Kötelező maszkviselés a tömegközlekedésben: még kivárnak a nagyvárosok

Belpol

Egyelőre sehol sem kell a buszokon, villamosokon maszkot hordani, jóllehet szakemberek ezt javasolják.

A koronavírus tájékoztató oldal legfrissebb adatai szerint az elmúlt 24 órában 17-en hunytak el és 455 új fertőzöttet igazoltak, amivel a járvány kezdete óta összesen 829 911-en betegedtek meg hivatalosan Magyarországon, a koronavírusban elhunytak száma pedig 30 320. (Utóbbi adat az egyik legrosszabb a világon, ha a lakosság számához viszonyítjuk a halálozások arányát.) Jelenleg itthon nincs életben a koronavírus-járvány terjedését gátló szigorú intézkedés - eltekintve néhány olyan szabálytól, mint például az, ami szerint bizonyos rendezvényeket csak védettségi igazolvány birtokában lehet látogatni. Nem kötelező a maszkhasználat sem. Orbán Viktor miniszterelnök maga mondta szeptember 17-ei rádióinterjújában, amikor a maszkhasználat kötelezővé tételéről kérdezték: „Ha valaki úgy érzi, hogy ez segíti, és hogy ha ezzel nem fertőz meg másokat, akkor hordja a maszkot, (...) de a megoldás nem ez.” A kormány két dolgoz hangsúlyoz folyamatosan: hogy a koronavírus ellen az oltás nyújt védelmet, illetve a járvány megállításához kiemelten fontos az egyéni felelősség.

Pedig a maszkhasználat fontosságáról egyre többen beszélnek az utóbbi időben. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hétfőn adott ki közleményt, amiben hangsúlyozta, zárt térben, rendezvényen, tömegközlekedési eszközön mindenki viseljen orrot és száját egyaránt eltakaró maszkot. A Magyar Orvosi Kamara még szeptember közepén fejtette ki az álláspontját a kérdésben; e szerint a lakosság védje magát és embertársait azzal, hogy kéri az oltást, maszkot hord, távolságot tart, rendszeresen kezet mos. Kemenesi Gábor virológus, a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium adjunktusa pedig egy Facebook-bejegyzésben azt írta a közelmúltban, hogy „én használok maszkot és mindenki mást is erre buzdítok, a tudomány eredményeire alapozott szakmai álláspont jelenleg ez”. 

A miniszterelnökével ellentétben a szakemberek egyöntetű véleménye tehát az, hogy a maszkhasználat elengedhetetlen a negyedik hullám megfékezéséhez. Különösen a zárt térben, így a tömegközlekedési eszközön történő maszkviselést szorgalmazzák. Éppen ezért megkérdeztük a tömegközlekedési szolgáltatást üzemeltető városok önkormányzatait, hogyan viszonyulnak a járműveken történő kötelező maszkviseléshez.

„A maszkviselés szabályozását a Kormány a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelettel saját hatáskörébe vonta, a helyi önkormányzatok számára további jogalkotásra szóló felhatalmazást nem adott.” Ezt a Főpolgármesteri Hivatal válaszolta megkeresésünkre. (E rendelet csupán azt írja elő, hogy az egészségügyi és a szociális intézmény területén érvényes maszkviselési szabályokat a két területért felelős miniszter határozza meg - a szerk.) Emlékezetes ugyanakkor: tavaly a járvány első hullámában Karácsony Gergely főpolgármester - jóval a kormány hasonló intézkedései előtt - elrendelte, hogy a fővárosi közösségi közlekedési járatokra csak maszkban lehet felszállni.

„Miskolc önkormányzata folyamatosan figyelemmel követi a járványhelyzet alakulását annak érdekében, hogy ha szükségessé válik, azonnal cselekedni tudjunk” – válaszolta megkeresésünkre az önkormányzat sajtóosztálya. A tájékoztatás szerint a város minden háztartása két darab többször használható, fertőtlenítő maszkot kapott az önkormányzattól. Emlékeztettek: a második-harmadik hullám idején Miskolcon volt az egyik legszigorúbb közterületi maszkviselési szabályozás, ugyanis „néhány kivételtől eltekintve mindenhol kötelező volt orrot és szájat egyaránt eltakaró védőmaszk használata a közterületeken is”. 

„Miskolc város vezetése most is készen áll arra, hogy ezeket az intézkedéseket – ha kell, akár szigorítva is – bármikor ismét életbe léptesse, amennyiben ezt a járványhelyzet indokolja”

– írta az önkormányzat. 

A debreceni polgármesteri hivatal azt közölte lapunkkal, a város önkormányzata folyamatosan figyelemmel kíséri a járványügyi helyzet alakulását, viszont álláspontjuk szerint „a jelenlegi állapot nem indokolja a maszkviselés kötelezővé tételét, de amint ezt szükségesnek érzi az önkormányzat, meg fogja hozni az erről szóló döntést”.  „Javasoljuk a DKV Zrt. járataink utazóknak, hogy aki teheti, viseljen maszkot” – írták.

A Narancs.hu megkeresett olyan megyeszékhelyeket is, mint Győr, Pécs és Szeged, de ezidáig nem kaptunk tőlük válaszokat. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.