Kövér László a magyar EU-elnökség alatt sem tűzi ki az EU-zászlót a Parlamentre

Belpol

Mert nem kötelezi erre törvény és a magyar EU-elnökség sem készteti erre. A házelnök következetes, 10 éve ugyanúgy érez, ahogy a székely lobogóval kapcsolatban is, amely kitételére szintén nem kötelezi törvény, mégis látható az Országgyűlés épületén.

Megkérdeztük az Országgyűlés Sajtóirodáját, hogy Kövér László ki fogja-e tetetni az Európai Unió lobogóját a Parlament épületére, tekintettel arra, hogy Magyarország látja el az EU elnöki tisztét 2024 július elsejétől az év végéig. A házelnök ugyanis következetesen ignorálja az európai közösség zászlójának megjelenítését, ahogy a Fidesz, annak politikusai és az általuk vezetett intézmények is – helyette a székelyföldi autonómiára utaló székely zászlót lengeti a szél a Kossuth téren.

Mint most a sajtóirodától megtudtuk,

Kövér László tartva magát elvéhez, nem fogja kihelyezni a EU-lobogót az uniós elnökség ideje alatt sem.

Az üggyel kapcsolatban most is ugyanarra hivatkoznak, mint tíz éve: 2014 májusában tudakoltuk először, miért nem látható az Európau Unióhoz való tartozásunkat kifejező zászló az Országgyűlés épületén.

Kövérék ismét az európai zászló és az európai lobogó használatáról szóló 2004. évi XXIX. törvényben jelölte meg az uniós zászló mellőzésének okát. Ez a jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy amennyiben a feltételek adottak, az európai zászlót ki kell tűzni, vagy fel kell vonni azon középületeken, illetve középületek előtt, amelyek esetében a nemzeti zászlót is ki kell tűzni, vagy a nemzeti lobogót fel kell vonni, de meghatározott intézmények, és az Országgyűlés épülete ez alól kivételt képeznek.

Vagyis a házelnök nem kötelezhető erre, de nem is tiltja a jogszabály, hogy ha Kövér rokonszenvet érezne az EU-zászló iránt, felvonhatná az Országgyűlés homlokzatának valamely zászlórúdjára. Ahogyan azt a székely lobogóval teszi, amelynek kitűzésére szintén nem kötelezi a törvény, saját döntése szerint rendelte el.

 
Az MTI 2021-es fotóján jól látszik a Parlament homlokzatán bal oldalt a székely zászló, jobbra a magyar. Így marad most is. 
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
 

A székely zászlónak a mandátuma viszont tudható: addig fog lengeni az Országházon, ameddig annak jogszerű használatáról a román kormány nem rendelkezik – ezt még 2014-ben közölte a Naranccsal Kövér irodája. „A nemzeti szolidaritás jeleként a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának plenáris ülése alkalmából 2013. február 15-én Kövér László házelnök kezdeményezésére az Országgyűlés Hivatala tűzte ki a székely zászlót az Országház Kossuth téri homlokzatára. Ezen nemzeti szolidaritás jegyében a székely zászló mindaddig lobogni fog a homlokzaton, amíg Romániában jogellenesen és az európai szellemiséggel ellentétes módon tiltják és büntetik a székely zászló használatát.”

Kövérék lapunknak arra is hivatkoztak, hogy az Európai Unió legtöbb tagállamában a nemzeti kormányzati épületeken tűzik ki az EU-zászlót, a nemzeti parlamenteken viszont nem. Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke 2018 májusában a Parlament alakuló ülésén önkényesen függesztette ki az EU-zászlót, amivel az Európai Uniónak és a magyarok többségének üzent. „Nem szabad szembeállítani egy nemzetállomot egy olyan közösséggel, mint az Európai Unió. Nem szeretnénk, ha minket magyarokat megbélyegeznének azért, mert kiállunk azért a közösségért, ahová Magyarország csatlakozott” – mondta Kunhalmi akkor a Hír Tv-ben Kálmán Olga vendégeként.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.