Kötelező maszkviselés a tömegközlekedésben: még kivárnak a nagyvárosok

Belpol

Egyelőre sehol sem kell a buszokon, villamosokon maszkot hordani, jóllehet szakemberek ezt javasolják.

A koronavírus tájékoztató oldal legfrissebb adatai szerint az elmúlt 24 órában 17-en hunytak el és 455 új fertőzöttet igazoltak, amivel a járvány kezdete óta összesen 829 911-en betegedtek meg hivatalosan Magyarországon, a koronavírusban elhunytak száma pedig 30 320. (Utóbbi adat az egyik legrosszabb a világon, ha a lakosság számához viszonyítjuk a halálozások arányát.) Jelenleg itthon nincs életben a koronavírus-járvány terjedését gátló szigorú intézkedés - eltekintve néhány olyan szabálytól, mint például az, ami szerint bizonyos rendezvényeket csak védettségi igazolvány birtokában lehet látogatni. Nem kötelező a maszkhasználat sem. Orbán Viktor miniszterelnök maga mondta szeptember 17-ei rádióinterjújában, amikor a maszkhasználat kötelezővé tételéről kérdezték: „Ha valaki úgy érzi, hogy ez segíti, és hogy ha ezzel nem fertőz meg másokat, akkor hordja a maszkot, (...) de a megoldás nem ez.” A kormány két dolgoz hangsúlyoz folyamatosan: hogy a koronavírus ellen az oltás nyújt védelmet, illetve a járvány megállításához kiemelten fontos az egyéni felelősség.

Pedig a maszkhasználat fontosságáról egyre többen beszélnek az utóbbi időben. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hétfőn adott ki közleményt, amiben hangsúlyozta, zárt térben, rendezvényen, tömegközlekedési eszközön mindenki viseljen orrot és száját egyaránt eltakaró maszkot. A Magyar Orvosi Kamara még szeptember közepén fejtette ki az álláspontját a kérdésben; e szerint a lakosság védje magát és embertársait azzal, hogy kéri az oltást, maszkot hord, távolságot tart, rendszeresen kezet mos. Kemenesi Gábor virológus, a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium adjunktusa pedig egy Facebook-bejegyzésben azt írta a közelmúltban, hogy „én használok maszkot és mindenki mást is erre buzdítok, a tudomány eredményeire alapozott szakmai álláspont jelenleg ez”. 

A miniszterelnökével ellentétben a szakemberek egyöntetű véleménye tehát az, hogy a maszkhasználat elengedhetetlen a negyedik hullám megfékezéséhez. Különösen a zárt térben, így a tömegközlekedési eszközön történő maszkviselést szorgalmazzák. Éppen ezért megkérdeztük a tömegközlekedési szolgáltatást üzemeltető városok önkormányzatait, hogyan viszonyulnak a járműveken történő kötelező maszkviseléshez.

„A maszkviselés szabályozását a Kormány a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelettel saját hatáskörébe vonta, a helyi önkormányzatok számára további jogalkotásra szóló felhatalmazást nem adott.” Ezt a Főpolgármesteri Hivatal válaszolta megkeresésünkre. (E rendelet csupán azt írja elő, hogy az egészségügyi és a szociális intézmény területén érvényes maszkviselési szabályokat a két területért felelős miniszter határozza meg - a szerk.) Emlékezetes ugyanakkor: tavaly a járvány első hullámában Karácsony Gergely főpolgármester - jóval a kormány hasonló intézkedései előtt - elrendelte, hogy a fővárosi közösségi közlekedési járatokra csak maszkban lehet felszállni.

„Miskolc önkormányzata folyamatosan figyelemmel követi a járványhelyzet alakulását annak érdekében, hogy ha szükségessé válik, azonnal cselekedni tudjunk” – válaszolta megkeresésünkre az önkormányzat sajtóosztálya. A tájékoztatás szerint a város minden háztartása két darab többször használható, fertőtlenítő maszkot kapott az önkormányzattól. Emlékeztettek: a második-harmadik hullám idején Miskolcon volt az egyik legszigorúbb közterületi maszkviselési szabályozás, ugyanis „néhány kivételtől eltekintve mindenhol kötelező volt orrot és szájat egyaránt eltakaró védőmaszk használata a közterületeken is”. 

„Miskolc város vezetése most is készen áll arra, hogy ezeket az intézkedéseket – ha kell, akár szigorítva is – bármikor ismét életbe léptesse, amennyiben ezt a járványhelyzet indokolja”

– írta az önkormányzat. 

A debreceni polgármesteri hivatal azt közölte lapunkkal, a város önkormányzata folyamatosan figyelemmel kíséri a járványügyi helyzet alakulását, viszont álláspontjuk szerint „a jelenlegi állapot nem indokolja a maszkviselés kötelezővé tételét, de amint ezt szükségesnek érzi az önkormányzat, meg fogja hozni az erről szóló döntést”.  „Javasoljuk a DKV Zrt. járataink utazóknak, hogy aki teheti, viseljen maszkot” – írták.

A Narancs.hu megkeresett olyan megyeszékhelyeket is, mint Győr, Pécs és Szeged, de ezidáig nem kaptunk tőlük válaszokat. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.