a jövőben – nagyjából erről szólnak a kötcsei Polgári Piknikek, melyeken Orbán 2004 óta magyarázza el, milyen irányba szeretné vinni Magyarországot. A Balatonhoz közeli, kevesebb mint 500 fős lakosú faluban rendezett szeánszokon a Fidesz elnöke a helyi Dobozy-kúriában beszél a fideszeseknek és azoknak a kormányközeli figuráknak, akik eljönnek, hogy így tegyenek hitet tegyenek a Fidesz mellett.
A kötcsei piknikeket a Balog Zoltán vezette Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezi, mely szervezetet a volt emberminiszter korábban a civilekkel állította szembe: szerinte a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület önszerveződő polgári közösség, nem úgy, mint „a mindenfajta megbízók által felbujtott és látszólag öntevékeny álcivilek”. A meghívottakról Balog egyesülete dönt, a volt miniszter nemrég azt mondta, hogy az idei találkozó az EP-választásokról szól majd.
| ||
Orbán elmondja, majd nekiáll megcsinálni
A piknikekre leginkább azért szokás figyelni, mert bár az ott elhangzottak nem nyilvánosak, évről évről kiszivárog valami abból, amit Orbán Viktor mond. Az elmúlt évek pedig azt mutatták, hogy amiről a miniszterelnök itt beszél, azt később alighanem meg is valósítja. 2009-ben, még a választások előtt Kötcsén beszélt arról, hogy meg kell valósítani a centrális erőteret, a következő 15–20 évben nem kettő, hanem egy nagy kormányzó párt lehet, és Orbán már ott is azt pedzegette, amiről a legutóbbi választási kampány szólt, hogy „Magyarországnak magyar országnak kell maradnia”.
2010-ben is olyanokat mondott, amik felelnek arra, amik ma történnek a magyar politikában: Orbán akkor arról beszélt, hogy a régit megőrző, de új, modern jobboldali kultúrára van szükség. Ma pedig dúl a kultúrharc a Fideszen belül, és Orbán is azt mondja, hogy „új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség”.
2011-ben a miniszterelnök Kötcsén már megpendítette a mára teljesen mindennapossá váló háborús retorikát, amikor a somogyi találkozón arról beszélt, hogy háborút vívnak a munkanélküliséggel és az adócsökkentéssel, és a munkaalapú társadalomra utalgatott. 2013-ban pedig már egyértelműen megjelent a harcos retorika, ekkora ugyanis Orbánék éppen a rezsiharcot vívták, ezért Kötcsén azt fejtegette, hogy fel kell venni a harcot a nyerészkedő energiaszolgáltatókkal szemben.
| ||
Elmagyarázta az illiberalizmust
2014-ben Tusnádfürdőn jelentette be Orbán, hogy nem liberális, hanem illiberális demokráciát épít, így abban az évben Kötcsén is az illiberális demokráciát magyarázta. Akkor azt is mondta, hogy támogatásokkal és egyéb technikákkal sikerült a Fidesz mellé állítani olyan embereket, akik régebben baloldali szavazók voltak, mint például a nyugdíjasok és a leszakadók.
2015 szeptemberében a kormány már javában tolta a menekültellenes retorikát, így Orbán Kötcsén is a bevándorlásról beszélt, és akkor bízott abban, hogy a nyugati politikusok is úgy fognak gondolkodni a kérdésről, mint ő. Két éve pedig tulajdonképpen kommunistának titulálta a teljes ellenzéket, és Nyugat-Európáról is beszélt, ahol szerinte a nihilisták vannak hatalmon.
Tavaly Orbán már végleg ráfordult a választási kampányra, és az övéi előtt is olyanokat mondott Kötcsén, hogy Trianon óta soha nem volt ilyen erős az ország, és most lehetőség van rá, hogy befolyásoljuk a Kárpát-medence sorsát. Négy területen viszont szerinte még javítani kell: a népesedési mutatók rosszak, hadsereget kell építeni, és javítani kell az innováción, illetve a nemzetszervezésen.
