Kötelező maszkviselés a tömegközlekedésben: még kivárnak a nagyvárosok

Belpol

Egyelőre sehol sem kell a buszokon, villamosokon maszkot hordani, jóllehet szakemberek ezt javasolják.

A koronavírus tájékoztató oldal legfrissebb adatai szerint az elmúlt 24 órában 17-en hunytak el és 455 új fertőzöttet igazoltak, amivel a járvány kezdete óta összesen 829 911-en betegedtek meg hivatalosan Magyarországon, a koronavírusban elhunytak száma pedig 30 320. (Utóbbi adat az egyik legrosszabb a világon, ha a lakosság számához viszonyítjuk a halálozások arányát.) Jelenleg itthon nincs életben a koronavírus-járvány terjedését gátló szigorú intézkedés - eltekintve néhány olyan szabálytól, mint például az, ami szerint bizonyos rendezvényeket csak védettségi igazolvány birtokában lehet látogatni. Nem kötelező a maszkhasználat sem. Orbán Viktor miniszterelnök maga mondta szeptember 17-ei rádióinterjújában, amikor a maszkhasználat kötelezővé tételéről kérdezték: „Ha valaki úgy érzi, hogy ez segíti, és hogy ha ezzel nem fertőz meg másokat, akkor hordja a maszkot, (...) de a megoldás nem ez.” A kormány két dolgoz hangsúlyoz folyamatosan: hogy a koronavírus ellen az oltás nyújt védelmet, illetve a járvány megállításához kiemelten fontos az egyéni felelősség.

Pedig a maszkhasználat fontosságáról egyre többen beszélnek az utóbbi időben. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hétfőn adott ki közleményt, amiben hangsúlyozta, zárt térben, rendezvényen, tömegközlekedési eszközön mindenki viseljen orrot és száját egyaránt eltakaró maszkot. A Magyar Orvosi Kamara még szeptember közepén fejtette ki az álláspontját a kérdésben; e szerint a lakosság védje magát és embertársait azzal, hogy kéri az oltást, maszkot hord, távolságot tart, rendszeresen kezet mos. Kemenesi Gábor virológus, a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium adjunktusa pedig egy Facebook-bejegyzésben azt írta a közelmúltban, hogy „én használok maszkot és mindenki mást is erre buzdítok, a tudomány eredményeire alapozott szakmai álláspont jelenleg ez”. 

A miniszterelnökével ellentétben a szakemberek egyöntetű véleménye tehát az, hogy a maszkhasználat elengedhetetlen a negyedik hullám megfékezéséhez. Különösen a zárt térben, így a tömegközlekedési eszközön történő maszkviselést szorgalmazzák. Éppen ezért megkérdeztük a tömegközlekedési szolgáltatást üzemeltető városok önkormányzatait, hogyan viszonyulnak a járműveken történő kötelező maszkviseléshez.

„A maszkviselés szabályozását a Kormány a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelettel saját hatáskörébe vonta, a helyi önkormányzatok számára további jogalkotásra szóló felhatalmazást nem adott.” Ezt a Főpolgármesteri Hivatal válaszolta megkeresésünkre. (E rendelet csupán azt írja elő, hogy az egészségügyi és a szociális intézmény területén érvényes maszkviselési szabályokat a két területért felelős miniszter határozza meg - a szerk.) Emlékezetes ugyanakkor: tavaly a járvány első hullámában Karácsony Gergely főpolgármester - jóval a kormány hasonló intézkedései előtt - elrendelte, hogy a fővárosi közösségi közlekedési járatokra csak maszkban lehet felszállni.

„Miskolc önkormányzata folyamatosan figyelemmel követi a járványhelyzet alakulását annak érdekében, hogy ha szükségessé válik, azonnal cselekedni tudjunk” – válaszolta megkeresésünkre az önkormányzat sajtóosztálya. A tájékoztatás szerint a város minden háztartása két darab többször használható, fertőtlenítő maszkot kapott az önkormányzattól. Emlékeztettek: a második-harmadik hullám idején Miskolcon volt az egyik legszigorúbb közterületi maszkviselési szabályozás, ugyanis „néhány kivételtől eltekintve mindenhol kötelező volt orrot és szájat egyaránt eltakaró védőmaszk használata a közterületeken is”. 

„Miskolc város vezetése most is készen áll arra, hogy ezeket az intézkedéseket – ha kell, akár szigorítva is – bármikor ismét életbe léptesse, amennyiben ezt a járványhelyzet indokolja”

– írta az önkormányzat. 

A debreceni polgármesteri hivatal azt közölte lapunkkal, a város önkormányzata folyamatosan figyelemmel kíséri a járványügyi helyzet alakulását, viszont álláspontjuk szerint „a jelenlegi állapot nem indokolja a maszkviselés kötelezővé tételét, de amint ezt szükségesnek érzi az önkormányzat, meg fogja hozni az erről szóló döntést”.  „Javasoljuk a DKV Zrt. járataink utazóknak, hogy aki teheti, viseljen maszkot” – írták.

A Narancs.hu megkeresett olyan megyeszékhelyeket is, mint Győr, Pécs és Szeged, de ezidáig nem kaptunk tőlük válaszokat. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?