Kötelező maszkviselés a tömegközlekedésben: még kivárnak a nagyvárosok

Belpol

Egyelőre sehol sem kell a buszokon, villamosokon maszkot hordani, jóllehet szakemberek ezt javasolják.

A koronavírus tájékoztató oldal legfrissebb adatai szerint az elmúlt 24 órában 17-en hunytak el és 455 új fertőzöttet igazoltak, amivel a járvány kezdete óta összesen 829 911-en betegedtek meg hivatalosan Magyarországon, a koronavírusban elhunytak száma pedig 30 320. (Utóbbi adat az egyik legrosszabb a világon, ha a lakosság számához viszonyítjuk a halálozások arányát.) Jelenleg itthon nincs életben a koronavírus-járvány terjedését gátló szigorú intézkedés - eltekintve néhány olyan szabálytól, mint például az, ami szerint bizonyos rendezvényeket csak védettségi igazolvány birtokában lehet látogatni. Nem kötelező a maszkhasználat sem. Orbán Viktor miniszterelnök maga mondta szeptember 17-ei rádióinterjújában, amikor a maszkhasználat kötelezővé tételéről kérdezték: „Ha valaki úgy érzi, hogy ez segíti, és hogy ha ezzel nem fertőz meg másokat, akkor hordja a maszkot, (...) de a megoldás nem ez.” A kormány két dolgoz hangsúlyoz folyamatosan: hogy a koronavírus ellen az oltás nyújt védelmet, illetve a járvány megállításához kiemelten fontos az egyéni felelősség.

Pedig a maszkhasználat fontosságáról egyre többen beszélnek az utóbbi időben. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hétfőn adott ki közleményt, amiben hangsúlyozta, zárt térben, rendezvényen, tömegközlekedési eszközön mindenki viseljen orrot és száját egyaránt eltakaró maszkot. A Magyar Orvosi Kamara még szeptember közepén fejtette ki az álláspontját a kérdésben; e szerint a lakosság védje magát és embertársait azzal, hogy kéri az oltást, maszkot hord, távolságot tart, rendszeresen kezet mos. Kemenesi Gábor virológus, a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium adjunktusa pedig egy Facebook-bejegyzésben azt írta a közelmúltban, hogy „én használok maszkot és mindenki mást is erre buzdítok, a tudomány eredményeire alapozott szakmai álláspont jelenleg ez”. 

A miniszterelnökével ellentétben a szakemberek egyöntetű véleménye tehát az, hogy a maszkhasználat elengedhetetlen a negyedik hullám megfékezéséhez. Különösen a zárt térben, így a tömegközlekedési eszközön történő maszkviselést szorgalmazzák. Éppen ezért megkérdeztük a tömegközlekedési szolgáltatást üzemeltető városok önkormányzatait, hogyan viszonyulnak a járműveken történő kötelező maszkviseléshez.

„A maszkviselés szabályozását a Kormány a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelettel saját hatáskörébe vonta, a helyi önkormányzatok számára további jogalkotásra szóló felhatalmazást nem adott.” Ezt a Főpolgármesteri Hivatal válaszolta megkeresésünkre. (E rendelet csupán azt írja elő, hogy az egészségügyi és a szociális intézmény területén érvényes maszkviselési szabályokat a két területért felelős miniszter határozza meg - a szerk.) Emlékezetes ugyanakkor: tavaly a járvány első hullámában Karácsony Gergely főpolgármester - jóval a kormány hasonló intézkedései előtt - elrendelte, hogy a fővárosi közösségi közlekedési járatokra csak maszkban lehet felszállni.

„Miskolc önkormányzata folyamatosan figyelemmel követi a járványhelyzet alakulását annak érdekében, hogy ha szükségessé válik, azonnal cselekedni tudjunk” – válaszolta megkeresésünkre az önkormányzat sajtóosztálya. A tájékoztatás szerint a város minden háztartása két darab többször használható, fertőtlenítő maszkot kapott az önkormányzattól. Emlékeztettek: a második-harmadik hullám idején Miskolcon volt az egyik legszigorúbb közterületi maszkviselési szabályozás, ugyanis „néhány kivételtől eltekintve mindenhol kötelező volt orrot és szájat egyaránt eltakaró védőmaszk használata a közterületeken is”. 

„Miskolc város vezetése most is készen áll arra, hogy ezeket az intézkedéseket – ha kell, akár szigorítva is – bármikor ismét életbe léptesse, amennyiben ezt a járványhelyzet indokolja”

– írta az önkormányzat. 

A debreceni polgármesteri hivatal azt közölte lapunkkal, a város önkormányzata folyamatosan figyelemmel kíséri a járványügyi helyzet alakulását, viszont álláspontjuk szerint „a jelenlegi állapot nem indokolja a maszkviselés kötelezővé tételét, de amint ezt szükségesnek érzi az önkormányzat, meg fogja hozni az erről szóló döntést”.  „Javasoljuk a DKV Zrt. járataink utazóknak, hogy aki teheti, viseljen maszkot” – írták.

A Narancs.hu megkeresett olyan megyeszékhelyeket is, mint Győr, Pécs és Szeged, de ezidáig nem kaptunk tőlük válaszokat. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.