Kövér László a magyar EU-elnökség alatt sem tűzi ki az EU-zászlót a Parlamentre

Belpol

Mert nem kötelezi erre törvény és a magyar EU-elnökség sem készteti erre. A házelnök következetes, 10 éve ugyanúgy érez, ahogy a székely lobogóval kapcsolatban is, amely kitételére szintén nem kötelezi törvény, mégis látható az Országgyűlés épületén.

Megkérdeztük az Országgyűlés Sajtóirodáját, hogy Kövér László ki fogja-e tetetni az Európai Unió lobogóját a Parlament épületére, tekintettel arra, hogy Magyarország látja el az EU elnöki tisztét 2024 július elsejétől az év végéig. A házelnök ugyanis következetesen ignorálja az európai közösség zászlójának megjelenítését, ahogy a Fidesz, annak politikusai és az általuk vezetett intézmények is – helyette a székelyföldi autonómiára utaló székely zászlót lengeti a szél a Kossuth téren.

Mint most a sajtóirodától megtudtuk,

Kövér László tartva magát elvéhez, nem fogja kihelyezni a EU-lobogót az uniós elnökség ideje alatt sem.

Az üggyel kapcsolatban most is ugyanarra hivatkoznak, mint tíz éve: 2014 májusában tudakoltuk először, miért nem látható az Európau Unióhoz való tartozásunkat kifejező zászló az Országgyűlés épületén.

Kövérék ismét az európai zászló és az európai lobogó használatáról szóló 2004. évi XXIX. törvényben jelölte meg az uniós zászló mellőzésének okát. Ez a jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy amennyiben a feltételek adottak, az európai zászlót ki kell tűzni, vagy fel kell vonni azon középületeken, illetve középületek előtt, amelyek esetében a nemzeti zászlót is ki kell tűzni, vagy a nemzeti lobogót fel kell vonni, de meghatározott intézmények, és az Országgyűlés épülete ez alól kivételt képeznek.

Vagyis a házelnök nem kötelezhető erre, de nem is tiltja a jogszabály, hogy ha Kövér rokonszenvet érezne az EU-zászló iránt, felvonhatná az Országgyűlés homlokzatának valamely zászlórúdjára. Ahogyan azt a székely lobogóval teszi, amelynek kitűzésére szintén nem kötelezi a törvény, saját döntése szerint rendelte el.

 
Az MTI 2021-es fotóján jól látszik a Parlament homlokzatán bal oldalt a székely zászló, jobbra a magyar. Így marad most is. 
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
 

A székely zászlónak a mandátuma viszont tudható: addig fog lengeni az Országházon, ameddig annak jogszerű használatáról a román kormány nem rendelkezik – ezt még 2014-ben közölte a Naranccsal Kövér irodája. „A nemzeti szolidaritás jeleként a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának plenáris ülése alkalmából 2013. február 15-én Kövér László házelnök kezdeményezésére az Országgyűlés Hivatala tűzte ki a székely zászlót az Országház Kossuth téri homlokzatára. Ezen nemzeti szolidaritás jegyében a székely zászló mindaddig lobogni fog a homlokzaton, amíg Romániában jogellenesen és az európai szellemiséggel ellentétes módon tiltják és büntetik a székely zászló használatát.”

Kövérék lapunknak arra is hivatkoztak, hogy az Európai Unió legtöbb tagállamában a nemzeti kormányzati épületeken tűzik ki az EU-zászlót, a nemzeti parlamenteken viszont nem. Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke 2018 májusában a Parlament alakuló ülésén önkényesen függesztette ki az EU-zászlót, amivel az Európai Uniónak és a magyarok többségének üzent. „Nem szabad szembeállítani egy nemzetállomot egy olyan közösséggel, mint az Európai Unió. Nem szeretnénk, ha minket magyarokat megbélyegeznének azért, mert kiállunk azért a közösségért, ahová Magyarország csatlakozott” – mondta Kunhalmi akkor a Hír Tv-ben Kálmán Olga vendégeként.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.