Kötcse: ahol Orbán elmondja a sajátjainak, hogy mit tervez Magyarországgal

  • Gera Márton
  • 2018. szeptember 8.

Belpol

Itt beszélt először a centrális erőtérről, és már a kultúrharcot is belengette évekkel ezelőtt.

Orbán Viktor a sajátjainak vázolja, hogy mit akar csinálni a jövőben – nagyjából erről szólnak a kötcsei Polgári Piknikek, melyeken Orbán 2004 óta magyarázza el, milyen irányba szeretné vinni Magyarországot. A Balatonhoz közeli, kevesebb mint 500 fős lakosú faluban rendezett szeánszokon a Fidesz elnöke a helyi Dobozy-kúriában beszél a fideszeseknek és azoknak a kormányközeli figuráknak, akik eljönnek, hogy így tegyenek hitet tegyenek a Fidesz mellett.

A kötcsei piknikeket a Balog Zoltán vezette Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezi, mely szervezetet a volt emberminiszter korábban a civilekkel állította szembe: szerinte a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület önszerveződő polgári közösség, nem úgy, mint „a mindenfajta megbízók által felbujtott és látszólag öntevékeny álcivilek”. A meghívottakról Balog egyesülete dönt, a volt miniszter nemrég azt mondta, hogy az idei találkozó az EP-választásokról szól majd.

false

 

Fotó: MTI/Varga György

Orbán elmondja, majd nekiáll megcsinálni

A piknikekre leginkább azért szokás figyelni, mert bár az ott elhangzottak nem nyilvánosak, évről évről kiszivárog valami abból, amit Orbán Viktor mond. Az elmúlt évek pedig azt mutatták, hogy amiről a miniszterelnök itt beszél, azt később alighanem meg is valósítja. 2009-ben, még a választások előtt Kötcsén beszélt arról, hogy meg kell valósítani a centrális erőteret, a következő 15–20 évben nem kettő, hanem egy nagy kormányzó párt lehet, és Orbán már ott is azt pedzegette, amiről a legutóbbi választási kampány szólt, hogy „Magyarországnak magyar országnak kell maradnia”.

2010-ben is olyanokat mondott, amik felelnek arra, amik ma történnek a magyar politikában: Orbán akkor arról beszélt, hogy a régit megőrző, de új, modern jobboldali kultúrára van szükség. Ma pedig dúl a kultúrharc a Fideszen belül, és Orbán is azt mondja, hogy „új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség”.

2011-ben a miniszterelnök Kötcsén már megpendítette a mára teljesen mindennapossá váló háborús retorikát, amikor a somogyi találkozón arról beszélt, hogy háborút vívnak a munkanélküliséggel és az adócsökkentéssel, és a munkaalapú társadalomra utalgatott. 2013-ban pedig már egyértelműen megjelent a harcos retorika, ekkora ugyanis Orbánék éppen a rezsiharcot vívták, ezért Kötcsén azt fejtegette, hogy fel kell venni a harcot a nyerészkedő energiaszolgáltatókkal szemben.

false

 

Fotó: MTI/Varga György

Elmagyarázta az illiberalizmust

2014-ben Tusnádfürdőn jelentette be Orbán, hogy nem liberális, hanem illiberális demokráciát épít, így abban az évben Kötcsén is az illiberális demokráciát magyarázta. Akkor azt is mondta, hogy támogatásokkal és egyéb technikákkal sikerült a Fidesz mellé állítani olyan embereket, akik régebben baloldali szavazók voltak, mint például a nyugdíjasok és a leszakadók.

2015 szeptemberében a kormány már javában tolta a menekültellenes retorikát, így Orbán Kötcsén is a bevándorlásról beszélt, és akkor bízott abban, hogy a nyugati politikusok is úgy fognak gondolkodni a kérdésről, mint ő. Két éve pedig tulajdonképpen kommunistának titulálta a teljes ellenzéket, és Nyugat-Európáról is beszélt, ahol szerinte a nihilisták vannak hatalmon.

Tavaly Orbán már végleg ráfordult a választási kampányra, és az övéi előtt is olyanokat mondott Kötcsén, hogy Trianon óta soha nem volt ilyen erős az ország, és most lehetőség van rá, hogy befolyásoljuk a Kárpát-medence sorsát. Négy területen viszont szerinte még javítani kell: a népesedési mutatók rosszak, hadsereget kell építeni, és javítani kell az innováción, illetve a nemzetszervezésen.

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.