"Tompítva, több helyen finomítva írtam meg a június 2-i osztályvezető főorvosi értekezleteken elhangzottak összegzését" - mondta a Narancsnak Bartóki László, a megyei kórház urológiájának megbízott osztályvezetője. Bartókit azok után kerestük meg, hogy más forrásból megszereztük azt a kritikus hangvételű levelet, amelyet az osztályvezetői kar az intézményvezetőt megkerülve Farkas Zoltánnak, a Békés Megyei Közgyűlés elnökének írt.
Nem bábok
A kórház főigazgató főorvosa Kovács József fideszes parlamenti képviselő, egyben a törvényhozás egészségügyi bizottságának elnöke is. Bartóki 2005-2006-ban a Békés Megyei Közgyűlés szabad demokrata alelnöke volt; mint hangsúlyozta, ez semmilyen szerepet nem játszik a mostani levél megfogalmazásában. A címzett Farkas Zoltánnak kórházvezetőként beosztottja Kovács József, ám egyúttal képviselőtársa is a Fidesz-KDNP országgyűlési frakciójában.
Az osztályvezetői értekezlet utáni napon kelt levél arról tudósít, hogy a Békés megyei kórház gazdasági igazgatója jelezte: jelenleg 500 millió forint, a jövőben tovább emelkedő számlatartozása van az intézménynek. A gazdasági ügyekért felelős vezető jelezte azt is, hogy a tulajdonos Békés Megyei Önkormányzat kiszervezte a konyhát, s hasonló lépés várható pénzügyi és gazdasági területen. A levél tanúsága szerint ezt megerősítette Kovács József is, aki szerint a megyei önkormányzat anyagi lehetőségei kifejezetten jók, nincsenek pénzügyi gondjai. A főigazgató főorvos beszélt a várható fejlesztésekről is, ám megjegyezte: azt nem tudni, e beruházásokra honnan lesz önereje az intézménynek. Végül Kovács arra kérte az osztályvezető főorvosokat, hogy "támogassák és karolják fel" a kórházban dolgozó fiatal orvosokat, "mivel megfelelő fizetés helyett csak ez az egy lehetőség van a segítségükre".
A gyulai főorvosi kar 80 százaléka által aláírt levél nehezményezi, hogy csak a képviselő-testületi döntés után értesül olyan fontos döntésről, mint a konyha kiszervezése. "Diabetológus, gasztroenterológus, infektológus kollégák egybehangzó véleménye szerint a kórházban stratégiai kérdés az élelmezés ügye, különös tekintettel az orvosszakmai szempontokra" - olvasható a levélben. Mint írják, nem ez az első olyan tulajdonosi döntés, amely hátrányosan érinti a Pándyt, ugyanis a kórházi ágyszámok csökkentése után peres úton kiharcolt 800 millió forint töredéke jutott vissza a kórházhoz, és közben - ugyancsak egyeztetés nélkül - megszűnt egy telephelyük.
A levél szerint a főorvosi értekezleten elhangzott: ha a kórház ennyire rossz, a fenntartó megyei önkormányzat viszont jó pénzügyi helyzetben van, akkor "nyomatékosan kérik" a megyei vezetést, hogy biztosítsa a szükséges fejlesztésekhez az önerőt, továbbá segítsen az évek óta halogatott, de a napi munkavégzéshez elengedhetetlen műszerek beszerzésében. A főorvosi kar a romló pénzügyi és szakmai helyzet miatti szakember-elvándorlásra is fölhívta a figyelmet, valamint arra, hogy a "kórházat érintő döntések előkészítésekor tekintsék őket igazi partnernek, ne csak végrehajtó báboknak".
"Amikor a június 2-i, vitától, hangos szótól és feszültségektől sem mentes értekezleten megszületett a döntés, hogy levelet írunk Farkas Zoltánnak, akkor elhangzott a kérdés: és ki írja meg? Erre hosszú csend volt a válasz. Majd jelentkeztem, hogy megírom" - idézte fel a történetet Bartóki László. A rendszerváltás óta eltelt 21 évben ez az első ilyen akció a Pándyban; Bartóki segélykiáltásként értékeli levelüket, amelyet személyesen adott át Farkas Zoltán megyei közgyűlési elnöknek.
Attól függ
Nemcsak megyei szinten, de általában sem szokványos megoldás, hogy egy kórház főorvosi kara az első számú vezetőt (aki ez esetben ráadásul országos politikai szereplő is) megkerülve közvetlenül a fenntartóhoz fordul. Ebben az is szerepet játszott - erősítették meg a Narancsnak nevük mellőzését kérő főorvosok -, hogy az osztályvezetőkben kétség támadt, a főigazgató tényleg egyeztetett-e a tulajdonossal a felmerült kérdésekben.
E fölvetésre Kovács József telefonon így reagált lapunknak: "Az, hogy mit nevezünk egyeztetésnek, csupán nézőpont kérdése." Szerinte ha a tulajdonos elindul egy úton, aminek "sorvezetője a gazdasági ésszerűsítés", akkor nehéz mit tenni. A főigazgató kérdés nélkül is határozottan állította: nincs csődben a Pándy Kálmán Kórház, azt ugyanakkor elismerte, hogy az intézmény tartozásai az utóbbi időben nőttek. A kórház-finanszírozás kérdésköre azonban olyan bonyolult, hogy egy hétig magyarázhatná, ezért inkább bele sem kezd. "Legyen annyi elég, hogy nincsenek napi működési gondjaink" - mondta a főigazgató.
A Pándy Kálmán Kórház az elmúlt két évtizedben jól gazdálkodott, megközelítően sem volt a mostanihoz hasonló nagyságú (500 millió forintos) számlatartozása. Az adósság szerkezetéről azonban sehonnan nem kaptunk tájékoztatást. "Éppen ez az, amiről nem szabad nyilatkoznunk" - üzente titkárnőjén keresztül Szabó Mihály, a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház gazdasági igazgatója a Narancsnak arra, hogy mi az oka a felhalmozódott tartozásnak. Nevük mellőzését kérő osztályvezető főorvosok is jelezték, hogy mivel ennél sokkal kisebb súlyú ügyekbe sem avatják be őket, fogalmuk sincs, hogy mi lehet az adósságnövekedés oka. Az egyik orvos azt is megjegyezte, hogy a belső elektronikus levelezőrendszerén a megyei önkormányzat elnöke nyilatkozatstopra szólította föl őket.
"Konszenzuskereső ember vagyok, aki szeretne a tulajdonostól, a megyei önkormányzattól békében elköszönni" - jegyezte meg a Narancsnak Kovács. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy ősszel minden bizonnyal törvény születik arról, hogy a megyei önkormányzatok tulajdonában lévő kórházak 2012. január 1-jétől az államhoz kerülnek. "Sem hivatalosan, sem informálisan nem hallottunk erről, nekünk, közvetlen beosztottainak egyetlen szóval sem beszélt ilyesmiről a főigazgató" - mondta lapunknak Bartóki László.
Kerestük Farkas Zoltánt, a Békés Megyei Önkormányzat elnökét is, de csak személyi titkáráig és sajtósáig jutottunk el, írásban eljuttatott kérdéssorunkra azonban nem kaptunk választ. És eddig a főorvosi kar június 3-i levelére sem érkezett válasz. A Pándy a megyei önkormányzat legnagyobb intézménye, egyben a térség legnagyobb foglalkoztatója, csaknem 2500 ember dolgozik itt.
Megfúrták vagy megbukott?
"Mint ahogy az az augusztus 18-i kormányszóvivői tájékoztatón is elhangzott, a kormány az augusztus 17-i ülésén az önkormányzati törvény alapelveiről döntött, korántsem azokról a részletekről, amelyekről Ön érdeklődik. Tállai András önkormányzatokért felelős államtitkár tájékoztatóján hangsúlyozta: spekulációnak nincs helye, egyszerűen azért, mert nem született kormánydöntés többről, ennek megfelelően a kórházak átvételéről sem. Az új önkormányzati rendszer és törvény kialakításához szükséges döntésekhez még számos szakmai és politikai egyeztetés szükséges, ahogy erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt augusztus 17-i sajtótájékoztatóján. Az új önkormányzati rendszer olyan részkérdéseit - mint az egészségügyi feladatok megosztása - várhatóan októberben, a szükséges formális döntéseket követően lehet hitelesen, a releváns információk birtokában, találgatások nélkül ismertetni a közvéleménynyel" - ezt válaszolta írásban kérdéseinkre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) Egészségügyért Felelős Államtitkársága.
A Narancs - Kovács József főigazgató főorvos és parlamenti képviselő kijelentésére, illetve az osztályvezető főorvosi kar információhiányára hivatkozva - arról érdeklődött a tárcánál, hogy a parlament őszi ülésszakán valóban döntenek-e arról, hogy a megyei önkormányzatok tulajdonában lévő kórházakat 2012. január 1-jétől az állam veszi át. Ha igen, megszületett-e az erről szóló törvénytervezet, és az megismerhető-e? Azt is megkérdeztük, hogy felróható-e valakinek, amiért az érintett főorvosi kar nem tud a közelgő tulajdonosváltásról. Azt is szerettük volna megtudni, hogy finanszírozási szempontból a jelenlegi helyzethez képest milyen változás várható, ha az állam lesz az intézményfenntartó.
A helyzet ellentmondásos, mert több híradás szerint az önkormányzati középszintet hamarosan teljesen átszervezik, így a megyei önkormányzatok intézményeit - köztük a kórházakat is - az állam a megyei kormányhivatalokon keresztül veszi át. Az összevisszaságot jól példázza az is, hogy a főváros közgyűlése augusztus utolsó napján mégsem tárgyalt arról, hogy egészségügyi intézményeit átadja az államnak. E napirendi pont levételét azzal indokolták, hogy a vonatkozó törvények csak őszre készülnek el. Kérdés azonban, hogy akkor miről akart a közgyűlés vitatkozni - hiszen e vagyonelemek átadását sem az önkormányzati, sem az államháztartási törvény nem teszi (legalábbis egyelőre) lehetővé. (Az államosító elképzelésekről lásd: Magukban bíznak, Magyar Narancs, 2011. szeptember 15.)
